... A ”mítoszok után” mítosz után folytatása
Megköszönve és teljes mértékben támogatva Hámori Péter ´A "mítoszok után" mítosz után´ írásának törekvéseit, azt néhány ponttal kiegészíteném és a szerző utólagos engedelmével tovább fókuszálnám. Dévényi Márton írása.
A főépítész nem zsűror – Finanszírozatlan rendszer, elöregedő szakma, 2027-es határidő
A főépítészi rendszer mögül hiányzik a finanszírozás, a szakma nem egyezett meg abban, mi a főépítész feladata, a vidéki és a városi tapasztalat között pedig akkora a szakadék, hogy a két világ szereplői szinte különböző foglalkozásról beszélnek, ha ugyanazt a szót használják. A 2026 tavaszán lezajlott kormányváltás — és az új kormányzat erős felhatalmazása és decentralizációs ígéretei — egyedülálló alkalmat kínálnak arra, hogy mindez végre rendeződjön. Lesz-e rendszerváltás az építésügyben (is)? Berkecz Balázs település- és területfejlesztési szakember írása.
A sérülés nyelve – Csak más szótárral
"Az egyik oldalon állnak a kompromittálódottak, a másikon a tiszták. Az egyik oldalon a rendszerhez kötődők, a másikon a kívül maradók. Az egyik oldalon az erőszak elszenvedői, a másikon annak végrehajtói – vagy legalábbis eszközei. A törzsi logika nem megszűnt, hanem új szótárt kapott." – Wesselényi-Garay Andor válasza Hámori Péter írására.
Nézzünk már tükörbe
A döntéshozók pontosan a helyiértékén kezelik az építész szakmát, amikor nem jön létre az építésügyért önállóan felelős minisztérium. Kenéz Gergely véleménycikke.
Művészet vs politika | Egy dán építész Párizsban – Premier előtti vetítés és kerekasztal-beszélgetés
A Toldi Mozi premier előtti vetítésén látható az Egy dán építész Párizsban című film, a vetítést pedig a művészet és politika kapcsolatáról szóló kerekasztal-beszélgetés követi. A beszélgetés résztvevői Erő Zoltán és Smiló Dávid, Borenich Levente moderálásával.
Ráckeve II. világháborús emlékhelyének környezetalakítása – Hallgatói ötletpályázat
Ráckeve Város Önkormányzata hallgatói ötletpályázatot hirdetett a városba tervezett II. világháborús emlékmű környezetének rendezésére azzal a céllal, hogy előkészítse a környezetet a később meghirdetésre kerülő művészeti pályázatban tervezendő emlékhely számára.
Kibeszélő 2
Május 26-án folytatódik a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) által szervezett beszélgetéssorozat.
Graphisoft: világszerte lezárult az öröklicenc alapú tervezőszoftverek korszaka
_
Támogatott tartalom
A kontrasztok szimbiózisa: A Virányos projekt
_
Támogatott tartalom
Trespa® Meteon® ECHO Naturals kollekció természet ihlette homlokzatokhoz
_
Támogatott tartalom
Technológia
Komplex árnyékolástechnikával a természetközeli hangulatért
A tulajdonos évekig hobbikertészként élvezte csak a telek páratlan fekvését, mielőtt építkezni kezdett volna, így nem véletlen, hogy a természettel való szoros kapcsolata a ház építészeti koncepcióját is alapvetően meghatározta. A tervezési folyamatról és az árnyékolástechnika kihívásairól a projektet jegyző Csabai Flóra vezető építésszel, az Archifilia Építész Stúdió tulajdonosával beszélgettünk.
Hazai pórusbeton falazóelemek a Viasteinnél
A pórusbeton kiváló tulajdonságainak köszönhetően Európában régóta az egyik legismertebb és legnépszerűbb építőanyag. A korszerű építőanyagokkal szemben ma már nemcsak a tartósság és a gyors kivitelezhetőség alapelvárás, hanem az energiahatékonyság és a fenntarthatóság is. A Viastein Kft. által forgalmazott VIABLOKK termékcsalád a lakóépületektől az ipari létesítményekig számos építészeti és kivitelezési helyzetben alkalmazható.
