A Kubai labdarúgó-válogatott a Kubai labdarúgó-szövetség felügyelete alatt áll. A Kubai Labdarúgó-szövetséget 1924-ben alapították. A válogatott az első hivatalos mérkőzését 1930. március 16-án játszotta a közép-amerikai és karibi játékokon. Havannában 3–1-re legyőzték Jamaica válogatottját (akkoriban brit gyarmat). Négy nappal később pedig 7–0-ra legyőzték Hondurast.[3] Kubát José Tapia irányította, aki egészen az 1938-as világbajnokság után is a csapat irányítása alatt maradt.
A szigetország 1932-ben csatlakozott a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) tagországainak sorába, tehát az 1930-as világbajnokságon még nem indult. Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőjében, a második fordulóban Mexikótól szenvedett vereséget; így az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon sem vehetett részt.
A válogatott legnagyobb és máig páratlan sikere az 1938-as franciaországi világbajnoksághoz köthető. Kuba akkor első alkalommal és egyben utoljára jutott ki a tornára, ahol meglepetésre a negyeddöntőig menetelt. A nyolcaddöntőben Romániával játszottak, az első mérkőzés 3–3-as döntetlennel zárult, az akkor még alkalmazott újrajátszáson azonban Kuba Héctor Socorro és Tomás Fernández góljaival 2–1-re győzni tudott. A legjobb nyolc között Svédország állította meg őket, de a szereplés így is történelmi jelentőségű maradt, hiszen ez Kuba legjobb világbajnoki eredménye, és a karibi térség futballjának egyik korai sikere.
A második világháborút követően a kubai futball fokozatosan háttérbe szorult. A sportág nem kapott akkora intézményi és társadalmi támogatást, mint más sportok, így a válogatott ritkábban vett részt jelentős nemzetközi tornákon. Kuba elsősorban regionális szinten, a karibi és közép-amerikai versenyeken szerepelt, ahol általában középcsapatnak számított. A CONCACAF égisze alatt rendezett tornákon időnként képesek voltak kellemetlen ellenfelei lenni erősebb csapatoknak, de tartós sikersorozatot nem tudtak felépíteni.
Az 1949-es NAFC-bajnokság szolgált az 1950-es brazíliai világbajnokság észak-amerikai selejtezőjeként. Mexikóvárosban Kuba, az Egyesült Államok és Mexikó kétszer mérkőzött meg egymással, ahonnan az első két helyezett jutott tovább. Kuba az utolsó helyen végzett; egyetlen pontjukat az USA elleni 1–1-es döntetlennel szerezték 1949. szeptember 14-én. Ezt követően Kuba egészen 1966-ig – már a Castro-korszak kezdetén – nem indult vb-selejtezőkön. Az 1978-as selejtezők során tértek vissza, az 1982-es selejtezősorozat pedig áttörést hozott: a csapat bejutott a döntő körbe, és mindössze két pont hiányzott ahhoz, hogy kijussanak az 1982-es világbajnokságra.
A hidegháborús időszakban és azt követően a politikai és gazdasági környezet is jelentősen befolyásolta a válogatott fejlődését. A játékosok külföldi klubokhoz igazolása hosszú ideig korlátozott volt, ami megnehezítette a nemzetközi tapasztalatszerzést. Több alkalommal előfordult, hogy válogatott játékosok külföldi tornák során elhagyták az országot, ami nemcsak sportszakmai, hanem szervezeti szempontból is komoly problémát jelentett. Ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy Kuba nem tudta stabilizálni helyét a régió élcsapatai között.
Az utóbbi évtizedekben a kubai labdarúgás eredményei javulni kezdtek. A 2003-as CONCACAF-aranykupán a negyeddöntőig meneteltek (ahol az Egyesült Államok állította meg őket), miután a csoportkörben 2–0-ra legyőzték Kanadát. A 2006-os világbajnoki selejtezők során Costa Rica ellen csak idegenben lőtt gólokkal maradtak alul (Havannában 2–2, idegenben 1–1 lett az eredmény). A 2010-es világbajnoki selejtezőkön Antigua és Barbuda legyőzésével bejutottak az elődöntő körbe, ahol az Egyesült Államok, Trinidad és Tobago, valamint Guatemala mellé kerültek. Kuba a negyedik helyen végzett a csoportban, egyetlen győzelmüket Guatemala ellen aratták (2–1). 2012-ben a válogatott története során először megnyerte a Karibi kupát. A 2014-es világbajnokság selejtezőiben Kuba a hat legmagasabban rangsorolt csapat egyikeként közvetlenül a harmadik fordulóba került. Honduras, Panama és Kanada mellett azonban nem tudtak bravúrt elérni: a csoportkört egyetlen döntetlennel és öt vereséggel zárták. Egyetlen góljukat a sorozatban Alberto Gómez szerezte Panama ellen az utolsó mérkőzésen.
A 21. században a kubai labdarúgó-válogatott szereplése hullámzó maradt. Világbajnoki selejtezőkön és a CONCACAF Arany-kupán alkalmanként sikerült figyelemre méltó eredményeket elérni, de a tornák későbbi szakaszaiba ritkán jutottak be. Ugyanakkor az utóbbi években megfigyelhető bizonyos nyitás: egyre több kubai játékos kap lehetőséget külföldi bajnokságokban, főként az Egyesült Államokban és Közép-Amerikában, ami hosszabb távon javíthatja a válogatott versenyképességét.
Kuba
Kuba 3–1 Jamaica 
Svédország 8–0 Kuba 
1930
1934
1938
1950
1954
1958
1962
1966
1970
1974
1978
1982
1994
2002
2010
2018
2022
1963
1965
1967.svg){kind=small}
1969
1971
1973
1979
1981
1983
1985
1988
1997
1949
