Magyar�szlov�k kultur�lis �s nyelvi kapcsolat jegyei a szlov�k n�pmes�kben

A keleti �s nyugati szl�v folkl�r nyelvezet�nek �sszehasonl�t� vizsg�lata sor�n t�zetesebben foglalkoztunk a szlov�k n�pmes�kkel, amelyek figyelemre m�lt� magyar�szlov�k kultur�lis �s nyelvi kapcsolatra utal� saj�toss�gokat mutattak. Az elemzett szlov�k n�pmesegy�jtem�nyek a legismertebb szlov�k etnogr�fusok �s nyelv�szek, Pavol Dob�insk�, valamint Samo Czambel munk�ss�ga r�v�n j�ttek l�tre. A Dob�insk� gy�jt�tte Proston�rodn� slovensk� povesti �Szlov�k n�pi elbesz�l�sek�, s a Czambel gy�jt�tte Slovensk� �udov� rozpr�vky �Szlov�k n�pmes�k� c�m� folkl�ralkot�sok autentikus volt�t bizony�tja a mesemond� megnevez�se �s a gy�jt�s hely�nek, id�pontj�nak pontos megjel�l�se. A k�t szlov�k n�pmesegy�jtem�ny mind nyelv�szeti, mind kult�rt�rt�neti vonatkoz�sban fontos magyar�szlov�k �sszef�gg�sekre utal.

Munk�nk c�lja a szlov�k mell�rendel� sz��sszet�telek kialakul�si k�r�lm�nyeinek felt�r�sa �s elemz�se volt. A szlov�k n�pmes�kben szerepl� jelent�s sz�m� hungarizmus �pp azon nyelvi kontaktus bizony�t�ka, amelyik a mell�rendel� �sszet�telek kialakul�sa szempontj�b�l meghat�roz� jelent�s�g�.

Gregor Ferenc (1993: 1) meg�llap�t�sa szerint a magyar-szl�v kontaktus vizsg�lata j�val kev�sb� felt�rt k�rd�s, mint a szl�v nyelvek magyarra gyakorolt hat�s�nak elemz�se. Ez �szt�nz�leg hatott kutat�sunkra. A szlov�k n�pdalok sz�vege sok olyan hungarizmust tartalmaz, k�l�n�sen a keletszlov�k n�pk�lt�szeti alkot�sokban, melyek k�rp�tukr�n (ruszin) lex�m�k k�s�ret�ben vannak jelen. Gregor Ferenc a szlov�k dialektusok k�z�l a hungarizmusok legintenz�vebb alkalmaz�jak�nt a keletszlov�k t�jnyelvet jel�li meg.

Az eml�tett nyelvi kontaktusokat Karel Hor�lek (1962) tipol�giai munk�ja a folkl�r oldal�r�l is igazolja. Hor�lek a cseh�lengyel folkl�rsz�vets�gt�l jelent�s m�rt�kben elt�r� jegyeket �llap�t meg a nagyorosz folkl�rter�leten, s a szlov�k n�pk�lt�szetet a p�lusok k�z�tt elhelyezked� K�rp�tok folkl�rsz�vets�g�hez sorolja, amelyet szoros sz�lak f�znek a cseh�lengyel kult�rk�rh�z.

A Hor�lek �ltal meg�llap�tott K�rp�tok folkl�rsz�vets�g�nek nyelv�szeti szempont� kutat�s�hoz Rot S�ndor munk�i (1968, 1983) szolg�ltatnak sz�munkra fontos adatokat. Rot S�ndor a K�rp�tok vid�k�nek nyelvi kontaktusait elemzi. Elemz�sei kiterjednek a magyar�szl�v kapcsolatokra is. Az �ltala bemutatott lexikai, morfol�giai saj�toss�gok megfigyelhet�k a szlov�k n�pmes�k hungarizmusaiban, amit a Czambel-gy�jtem�ny sz�szedet form�j�ban is mell�kel, s etimol�giai szempontb�l elemez. A szlov�k n�pmesegy�jtem�nyek hungarizmusai k�z�tt megfigyelhet�nk v�ltozatlan form�ban alkalmazott, valamint morfol�giailag m�r adapt�lt, magyarb�l �tvett lexikai elemeket.

1. Hungarizmusok a szlov�k mes�kben

a) V�ltozatlan vagy kisebb fonetikai v�ltoz�st mutat� magyar nyelvi k�lcs�nszavak:

bitang (CZA 106) < bitang; bojt�r (CZA 167) < bojt�r; bosorka (DOB 94) < boszork�ny, boszorka; boto� (CZA 379) < botos; budzog�� (DOB 216) < buzog�ny; c�mer (CZA 379) < c�mer; �akan (DOB 259) < cs�k�ny; �i�ma (CZA 299) < csizma; ch�r (DOB 138) < h�r; juh�s (CZA 167) < juh�sz; kalpak (DOB 357) < kalpag; kan�s (CZA 52) < kan�sz; ko�i� (CZA 277) < kocsis; korb�� (DOB 84) < korb�cs; lov�s (CZA 279) < lov�sz; ori� (CZA 379) < �ri�s; paripa (DOB 84) < paripa; palota (DOB 360) < palota, �ab�a (DOB 214) < szablya; �arkan (DOB 107) < s�rk�ny; taliga (CZA 303) < taliga; t�to� (DOB 203) < t�ltos; valal (CZA 379) < val�l (a falu r�gi neve); �iv�� (CZA 68) < zsiv�ny

b) A morfol�giailag adapt�lt magyar k�lcs�nszavak:

b/1. Ig�k: banoval/banova� (CZA 67) < b�n, sajn�l; cifrovala/cifrova� (DOB 294) < cifr�lkodik; mulatovali/mulatova� (CZA 57) < mulatozik.

