Bételpálma

növényfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 18.

A bételpálma vagy arékapálma, más néven bételdió (Areca catechu) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Bételpálma
A növény
A növény
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Pálmaformák (Arecoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Areceae
Alnemzetség-
csoport
:
Arecinae
Nemzetség: Areca
Faj: A. catechu
Tudományos név
Areca catechu
L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák
  • Homotypic
    • Areca faufel Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 1: 19 (1788), nom. superfl.
    • Areca hortensis Lour., Fl. Cochinch.: 568 (1790), nom. superfl.
  • Heterotypic
    • Areca cathechu Burm.f., Fl. Indica: 241 (1768), orth. var.
    • Areca catechu var. nigra Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 73 (1792)
    • Sublimia areca Comm. ex Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 169 (1838), nom. inval.
    • Areca catechu var. alba Blume, Rumphia 2: 68 (1839)
    • Areca himalayana Griff. ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.
    • Areca nigra Giseke ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.
    • Areca catechu var. batanensis Becc., Philipp. J. Sci. 3: 304 (1908)
    • Areca macrocarpa Becc., Philipp. J. Sci., C 4: 601 (1909)
    • Areca catechu var. longicarpa Becc., Philipp. J. Sci. 6: 229 (1911)
    • Areca catechu f. communis Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919)
    • Areca catechu var. silvatica Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bételpálma témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Bételpálma témájú médiaállományokat és Bételpálma témájú kategóriát.
Legnagyobb bételpálma-termelők
2022
(Számok tízezer tonnában)
1.  India1666
2.  Banglades333
3.  Mianmar236
4.  Kína91
5.  Indonézia82
6.  Srí Lanka66
7.  Thaiföld38
8.  Nepál15
9.  Bhután11
10.  Malajzia0,004
..
Föld összesen2542
Forrás: FAO[1]

Előfordulása

szerkesztés

A bételpálmát főként Dél-Ázsiában termesztik; a Fülöp-szigeteken őshonos. A következő országok termesztik ipari mértékben: Banglades, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Kínai Köztársaság, Laosz, Malajzia, Mianmar, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám, Pápua Új-Guinea, Madagaszkár és Tanzánia, valamint a Salamon-szigetek, Vanuatu, és egyéb mikronéziai szigetek.

Megjelenése

szerkesztés

Törzse karcsú, felületét jelentéktelen levélripacsok borítják. A levelek viszonylag kis méretűek, rendezetlennek tűnnek, a levélszárnyak nagyon sűrűn állnak. A virágzatok és a terméságazatok a levélüstök alatt helyezkednek el, a sima, zöld áltörzs tövében.

A növény felálló törzsű, többnyire 10-15 méter magas fa, de a 30 méter magasságot is elérheti. Levele szárnyalt, többnyire mintegy 2 méter hosszúságú. A levélfelület nem egyenletesen tagolódik levélszárnyakra, ezért a levélkék gyakran különböző mértékben redőzöttek és többcsúcsúak. A levelek szétállók, csúcsukon némileg lehajlanak.

Kicsi és világossárga virágai finoman elágazó, messziről púderpamacsra emlékeztető virágzatokban fejlődnek. Termése sárga vagy narancsszínű, gömbölyded vagy tojás alakú, legfeljebb 6 centiméter átmérőjű.

Felhasználása

szerkesztés

A bételpálma magvait Délkelet-Ázsiában élvezeti cikként fogyasztják. A mag tápszövetét szeletekre vágják, majd mészporral és fűszerekkel a bételbors levelébe göngyölik. Rágás közben különböző hatóanyagok szabadulnak fel belőle, az enyhén kábító arecain és az arékavörös színanyag. Ezek serkentik a nyálképződést, és a nyálat vörösre festik – számos kannibáltörténetnek ez volt az alapja.

A bételrágás elnyomja az éhséget, és állítólag elpusztítja a bélparazitákat, a fogakat azonban megfeketíti, és jelentősen megnöveli a száj rákos elváltozásainak kockázatát. Jóllehet ma már ritka a bételrágás, Thaiföldön fennmaradt az a szokás, hogy a vőlegény a mátka szüleinek bételdiót és bételborsot ajándékoz.

  1. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)