Időtálló formák szálcementből
A szálcement ma már nemcsak homlokzatburkolatként és tetőfedő anyagként van jelen a kortárs építészetben, hanem a design és a belsőépítészet területén is egyre nagyobb szerepet kap. A Swisspearl több mint hetven éve bizonyítja, hogy az anyag kiváló formálhatósága bútorok, kerti tárgyak és egyedi designmegoldások létrehozását is lehetővé teszi. A funkcionális és esztétikai szempontból egyaránt időtálló szálcement így ma már a fenntartható tervezés egyik sokoldalú eszközének számít.
EDGE Fest
Finom beavatkozások, egymásba oldódó szerepek – az EDGE Fest előadója, Ippolito Pestellini Laparelli és a 2050+
Ippolito Pestellini Laparelli építész és kurátor korábban az OMA / AMO partnere volt, majd 2020-ban megalapította saját, milánói székhelyű interdiszciplináris stúdióját. A 2050+ a teret nem végeredményként, hanem médiumként értelmezi, legyen szó kurátori és kutatási projektekről, kiállítástervezésről és szcenográfiáról, valamint építészeti beavatkozásokról. Az idei EDGE Fest-en részletesebben is megismerhető lesz a 2050+ tevékenysége, ám addig is készültünk egy válogatással...
Mi köze a cicáknak, a gombáknak és a pitonoknak az épített környezethez? – Ismerd meg az EDGE Fest előadóját, az Animali Domestici-t
Az EDGE Fest idei előadói között szereplő Animali Domestici munkáiban a pitonok, gombák vagy éppen a házikedvenceink is az épített környezet aktív szereplőivé válnak. 3+1 projektjükön keresztül mutatjuk meg, hogyan gondolkodik a bangkoki alapítású, ma Aarhusban működő designpraxis az emberi és nem-emberi együttélésről.
Kurátori eszköztárral az építészetről – Davide Tommaso Ferrando
Davide Tommaso Ferrando tevékenysége az építészeti kritika és a kurátori gyakorlat metszéspontjánál helyezkedik el. A 2026-os EDGE Fest előadójaként az építészeti gyakorlat kulturális kontextusát járja majd körül, amelynek apropóján két jelentős szakmai projektjét ismertetjük. Az Unfolding Pavilion és a 2022-es Beta – Temesvári Építészeti Biennálé központi kiállítása is a városszövetbe öltött, helyspecifikus beavatkozások, amelyek az intézményrendszeren kívül, valamint azon belül, a kurátori eszköztár segítségével kísérelnek meg párbeszédes helyzeteket létrehozni és ellentmondásos viszonyokat felmutatni az építészet területén.
Nézőpontok
Recetas Urbanas: A közösségi építészet mint koreográfia
Bán Boróka négy hónapot töltött a sevillai Recetas Urbanas építészközösségnél. Az iroda hagyományos tervezői logikát meghaladó attitűdje olyan projekteket eredményez, melyekben az építészek nem abszolút irányítói az építési folyamatoknak és a megbízók maguk is aktívan részt vesznek a létrehozói folyamatokban. A Sevillában eltöltött időről a szerző a gyakorlat itthoni adaptálhatóságával is számot vetve számol be az Építészfórum olvasóinak.
Tessék szépen politizálni!
Ma a legfontosabb kérdés, hogy hogyan normalizálhatóak az építészet területén dolgozó munkavállalók munkakörülményei. Az olyan kérdésekre, hogy miként kezeljük egyes politikai rendszerek téri reprezentációit, vagy a klímaváltozás közepette hogyan lehet csökkenteni az épületek károsanyag-kibocsátását, esetleg hogy organikus vagy minimalista (ne adj’ isten neoklasszicista) stílusban épül-e valami csak ezt követően tud érdemben válaszokat adni a szakma. Hulesch Máté véleménycikke.
Rendszerváltó showműsor helyett: javaslat egy szakmai és térpolitikai programra
„...ez volna az építészeti rendszerváltás valódi programja. Nem az, hogy egyik szakmai kör helyére másik szakmai kör kerüljön. Nem az, hogy a korábbi állami ízlés helyére egy új állami ízlés lépjen. Nem az, hogy a retrospektív törekvéseket felváltsa a kortárs dogma. Inkább az, hogy a közpénzből épülő építészet minőségi mércéje a politikai reprezentáció helyett a közhasználat legyen." Katona Vilmos Wesselényi-Garay Andor írására reagált.