Az ilyen t�pus� ig�k eset�ben M�rkus Mih�ly (1943) szerint a leggyakoribb honos�t� k�pz� az -ova, amely a magyar b�n, cifra, mulat szavak felt�telezett t�v�hez illesztve k�pez szlov�k ig�t a k�lcs�nsz�b�l.

b/2. F�nevek: A gond�ik (CZA 36) < kiskond�s; korb��ik (DOB 220) < korb�cs; t�to�ik (DOB 87) < t�ltos lovacska; �abli�ka (DOB 330) < szablya. Ezek a szavak kicsiny�t� k�pz� hozz�told�s�val illeszkedtek be a szlov�kba.

A bel�ov (CZA 58) < b�lcs�; hintov (CZA 67) < hint�. A magyarb�l �tvett f�nevek szlov�kos�t�sa eset�ben az eredeti hang�rt�ket, a sz�v�gi hossz� mag�nhangz�t a szlov�k sz� a diftongusra utal� �v� m�ssalhangz�val jel�li, �m lehets�ges, hogy a �v� � amint ezt m�s szl�v nyelvek adatai is bizony�tj�k � egyszer� honos�t� k�pz�, mivel a mag�nhangz�s sz�v�g a szlov�kban (�s �ltal�ban a szl�vban) szokatlan.

A falatok (CZA 379) < falat, kev�ske; kapura (CZA 379) < kapu; lancuch (CZA 379) < l�nc; lu�t�k (CZA 257) < lusta n�vsz�k eset�ben t�bbesjellel, illetve raggal ell�tott magyar szavak ker�ltek �t feltehet�en az�rt, mert ilyen alakban haszn�lt�k (hallott�k) �ket a leggyakrabban.

A hungarizmusok gyakori el�fordul�sa figyelhet� meg � egyebek mellett � a Princ, Zlat� a Ve�k� �lovek (CZA 49) �Az aranyherceg �s az �ri�s� c. n�pmes�ben, ami a magyar�szlov�k nyelvi, kultur�lis kapcsolatok intenz�v volt�r�l tan�skodik. Samo Czambel 1900-ban jegyzi le a mes�t. A mesemond� a Rybnik falub�l sz�rmaz� 35 �ves Michal Havran, jelent�s sz�m� hungarizmust alkalmaz a mese elmond�sa sor�n. A Czambel-gy�jtem�ny k�l�n�s �rt�ke abban rejlik, hogy a n�pnyelvi saj�toss�gokat, els�sorban a nyelvi kontaktusokra utal� lexikai elemeket eredeti form�ban �rzi meg a mese sz�veg�ben.

S ka�dou dc�rou jednu n�tu tancoval (49) �Mindegyik l�ny�val elj�rt egy t�ncot� (n�ta < n�ta, a t�nc dallama).

Oni� banovali nad t�m (50) �Azon b�nk�dtak� (banovali < b�nk�dtak).

Hus�r ho zas zazrel (53) �A husz�r r�gt�n megl�tta �t� (hus�r < husz�r).

Juh�s ho zaviedol na jeden v��tek (54) �A juh�sz felvezette egy dombtet�re� (juh�s < juh�sz).

�akal pred zlat�m ka�tie�om s bandou (57) �Az aranykast�ly el�tt v�rta a band�val� (ka�tiel < kast�ly; banda < cig�nybanda, zenekar).

Jedli, pili, mulatovali a banda im hrala (57) �Ettek, ittak, mulattak, a banda pedig j�tszott nekik� (mulatovali/mulatova� < mulattak/mulat).

�o z toho maj�? Ak� chose� (59) �Mi hasznuk van abb�l?� (chose� < haszon).

�o �iada za ten zlat� bel�ov. (59) �Mit k�r az aranyb�lcs��rt?� (bel�ov < b�lcs�).

Sadol si s �ou do hintova (67) �Be�lt (a le�nnyal) a hint�ba� (hintov < hint�).

Princ nad t�m banoval (67) �A herceg b�nk�dott emiatt� (banoval < b�nk�dott).

�e to od �iv��ov zobral (68) �mert h�t a zsiv�nyokt�l vette el� (�iv�� < zsiv�ny).

Egyetlen mes�ben tizenegy magyarb�l vett k�lcs�nsz� szerepel, ami az eml�tett kontaktus bizony�t�ka.

