oposszum

Hungarian

Etymology

Internationalism based on English opossum.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈoposːum]
• Rhymes: -um
• Hyphenation: oposz‧szum
• Syllabification: o‧posz‧szum

Noun

oposszum (plural oposszumok)

1. opossum (any American marsupial of the family Didelphidae in the order Didelphimorphia)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	oposszum	oposszumok
accusative	oposszumot	oposszumokat
dative	oposszumnak	oposszumoknak
instrumental	oposszummal	oposszumokkal
causal-final	oposszumért	oposszumokért
translative	oposszummá	oposszumokká
terminative	oposszumig	oposszumokig
essive-formal	oposszumként	oposszumokként
essive-modal	—	—
inessive	oposszumban	oposszumokban
superessive	oposszumon	oposszumokon
adessive	oposszumnál	oposszumoknál
illative	oposszumba	oposszumokba
sublative	oposszumra	oposszumokra
allative	oposszumhoz	oposszumokhoz
elative	oposszumból	oposszumokból
delative	oposszumról	oposszumokról
ablative	oposszumtól	oposszumoktól
non-attributive possessive – singular	oposszumé	oposszumoké
non-attributive possessive – plural	oposszuméi	oposszumokéi

Possessive forms of oposszum

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	oposszumom	oposszumaim
2nd person sing.	oposszumod	oposszumaid
3rd person sing.	oposszuma	oposszumai
1st person plural	oposszumunk	oposszumaink
2nd person plural	oposszumotok	oposszumaitok
3rd person plural	oposszumuk	oposszumaik

Derived terms

• oposszumos

Further reading

• oposszum in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.