megbízott

Hungarian

Etymology

megbíz +‎ -ott

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡbiːzotː]
• Hyphenation: meg‧bí‧zott
• Rhymes: -otː

Verb

megbízott

1. third-person singular indicative past indefinite of megbíz

Participle

megbízott

1. past participle of megbíz

Adjective

megbízott (not comparable)

1. acting, temporary (temporarily assuming the duties or authority of another person when they are unable to do their job)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	megbízott	megbízottak
accusative	megbízottat	megbízottakat
dative	megbízottnak	megbízottaknak
instrumental	megbízottal	megbízottakkal
causal-final	megbízottért	megbízottakért
translative	megbízottá	megbízottakká
terminative	megbízottig	megbízottakig
essive-formal	megbízottként	megbízottakként
essive-modal	—	—
inessive	megbízottban	megbízottakban
superessive	megbízotton	megbízottakon
adessive	megbízottnál	megbízottaknál
illative	megbízottba	megbízottakba
sublative	megbízottra	megbízottakra
allative	megbízotthoz	megbízottakhoz
elative	megbízottból	megbízottakból
delative	megbízottról	megbízottakról
ablative	megbízottól	megbízottaktól
non-attributive possessive – singular	megbízotté	megbízottaké
non-attributive possessive – plural	megbízottéi	megbízottakéi

Noun

megbízott (plural megbízottak)

1. agent, deputy, trustee, representative (someone entrusted to do the business of another)
2. contractor (a person hired to do a job on a business contract, as opposed to a permanent employee)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	megbízott	megbízottak
accusative	megbízottat	megbízottakat
dative	megbízottnak	megbízottaknak
instrumental	megbízottal	megbízottakkal
causal-final	megbízottért	megbízottakért
translative	megbízottá	megbízottakká
terminative	megbízottig	megbízottakig
essive-formal	megbízottként	megbízottakként
essive-modal	megbízottul	—
inessive	megbízottban	megbízottakban
superessive	megbízotton	megbízottakon
adessive	megbízottnál	megbízottaknál
illative	megbízottba	megbízottakba
sublative	megbízottra	megbízottakra
allative	megbízotthoz	megbízottakhoz
elative	megbízottból	megbízottakból
delative	megbízottról	megbízottakról
ablative	megbízottól	megbízottaktól
non-attributive possessive – singular	megbízotté	megbízottaké
non-attributive possessive – plural	megbízottéi	megbízottakéi

Possessive forms of megbízott

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	megbízottam	megbízottjaim
2nd person sing.	megbízottad	megbízottjaid
3rd person sing.	megbízottja	megbízottjai
1st person plural	megbízottunk	megbízottjaink
2nd person plural	megbízottatok	megbízottjaitok
3rd person plural	megbízottjuk	megbízottjaik

Derived terms

• mb. (abbreviation)

Further reading

• megbízott in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.