A Dob�ynsk� gy�jt�tte Zlat� podkova, zlat� pero, zlat� vlas (DOB 81) �Aranypatk�, aranytoll, aranyhajsz�l� c�m� mese egyetlen oldal�n a k�vetkez� hungarizmusok figyelhet�k meg annak ellen�re, hogy a k�tet nyelvezet�n �rezhet� a stilisztikai form�l�s, az idegen szavak lehet�s�g szerinti elhagy�sa: P�asla ponad paripy korb��om (84) �A paripa f�l�tt csapdosott a korb�ccsal� (paripa < paripa; korb�� < korb�cs); tu bosorka be�� do konice (84) �a boszork�ny beszalad az ist�ll�ba� (bosorka < boszork�ny). A szlov�k n�pmesegy�jtem�nyek alkot�sait olvasva a bemutatott hungarizmusok mellett egy saj�tos kultur�lis kapcsolatra is utal� rendszer nyomai t�nnek el�. Mindk�t gy�jtem�nyben tal�ltunk a magyar n�pmes�kkel tartalomban, morfol�giailag, frazeol�giai- �s n�vtani vonatkoz�sokban is megegyez� szlov�k n�pmes�t.

2. N�vtani vonatkoz�sok

Czambel k�tet�ben azonnal felfigyelhet�nk a Juh�s Pa�ko (CZA 167); Janko Gond�ik a zlat� pani (CZA 36); Pipora Jan�i (CZA 102) mes�k c�mad� szerepl�inek a nev�re.

A kor�bban eml�tett juh�s, gond�ik magyarb�l k�lcs�nz�tt szavak mellett ott szerepel a Pipora n�v is, amelyet a Czambel-gy�jtem�ny n�vmagyar�zata a magyar pipere �sz�ps�g, sz�p� jelent�s� sz�b�l sz�rmaztatja. A Czambel-k�tet Zlat� dievka a vajca (CZA 199) �Az aranyle�ny �s a toj�sok� c. n�pmese h�se a Senpeter nevet viseli. A gy�jtem�ny sz�magyar�zata a nevet a magyar Szent P�ter alakb�l eredezteti. Megjegyz�st �rdemel, hogy a meseh�s nem azonos a bibliai szem�llyel, hanem ezt a nevet Britannia kir�ly�nak fia viseli. A mese t�rt�nete sem kapcsol�dik a n�pk�lt�szet Szent P�terr�l sz�l� legend�ihoz vagy tr�f�s t�rt�neteihez. A magyarorsz�gi szlov�k etnikum mesegy�jtem�ny�ben tal�lunk egy ilyen t�rt�netet. Krupa Andr�s: Rozpr�vky �a�i�ky �ofky �Zsofka n�ni mes�i� (1984) c�m� nagyb�nhegyesi szlov�k folkl�rt meg�r�k�t� k�tet�ben olvashatjuk az O Svaton Petrovi a pana Kristovi (Krupa 198) �Szent P�ter �s Krisztus urunk� c�m� t�rt�netet, amelyben a Szent P�ter n�v a bibliai szem�ly alakj�hoz k�t�dik; ugyanez a mese (legenda) megvan a burgenlandi horv�t hagyom�nyban is.

Igen �rdekes n�vtani k�rd�st vet fel a Dob�insk�-gy�jtem�ny Lomidrevo alebo Valibuk (DOB 95) �Fat�r� avagy B�kkfany�v�� c. mes�je. Ez a szlov�k n�pmese mindamellett, hogy t�rt�net�ben nagyr�szt megegyezik t�bb magyar mesev�ltozattal, szerepl�i neve tekintet�ben is magyar eredetre utal. A c�mad� h�s, Lomidrevo neve minden val�sz�n�s�g szerint t�k�rford�t�s eredm�nye. A szlov�k n�pmese f�h�se a magyar n�pmes�k Fany�v� nevet visel� rettenetes erej� meseh�s�vel rokon�that�.

Morfol�giai szempontb�l mindk�t n�v sz��sszet�tel. A Lomidrevo nevet a lomit� �t�r� �s a drevo �fa� komponensek alkotj�k. Figyelemre m�lt� a szint�n a mese c�m�ben szerepl� Valibuk n�vvari�ns, amely szlov�kul vasgy�r�t �igen er�s embert� jelent. A c�mben az alebo �avagy� v�laszt� k�t�sz�val van �sszef�zve a k�t n�v. A Valibuk n�v a vali� �henger�t, g�rget� �s a buk �b�kk(fa)� alkot�r�szekb�l �ll, s tulajdonk�pp a Lomidrevo szinonim�jak�nt is elfogadhat�. A szl�vban nem ritka a t�rgyas �sszet�telt�pus, amelynek el�tagja egyes sz�m m�sodik szem�ly� imperativusban �ll� ige, v�. pl.: sz-h. kaziput ��tmutat�, ir�ny�t�, vezet��.