Programok
A világ rózsaszín szemüvegen át – Az AS LONG AS IT’S PINK Berlinben
Június 12-éig látogatható a Collegium Hungaricum Berlinben a budapesti székhelyű edit kurátori kvartett által jegyzett designkultúra kiállítás. Az első kiadása 2025 nyarán valósult meg Budapesten az edit által menedzselt független rendezvény- és kiállítótérben, az editoryban. Ennek kibővített változata érkezett most Berlinbe, amelyben a korábbi fókusz – a globális tendenciák és a magyar alkotói vonatkozások – a kelet-közép-európai régió lokális megéléseire és színhasználatára tágul ki, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Románia, Ausztria és Lengyelország részvételével, valamint Berlinben alkotó magyar művészek bevonásával.
A sztrájkoló háza – Szamizdat építészet
A kiállítás középpontjában A sztrájkoló háza című kollektív munka áll, amely az 1985-ös Shinkenchiku nemzetközi design pályázatra készült. Alkotói – Bachman Gábor, Haraszti Miklós, Konrád György és Rajk László – az 1980-as gdański hajógyári eseményekre és a lengyelországi sztrájkhullámra reflektáltak.
Kids City Lab - Hol van a tinédzserek helye a városban? Szakmai fórum és ötletpitch
A Kids City Lab projekt záró szimpóziuma különböző városi szereplőket – döntéshozókat, szakértőket, kutatókat, építészeket, vizuális szakembereket, szociális munkásokat, tinédzsereket és egyetemi hallgatókat – hoz össze annak közös megvitatására, hogyan lehet a város befogadóbb és élhetőbb a kamaszok számára.
Közélet, hírek
A MÉK elnökének válasza a BÉK május 13-i felhívására
Május 18-án levélben reagált a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke, Tutervai Mátyás a Budapesti Építész Kamara felhívására, amelyben arra kérte a MÉK elnökségét, hogy tegyen javaslatokat a jogalkotóknál az építésüggyel és az építészettel kapcsolatos jogi keretrendszer érthetőbbé és átláthatóbbá tételére. Az alábbiakban a levelet változtatás nélkül közöljük.
Do Architecture: Bejelentették a 2027-es Velencei Építészeti Biennálé témáját
Az építészet a fizikai valóságban végrehajtott, konkrét cselekvés: közvetlen viszony a földdel, az anyagokkal, a közösségekkel és az adott helyszín realitásával. Ez a szemlélet áll a 2027-es Építészeti Biennále középpontjában, amelynek kurátorai, Wang Shu és Lu Wenyu olyan munkáikkal váltak ismertté, amelyek a mindennapi élet nyomait és a helyi építési hagyományokat kortárs, kísérletező építészeti nyelvvel kapcsolják össze.
Teljes körű átvilágítást indít a Tisza-kormány az állami ingatlanberuházások ügyében
A minisztériumi épületek, az állami ingatlanhasználat és a korábban leállított beruházások teljes körű átvilágítását rendelte el a Tisza-kormány a május 18-i kormányülésen. A vizsgálat kiterjed a hosszú távú bérleti konstrukciókra, a presztízsberuházásokra, a Nemzeti Hauszmann Program rendszerére, valamint a Lázár János minisztersége idején felfüggesztett projektekre is.
Épületek
Megnyitotta kapuit Magyarország első Moxy hotele: megérkezett a Moxy Budapest Downtown
Megnyitotta kapuit Budapest belvárosában a Moxy Budapest Downtown, a Marriott International egyik legdinamikusabban növekvő lifestyle brandjének első magyarországi szállodája. A Kazinczy utcában, Budapest egyik legvibrálóbb városrészében elhelyezkedő hotel a Moxy játékos, élményközpontú hospitality szemléletét hozza el a fővárosba, új találkozási pontot teremtve a modern, nyitott és közösségi élményeket kereső utazók számára.
Társasház a Balaton partján – Szemesbay Resort
A kortárs balatoni lakóépületek tervezése során rendszerint hangsúlyos az a törekvés, hogy a sűrűbb beépítés ellenére is biztosítható legyen a kapcsolat a tájjal. A Balatonszemesen megvalósult, Bánáti + Hartvig Építész Iroda által jegyzett Szemesbay Resort ebbe a tendenciába illeszkedik. A társasház elnyerte az Év Átadott Vidéki Lakóparkja díjat, valamint döntős lett az Év Átadott Lakóparkja 150+ lakás kategóriájában. Ennek apropóján osztják meg gondolataikat az épületegyüttesről a tervezők.
