Kezdőlap
|
Ezt az enciklopédiát az olvasói szerkesztik. |
|
Kiemelt cikk A Kistarcsai Központi Internálótábor a kistarcsai Deák Ferenc utca elülső szakasza mentén helyezkedett el. A tábor tényleges fennállása – különböző hatósági felügyelettel és az egyes politikai időszakok alatt eltérő célokkal – 1938-tól, kisebb megszakításokkal, egészen 1957-ig tartott. Kistarcsán 1907-ben indult el a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár kialakítása. Ezzel párhuzamosan kezdték meg a gyár lakótelepének felépítését egy, akkor még beépítetlen földterületen, a vasúti töltéstől északra. A meghirdetett lehetőséggel élve két év alatt 600, az ország különböző községeiből ideérkező munkás telepedett le Kistarcsán és Kerepesen. Ennek következtében a község lélekszáma hirtelen jelentősen megnövekedett, és a születések száma is évi átlagban negyvennel emelkedett. A gyár 1928-ban csődeljárás alá került, a gyárkomplexumot és a munkástelepet is egy éven belül felszámolták. A nagy gazdasági világválság időszakát követően, 1938-ban a Belügyminisztérium kezelésébe került a munkástelep területe. A Horthy-rendszer háborút megelőző időszakában megkezdődött a későbbi internálótábor kialakítása, majd a második világháború második felében, a német megszállást követően Adolf Eichmann és az általa vezetett SS-alakulatok használták a zsidó lakosság begyűjtésére és később vasúton Auschwitzba való szállításának előkészítésére. A háborút követően bujkáló nyilasokat és németbarát személyeket őrizték a táborban. 1947-ben rendőrképző tanosztálynak adott helyet az épületegyüttes, 1949 márciusában pedig megkezdődött a központosítás – a Buda-déli egykori központi internálótáborból folyamatosan telepítették át az internáltakat. A fővárosban és környékén létesített táborok száma a kistarcsaival együtt összesen 14 volt, a foglyok száma 17 700 körüli. A tábor 1950 májusától az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kezelésében működött. Az internáltakkal való bánásmód egyre brutálisabb és kíméletlenebb lett. Az internálások legkésőbb 1953 októberéig tartottak, amikor a tábort adminisztratív úton kiürítették. 1956 októberében, a forradalom időszakában a gödöllői térség fontos bázisa volt, a rögtönzött tagfelvételből megalakult nemzetőrök a Nemzeti Bizottság engedélyével láttak el karhatalmi feladatokat, a fogdában helyi pártfunkcionáriusokat őriztek, illetve hallgattak ki. 1957-ben ismét internálás folyt a falakon belül, javarészt a forradalomban való szerepvállalásuk miatt elítélt foglyokat tartották itt közbiztonsági őrizetben. Az általános amnesztiát követően a Belügyminisztérium rendőrképzésre használta mint laktanyát, egészen a rendszerváltás időszakáig. Ezt követően, 1990 és 1995 között közösségi szállásként használták az országba illegálisan érkező menekültek őrzésére, ennek bezárása óta pedig a terület nagy része hasznosítatlan, keresik az érdemi hasznosítással kapcsolatos lehetőségeket.A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Jazz (Queen-album) • Tengeri vidra • Huszti vár • Képlékenységtan • Gárdonyi Géza • Bougainville-i csata • A brit uralkodók koronázása |
A nap képe Akrobatikus siklóernyős az infinity tumbling, a siklóernyőzés leglátványosabb akrobatikus manőverében Tudtad-e, hogy…
| |||||||||||||||||||||
Aktuális
Az év aktualitásai: Izrael–Hamász-háború (népirtás; tűzszünet) – orosz invázió Ukrajna ellen – iráni háború Halálesetek a közelmúltban: Hayden Panettiere – Gömöri Ottó – Dave Marsh – Jimmy Rimmer – Johnny Young – Ruby Andrews – Mark Rydell Ezen a naponMa 2026. augusztus 21. van, 
Évfordulók
|
Ismerkedés a Wikipédiával
Szerkesztői közösség
Magyar Wikipédia Magazin
| |||||||||||||||||||||
Wikipédia más nyelvekenWikimédia-társlapokA Wikipédiát a nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemelteti. A Wikimédia számos többnyelvű és nyílt tartalmú társlapot üzemeltet:
Felhasználási feltételekA Wikipédiában található szövegekre és egyes képekre a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 (CC-BY-SA-4.0) licenc vonatkozik.
  
| ||||||||||||||||||||||
.png)
.jpg)