A Lomidrevo �s a Valibuk mesenevek magyar eredet�t er�s�ti meg Bal�zs G�za�V�rkonyi Ildik�: Tulajdonnevek a magyar n�pmes�kben c. n�vtani munk�ja. Ezen n�vtani m� m�s t�k�rford�t�snak t�n� szlov�k mesenevek eredet�nek tiszt�z�s�hoz is seg�ts�get ny�jt.

A Bal�zs�V�rkonyi f�le koncepci�t er�s�ti meg az a t�ny, hogy a Fany�v� n�v t�bb magyar mesegy�jtem�nyben is szerepel. A Kr�za J�nos gy�jt�tte sz�kely n�pmes�k k�z�tt olvashatjuk a Teh�nt�l lett gyermek c. n�pk�lt�szeti alkot�st. Ennek a n�pmes�nek egyik nagyerej� h�se Fag�rb�t�. Arany L�szl� Magyar n�pmes�k c�m� folkl�rgy�jtem�ny�nek Feh�rl�fia c�m� mes�j�ben szerepel Fany�v�. Ez a mesen�v t�nik fel Illy�s Gyula Hetvenh�t magyar n�pmese c�m� gy�jtem�ny�nek Fany�v�, Vasgy�r�, Hegyhengerget� c�m� mes�j�ben.

A mese c�mad� h�s�n, Lomidrevon k�v�l m�g tov�bbi k�t magyar mes�b�l m�r ismer�s nagyerej� leg�nnyel is tal�lkozunk. Valivrh a magyar mes�k Hegyhengerget� nev� h�s�t juttatja az olvas� esz�be. A Valivrh n�v t�k�rford�t�s, ugyan�gy sz��sszet�tel, ak�r a magyar Hegyhengerget�. A sz�t a valit �g�rget, gur�t, henger�t� el�tag �s a vrch �domb, hegytet�� jelent�s� ut�tag alkotja. A szlov�k mese harmadik nagyerej� leg�nye a Miesi�elezo n�vre hallgat, s teljes megfelel�je a magyar meseh�s, Vasgy�r� nev�nek. A szlov�k miesit �kever, kavar, dagaszt, gy�r� �s a �elezo �vas� jelent�s� komponensekb�l �p�l fel az �sszet�tel.

A nagyerej� cimbor�k ellenfele a szlov�k mes�ben Laktibrada, a nagy szak�ll� piciny ember, akinek ereje a szak�ll�ban rejtezik. A Laktibrada n�v tal�l� �s t�m�r. A laket �r�f (hosszm�rt�k)� �s a brada �szak�ll� elemekb�l �ll az �sszetett sz�. A magyar mes�kben a t�rpe a H�tr�f�s (Illy�s), H�tsz�ny� Kapany�nyimony�k (Arany L.) nevet viseli. A Kr�za gy�jt�tte sz�kely mes�ben a mesemond� e meseh�st egyszer�en h�tsinges szak�ll� arasznyi embernek nevezi. A nagy szak�ll� t�rpe mind a szlov�k, mind a magyar mes�ben azonos k�llemmel �s tulajdons�ggal rendelkezik, �gy az adott n�v eset�ben is t�k�rford�t�s, illetve a funkcion�lis ford�t�s felt�telezhet�. A h�tsinges szak�ll� arasznyi ember �s a Laktibrada n�v megfeleltet�se sor�n mer�l fel a tulajdonnevet nem visel� tipikus meseszerepl�kkel kapcsolatos �jabb n�vtani k�rd�s.

A szlov�k mes�kben t�bb magyar szerepl� nev�re tal�lunk. A t�to�, t�to�ik a magyar t�ltosl� szlov�kos�tott elnevez�se, a �arkan < s�rk�ny n�v is t�bb mes�ben el�fordul, ahogy a bosorka < boszork�ny, oria� < �ri�s is mindk�t etnikum mes�iben teljesen azonos funkci�val, tulajdons�ggal b�r� meseh�s nevek�nt szerepel. A leggyakrabban a t�to�, t�to�ik, �arkan, bosorka mesenevekkel tal�lkozunk. A nyelvkevered�s jegy�nek tekinthet� a Lomidrevo alebo Valibuk c. mes�ben a �arkan �s a drak v�ltakoz� haszn�lata. A mes�l� el�bb a �arkan j�vev�nysz�val nevezi meg a mesefigur�t, majd a drak sz�t haszn�lja ugyanazon szerepl� megnevez�s�re: �arkan si hne� pomyslel (DOB 107) �A s�rk�ny r�gt�n �gy gondolta�; Drak ho vzal a pon�kal (DOB 108) �A s�rk�ny felvette �s megk�n�lta.�

A magyar folkl�rb�l �tvett �arkan meseterminus hasonl� haszn�lat�ra tal�lunk a Dob�insk�-gy�jtem�ny Janko a Macko (DOB 239�252) �Jank� �s Matyi� c�m� mes�j�ben. A �arkan j�vev�nysz� h�tszer szerepel: z rozb�ren�ho mora vysko�il ohniv� �arkan a hne� zle-nedobre na Janka: (DOB 247) �A felkorb�csolt tengerb�l kiugrott a t�zes s�rk�ny, �s haragosan �gy rivallt Jank�ra�; ��arkan pomaly skrotol a napokon mu povedal� (DOB 247) �A s�rk�ny kicsit megszel�d�lt, �s �gy sz�lt; �vzala pero, �o mu �arkan dal� (DOB 248) �fogta a tollat, amit a s�rk�ny adott neki�. �Ohniv� �arkan vysko�il a chcel Janka naskutku rozdrapi�� (DOB 248) �A t�zes s�rk�ny kiugrott, �s sz�t akarta szaggatni Jank�t�; �Ale tento sa mu ve�mi prosil a �arkan sa uspokojil� (DOB 248) �A leg�ny nagyon k�rlelte a s�rk�nyt, amelyik azt�n megb�k�lt�; ��e ho ten �arkan teraz u� istotne roztrh� (DOB 248) �a s�rk�ny t�nyleg sz�tt�pi majd�; �V tej hrmavici priletel �arkan a rozprestel paz�ry� (DOB 248). �Az �gzeng�s k�zepette odarep�lt a s�rk�ny, s kiny�jtotta a karmait�.

A honos drak sz�t egyetlen mondat tartalmazza: �Zasa sa len v noci prikradla, pero z draka vzala� (DOB 248) ��jszaka megint odalop�dzott a boszork�ny, s a s�rk�ny (sz�rny�b�l val�) tollat meg elvette�. Az elt�r� intenzit�s� haszn�latot val�sz�n�leg a magyar meseterminus gyakoribb alkalmaz�sa magyar�zza, tov�bb� az a t�ny, hogy a Lomidrevo, valamint a Janko a Macko c�m� n�pmes�k morfol�gi�ja t�bb vonatkoz�sban a magyar folkl�r hat�s�t, morfol�giai rendszer�t t�kr�zi.

A Dob�insk� gy�jt�tte szlov�k n�pmes�k k�z�tt szerepel a Zlat� podkova, zlat� pero, zlat� vlas (DOB 81�94) �Aranypatk�, aranytoll, aranyhajsz�l� c�m� alkot�s, melyben egy m�sik magyar eredet� mesen�v a bosorka < boszork�ny hasonl� alkalmaz�s�t figyelhetj�k meg. Az eml�tett alkot�s m�g �rdekesebb jelens�get tartalmaz, mivel a magyar eredet� bosorka terminus mellett k�t szl�v szinonima, a striga, valamint a je�ibaba is haszn�latos.

A bosorka a k�vetkez� mondatokban szerepel: �Tu bosorka be�� do konice� (DOB 84) �Fut a boszork�ny az ist�ll�ba�; �Po chv�li si �ahla aj star� bosorka� (DOB 85). �Egy szempillant�s alatt elaludt az �reg boszorka is�; �tu bosorka pr�de s me�om a rovno k posteliam� (DOB 85) �bej�n a boszork�ny a karddal, s egyenest az �gyakhoz tart�; �Bosorka sa zo sna strhla, be�� k dievkam, a tu dievky m�tve!� (DOB 86) �A boszork�ny felriadt �lm�b�l, fut a l�nyaihoz, de azok mind holtan fekszenek�; �Jan�k sko�il, podkovu zdvihol; ale dokia� sa s podkovou bavil, bosorka ich doh��ala� (DOB 86) �Jank� felugrott, felkapta a patk�t; am�g a patk�val foglalatoskodott, a boszork�ny utol�rte �ket�; �K�m sa bosorka cez horu �kriabala, zas na hodnom u�li� (DOB 86) �Mialatt a boszork�ny �tverg�d�tt az erd�n, addigra j� utat megtettek�.

Amint l�tjuk, a magyar j�vev�nysz� hat alkalommal szerepel, ami az intenz�v haszn�lat�t igazolja.

A magyar eredet� mesen�v mellett megtal�ljuk a k�z�pszlov�kban haszn�latos striga �boszork�ny� szinonim�t is. A boszork�ny megnevez�s�re el�sz�r a striga alakot haszn�lja a mesemond�: �A to ona, star� striga, mala dvan�s� dievok� (DOB 84) �Az �reg boszork�nynak tizenk�t l�nya volt�.

A k�z�pszlov�kban haszn�latos striga mellett a keletszlov�k je�ibaba �boszork�ny, vasorr� b�ba� terminus is haszn�latra ker�lt, melynek are�lis von�sair�l M�rkus Mih�ly (1943) is eml�t�st tesz a ny�regyh�zi tirp�k nyelv �s folkl�r saj�toss�gait elemezve: �Vtom ich je�ibaba zasa doh�nala� (DOB 86) �Ezalatt a vasorr� b�ba (boszork�ny) �jb�l utol�rte �ket�; �K�m sa je�ibaba cez t��a �krabala u�li zasa �aleko� (DOB 86) �Mialatt a boszorka �tverg�d�tt a t�sk�s boz�ton, addig �k m�r messze j�rtak�.