Megnyitották a felújított Kisvárdai Várat
Megnyitották az EU-s és hazai források felhasználásával megújított Kisvárdai Várat. A műemléki romok konzerválása mellett kortárs múzeumi épületszárnyakkal és új közterekkel született újjá a történeti erőd.
Fenntarthatóság
A NEM-ÉPÍTÉS jó példája – azaz mikor lép vissza az emberiség a rombolásból!?
Nincs szükség mindenhol az emberi alakításra, beavatkozásra. Sok helyszín önmagában működik, nekünk csupán élveznünk kellene azt, vigyázva rá, hogy jelenlétünkkel ne tegyük tönkre. Fajcsák Dénes véleménycikke.
A meglévő épületállomány mint klímastratégiai erőforrás – Mélyfelújítás, kulturális fenntarthatóság és reziliencia a magyar építészetben
A klímaváltozás és a karbonsemlegességi célok új megvilágításba helyezik az építészet szerepét: egyre nyilvánvalóbb, hogy a fenntartható jövő kulcsa nem az új épületekben, hanem a meglévő épületállomány átgondolt megújításában rejlik. Dr. Kolossa József DLA, a HuGBC vezető fenntarthatósági szakértője tanulmányában azt vizsgálja, miként válhat a felújítás klímastratégiai eszközzé, és milyen szakmai, szabályozási és piaci változások formálják ezt a folyamatot.
Ha a kevés túl sok – Beszámoló a MOME Spatialising Degrowth Nemzetközi Szimpóziumáról
A MOME november 27-28-án tartott Spatialising Degrowth Nemzetközi Szimpóziumának célkitűzése a nemnövekedés építészeti és téri vonatkozásainak vizsgálata, valamint annak feltérképezése volt, miként fordíthatók le ezek az elvek a gyakorlat nyelvére. Stogica Kata beszámolója az eseményről.
Épülettervek
RákosPark – Green.Connected.Communities. – A Rákosrendező Tervpályázat II. díjas pályaműve
Az ASTOC Architects and Planners, az Archikon és az RMP Stephan Lenzen Landschaftsarchitekten csapata második helyezést ért el a Rákosrendező Mesterterv Urbanisztikai és Közterület - fejlesztés kétfordulós nemzetközi tervpályázatán. A terv kiegyensúlyozott város- és tájépítészeti megoldásaival emelkedett ki a 16 csapatos nemzetközi mezőnyből.
Vágányliget – A Rákosrendező Tervpályázat III. díjas pályaműve
A Rákosrendező Tervpályázat megosztott III. díjas pályaműve, az építész stúdió, az Objekt és a SUPERWIEN architecture urbanism mesterterve a vasúttörténeti múlt és jelen, illetve a természeti táj kettősségének szerves összefonódásával képzel el új városnegyedet.
Új negyedek füzére Rákosrendező volt vasúti területén – A Rákosrendező Tervpályázat III. díjas pályaműve
A Rákosrendező Tervpályázat III. díjas pályaműve, a CHYBIK+KRISTOF, NAUTES Architects, Tillner &Willinger, Gumuchdjian Architects, ARUP és Demografik mesterterve, a rozsdaövezetet egymásba kapcsolódó negyedek és parkok sorozatává alakítja át, újra összekötve a környező városrészeket.
Emberek
„A tudás mozog, nem az anyag” – spanyol építészet a válság után, harmadik rész
Kolossváry Bernadett doktori kutatása a 2008-as gazdasági válság nyomán kibontakozó szemléletváltást vizsgálja a kortárs spanyol építészetben. Elemző vizsgálatának fókuszában az elmúlt évtizedben megrendezett és a témát különböző szempontokból feldolgozó kiállítások kurátori koncepciói állnak. A sorozat harmadik, befejező részében Roi Salgueiro-val és Manuel Bouzas-szal, a 2025-ös Velencei Biennálé Internalities című spanyol kiállításának kurátoraival beszélgetett.