Az elt�r� sz�rmaz�s� mesenevek e m�don t�rt�n� alkalmaz�sa nem kiz�r�lagosan Dob�ynsk� �r�i fog�sa. A Czambel-gy�jtem�ny Princezka �enou pekelneno kr�a (CZA 42�45) �A kir�lykisasszonyr�l, aki a pokol kir�ly�nak feles�ge lett� c�m� mes�j�ben hasonl� nyelvhaszn�latot figyelhet�nk meg: �Kde sa vzal, tam sa vzal, zas nasp� pri tej je�ibabe!� (CZA 43) �Hogy, hogy nem, �jra a boszork�nyn�l tal�lta mag�t�; �Tam bola jedna je�ibaba� (CZA 43). �Ott volt a boszork�ny�; �I�iel on tou cestou popod zem, ako miu star� bosorka rozpovedala� (CZA 44) �Azon az �ton ment, amit az �reg boszork�ny mondott neki�; �Je�ibaba vytiahla ich na tento svet� (CZA 44) �A boszorka felh�zta a felvil�gra �ket�; �Op�tala sa je�ibaba� (CZA 44) �Azt k�rdezte a boszork�ny�.

A Czambel-gy�jtem�ny nyelvi szempontb�l pontosabb forr�snak tekinthet�, mivel sz�vege szinte �rintetlen�l t�kr�zi a mesemond� nyelvi saj�toss�gait. A Czembel gy�jt�tte mes�ben ford�tott ar�ny� nyelvhaszn�latot figyelhet�nk meg, a h�rom szl�v sz�alak mellett egyetlen j�vev�nysz� szerepel, ennek ellen�re az adott jelens�g t�kr�z�dik benne.

A szlov�k n�pmes�k a Nyom�rkay Istv�n vizsg�lta luxus j�vev�nysz�k (Lehnwort) alkalmaz�s�ra, funkci�j�nak szeml�ltet�s�re szolg�ltatnak jellegzetes p�ld�t. Nyom�rkay Istv�n a luxus j�vev�nysz� kialakul�s�nak felt�telek�nt a nyelvi kontaktust jel�li meg A t�k�rford�t�sokr�l � k�l�n�s tekintettel a szerbhorv�tra (1993) c�m� munk�j�ban. V�lem�nye szerint a vegyes lakoss�g� vid�ken igen intenz�v haszn�latuk figyelhet� meg. Meg�llap�t�sait igazolj�k a k�t mesegy�jtem�ny elemzett alkot�saira vonatkoz� adatok, melyek a forr�shelyr�l eml�t�st tesznek. A Dob�insk� gy�jt�tte Lomidrevo c. mese forr�shelyek�nt G�m�r, Kishont, Lipt�, Z�lyom megy�t jel�li meg, a Zlat� podkova� (Dob�insk�) c�m� mese vari�nsai Z�lyom, N�gr�d, G�m�r �s Lipt� megy�ben egyar�nt ismeretesek. A Janko a Macko c. mes�t N�gr�d, Kishont, G�m�r megy�ben egyar�nt ismerik a Dob�insk�-gy�jtem�ny adatai szerint. Czambel a Princezka �enou peke�neho kr�a c�m� mes�t Hont megy�ben jegyezte le. A gy�jtem�nyek eml�tette Kishont, N�gr�d �s G�m�r megye igen intenz�v magyar�szlov�k kontaktus sz�ntere.

A mesenevek luxus j�vev�nysz� szerep�t er�s�tik meg a magyarorsz�gi szlov�kok folkl�rj�t �s n�prajz�t bemutat� alkot�sok.

Lami Istv�n �udov� rozpr�vky Slov�kov v Ma�arsku (1983) �A magyarorsz�gi szlov�kok n�pmes�i� c. folkl�rgy�jtem�ny Zlatovl�ska (Lami 28�31) �Az aranyhaj� le�ny� c. mes�j�ben tal�ltunk az eml�tett funkci� tendenciajelleg�t meger�s�t� p�ld�ra. A Dob�insky, valamint a Czambel gy�jt�tte mes�khez hasonl�an itt is tal�lkozunk a meseszerepl� szinonim�kkal t�rt�n� megnevez�s�vel. A boszork�nyt a je�ibaba �s a striga n�vvel illeti a mesemond�: �Je�ibabe sa to �e��bilo, ze teda p�n �e j�j c�ru si zebere� (Lami 29). �A boszork�nynak nem tetszett, hogy az �r nem az � l�ny�t veszi el�; �Ze jako bi striga mohla dat sestre ruki aj nohi nasp�k� (Lami 30) �A boszork�ny visszaadhatja n�v�r�nek a k�t kez�t �s k�t l�b�t�; �Tag jej je�ibaba odrezala nohi� (Lami 29) �Akkor a boszork�ny lev�gta a l�ny mindk�t l�b�t�; �Aj star� strigu zavolali� (Lami 31) �Az �reg boszork�nyt is megh�vt�k�.