Minek nektek a színház? Szubjektív beszámoló a debreceni Salem Projektről
A Debreceni Egyetem építészképzése egy színpadi látványtervezéssel foglalkozó kísérleti kurzussal bővült. A Csokonai Nemzeti Színházzal együttműködve a hallgatók a Salemi boszorkányok című darabhoz készítettek terveket, melyeket a Salem Projekt című kiállítás keretében mutattak be. Huszthy Edit, a kurzus oktatójának beszámolója.
„A fenntartható épületeket fenntartható módon kell megtervezni”
Tavaly is mozgalmas évet zárt a KÖZTI, amely a 75 éves jubileumán túllépve, a nagy múlt örökségére építve elindult a megújulás útján. Az elmúlt év eredményeiről, az általános tendenciákról és a jövőbeni tervekről beszélgetett Tima Zoltán és Peschka Alfréd tervezési igazgatókkal Bán Dávid.
Design
Szín és forma kontrasztja - A FOODORA új irodahelyisége
Kontrasztos színek, funkcionalista térszervezés és az újrahasznosító szemlélet alakította a GOOD Studio tervei alapján megvalósult új budapesti Foodora-irodát, amely 2026-ban BIGSEE díjat nyert belsőépítészet kategóriában. A projektet a tervezők leírásával mutatjuk be.
Modifiq Play – moduláris gyerekbútor család
Hogyan tud együtt alakulni a bútor a gyermekkel? Erre a személyes és tervezői tapasztalatból fakadó kérdésre kereste a választ Mihályfi-Biró Emese, amikor megalkotta a Modifiq Play moduláris gyerekbútor-rendszert. A koncepció a gyorsan kinőtt, rövid életciklusú gyerekbútorok helyett hosszú távon alakítható, fenntartható és ergonomikus megoldást kínál, amely a gyermek változó igényeihez igazodik.
A hitelesség esszenciája – David’s Kitchen
Hogyan adható át egy magas minőséget és tudatosságot képviselő, kreatív szakmai műhely esszenciája a belsőépítészet eszköztárával? Erre a kérdése ad választ Fónagy Dóra építész és designer által tervezett Klauzál téri kézműves pékműhely, a David’s Kitchen koncepciója.
Helyek
Urban Parterre Budapest - A földszinti zóna szerepe a városi életben
A StadtParterre kifejezés a francia par terre („a földön") és a német Stadt szavakból származik, angolul Urban Parterre-ként fordítható. A fogalom a város földszinti zónájának vizsgálatára utal, amely a beépített és a nem beépített környezet találkozási pontjaként működik (Psenner, 2023). A bécsi TU Wien professzora, Angelika Psenner által kidolgozott StadtParterre elemzése során interdiszciplináris erők találkozásával foglalkozunk, amelyek a városi környezetet alakítják. A földszinti zóna vizsgálata képet ad a város aktuális társadalmi, gazdasági és térbeli tendenciáiról, ezért fontos eszköz a közterek működésének és a városi élet dinamikájának megértésében. Lélek Viktória Éva cikke.
Különdíjas lett Budapest a Lee Kuan Yew World City Prize-on
Izgalmas versenyen kapott különdíjat (Special Mention) Budapest 2026 márciusának végén. A Lee Kuan Yew World City Prize a világ egyik legelismertebb urbanisztikai elismerésének számít. A díj elsősorban azért izgalmas, mert nem egy-egy projektet ismer el, és még csak nem is egy-egy városvezetői ciklusba beilleszthető, rövidebb időszakot, hanem valóban a várost, annak több évtizedes változását. A díjra a nevezés ingyenes, a pályamunka beadásához a pályázó várostól független szakember ajánlására van szükség. A zsűrizési folyamatban előszűrt városokat a jelölőbizottság több tagja személyesen is felkeresi, és a fogadó város által szervezett hivatalos találkozókon felül helyi, független szakértőket is meghallgatnak.
Nyitva! Fesztivál - Az ingatlanközvetítés participatív módja
A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) 2026-ban ötödik alkalommal szervezi meg a Nyitva! Fesztivált, ezúttal Józsefváros Önkormányzatával és a RÉV8-cal közösen aktivizálva hat, eddig üresen álló üzlethelyiséget a Népszínház utcában és környékén. Az ennek apropóján is indított cikksorozat az Építészfórumon jó lehetőség, hogy összefoglaljuk a fesztivál történetét és eddigi eredményeit.