A luxus j�vev�nysz�ra k�l�n�s, a szinonim kapcsolat� mell�rendel� �sszet�tel k�rd�seit is �rint� p�ld�t szolg�ltat Krupa Andr�s Zvyky a povery z Ve�k�ho B�nhe�e�a (1983) �Nagyb�nhegyesi szok�sok �s hiedelmek� c�m� etnogr�fiai munk�ja. A B�k�s megyei Nagyb�nhegyes szlov�k lakoss�g�nak szok�s- �s hiedelemvil�g�t bemutat� m�ben ugyancsak p�ld�t tal�lunk azonos sz�vegben a bosorka �s a striga sz� v�ltakoz� haszn�lat�ra: �A bolo vela strig� (Krupa 249) �sok boszork�ny volt ott�; �verili v pover�ch a v bosor�ctve� (Krupa 249) �hittek a babon�ban �s a boszork�nys�gban�; �tam sa sch�dzaj� bosorky� (Krupa 249) �ott j�rnak a boszork�nyok�; �l�mpa zhasla a sch�dzali sa strigy� (Krupa 249) �kialudt a l�mpa, �s a boszork�nyok j�rk�ltak�.

Krupa Andr�s ebben a m�v�ben egy nagyon �rdekes luxus j�vev�nysz�t �s a szlov�k (szl�v) megfelel�j�t egyes�t� �sszet�telt tal�lunk az �llatokkal kapcsolatos hiedelmek elemz�s�t v�gz� fejezetben: �Edon �lovek bou ve�mej chor�. A ta�ou pana doktorovi, �e von vo�a�o m� v �al�dku. A�e to h�den ��k-ja�teri�ka bola� (Krupa 241) �Egy ember nagyon beteg volt. Elment a doktor �rhoz, hogy valami van a gyomr�ban. �gy hiszem, hogy egy gy�k volt benne�.

A szinonim�k alkotta �sszet�tel a bilingvizmus �s a nyelvkevered�s az alf�ldi szlov�ks�g nyelvi saj�toss�g�t, jellemz� jegy�t hordozza mag�n. A besz�l� a nyelvi tev�kenys�get ellen�rizve az �ltala haszn�lt mindk�t nyelv strukt�r�j�t alkalmazza. Ezt igazolja a t�rt�net tov�bbi szakasza, mikor is az adatk�zl� megism�tli a luxus j�vev�nysz� s az anyanyelvi sz� egy�ttes haszn�lat�t: �Tak mu p�n doktor serzovali (zadov�ali) eniho maliho ��ka, enu ja�teri�ku� (Krupa 241) �A doktor �r szerzett neki egy kis gy�kot�.

Az eml�tett jelens�g t�kr�z�dik a kelet-szlov�kiai Popro� (Kassa vid�ki) k�zs�gben gy�jt�tt dalban is:

Bodaj ho pobi�li, i mojo mod�itbi,

�o ja nemod�ila, �o ja nemod�ila

Ve�er �oha �igdi (S�P. 214).

A szlov�k n�pdal �s az etnogr�fiai munka m�g ink�bb meger�s�ti a luxus j�vev�nyszavak haszn�lat�nak t�rv�nyszer�s�geit. Az elemzett p�ld�k szeml�letesen bizony�tj�k, hogy nem egy m�faj stilisztikai kell�kek�nt szerepelnek, hanem a nyelvi �s kultur�lis kontaktusokat t�kr�zik a vizsg�lt nyelvi elemek.

3. A magyar mes�k �lland�sult fordulatai a szlov�k mes�kben

A magyar n�pmes�knek megfelel� �lland�sult kifejez�sekkel tal�lkozunk a szlov�k n�pmes�kben:

�Kde bolo, tu bolo, v sedemdesiatej siedmej krajine� (CZA 36); �Kde bolo, tu bolo; v sedemdesiatej siedmej krajine, za �erven�m morom, a za sklen�m vrchom� (CZA 49); �Kde bol, kde nebol, bol raz jeden krᾔ (DOB 146); �V sedemdesiatej a siedmej krajine, za �erven�m morom� tam bol raz jeden krᾔ (DOB 172); �Kde bola, tam bola za �erven�m morom za drevenou skalou pri sklenenom vrchu�� (DOB 239); �Kde sa vzalo, tam sa vzalo, v sedemdesiatej siedmej krajine, za �erven�m morom a za sklen�m vrchom� (CZA 83).

A bemutatott szlov�k mesekezd� fordulatok hol az egyik, hol a m�sik magyar mesekezd� elemet tartalmazz�k. A Dob�insk�-gy�jtem�ny �Kde bol kde nebol, bol� (DOB 142) mesekezd� fordulata teljesen megfelel a Hol volt, hol nem volt, volt egyszer� tipikus magyar mesekezdetnek, amellyel mindegyik mesegy�jtem�nyben tal�lkozunk (Kr�za 1972: 120, Arany 1979: 67, Berze 1981: 103, Illy�s 1974: 204, Benedek 1976: 166). A szlov�k mesekezd� fordulatban megtal�ljuk a hetedh�t orsz�gon is t�l� szint�n tipikus kifejez�s megfelel�j�t (Kr�za 115, Benedek 166, Berze 222, Illy�s 85) a v sedemdesiatej siedmej krajine strukt�r�ban. A hetedh�t lex�ma a szlov�kban a sedemdesiat� siedm� �hetvenhetedik� sz�mn�vvel fejez�dik ki, s az elt�r� morfol�giai saj�toss�g ellen�re t�k�rford�t�snak tekinthet�. A za sklen�m vrchom (CZA 49) �az �veghegyen is t�l� teljes �rt�k� t�k�rford�t�sa, a pri sklenenom vrchu (DOB 239) �az �veghegyn�l� strukt�ra a magyar ekvivalens r�szleges, els�sorban tartalmi ford�t�s�nak tekinthet�. Az �perenci�s-tengeren is t�l (Arany 78) strukt�r�nak a za �erven�m morom a �V�r�s-tengeren is t�l� �lland�sult kifejez�s feleltethet� meg.

O. B. Tkacsenko (1979) a tipikusan orosz mesekezd� fordulat a �il-byl mikrolingvisztikai konfrontat�v vizsg�lat�t v�gezve r�mutat arra, hogy ez a finnugor szubsztr�tumban gy�kerezik. A szlov�k mesekezd� elem els�sorban adsztr�tum jelleget mutat, �s a magyar�szlov�k nyelvi �s kultur�lis kapcsolat term�k�nek tekinthet�. A mesekezd� elemeken k�v�l a szlov�k mes�kben tov�bbi olyan �lland�sult kifejez�sekre tal�lunk, amelyek a magyar mes�k jellemz�i. A Czambel-k�tet Janko Gond�ik a zlat� pani (CZA 36) c�m� mes�j�ben k�tszer is szerepel a magyar mes�kb�l ismert �lland�sult szerkezet: �Hop, Janko, ty si moj a ja tvoja!� (CZA 37) �Nosza Jank�, te az eny�m, �n a tied�, �Hop, Janko! Ty si moj a ja som tvoja, a� do smrti!� (CZA 38) �Nosza Jank�! Te az eny�m, �n a tied vagyok mindhal�lig!� A Kr�za �ltal gy�jt�tt Kir�lyfi Kis Mikl�s c. mes�ben a k�vetkez� megfelel� szerkezetre tal�lunk: �Te az eny�m, �n a tied!� (73). A Kr�za-gy�jtem�ny T�nd�r Erzs�bet (138) c. mes�j�ben is szerepel e fordulat: �Meg�llj sz�vem sz�p szerelme..! �n a tied, te az eny�m!� (144). Ugyancsak a Kr�za-k�tetben szerepel a Vil�gh�r� sz�p Borica (221) c. mese fordulata is: ��lj mell�m, l�gy v�gan, mert te az eny�m vagy, �n pedig a tied!� (225). Az �lland�sult kifejez�s tov�bbi v�ltozata is megtal�lhat� a szlov�k mesek�tetben. A Czambel gy�jt�tte Princ, Zlat� a Ve�k� �lovek c. (CZA 49) mes�ben szerepel a k�vetkez� mesefordulat: �Du�a moja, ty bude� m�j a ja tvoja! N�s �iaden viac nerozl��i, len graca a motyka!� (62) �Lelkem, te az eny�m leszel, �n pedig a tied! Minket ezent�l csak az �s�-kapa v�laszt el�. (A szlov�k sz�vegben az �s� helyett a n�met eredet� graca �kapaf�le� szersz�m [CZA 382] szerepel.) A szlov�k mese �lland�sult kifejez�se a magyar mes�k jellemz� strukt�r�ja, amit a mesegy�jtem�nyek egy�rtelm�en bizony�tanak. Kr�za: �No, �n a tied, te az eny�m, �s�-kapa s a nagyharang v�lasszon el benn�nket� (Hal�sz J�zsi 207). Arany L.: �No sz�vemnek sz�p szerelme, te az eny�m, �n a tied, �s�-kapa v�lasszon el egym�st�l.� (Zsuzska �s az �rd�g 140). Illy�s: �Sz�vem sz�p szerelme! �n a tied, te az eny�m! �s�-kapa v�lasszon el egym�st�l!� (A kiskond�s 16). Benedek Elek mesegy�jtem�ny�nek gyakori fordulata az id�zett kifejez�s: �Te az eny�m, �n a tied, �s�-kapa v�lasszon el minket� (Z�ld kir�lyfi 22).

Figyelmet �rdemel a Czambel-gy�jtem�ny k�t kifejez�s�nek ford�t�si m�dja. A j�l bizony�that� magyar eredet� szerkezetet t�k�rford�t�ssal �t�ltetve alkalmazza a Nas �iaden viac nerozl��i, len graca a motyka (CZA 62) mondat eset�ben. A magyar �s�-kapa s a nagyharang v�lasszon el minket �lland�sult kifejez�s, mely a hal�lt, a temet�st jelen�ti meg, �rtelmileg jelen van a �Ty si moj a ja som tvoja az do smrti!� (CZA 38) �Te az eny�m, �n a tied vagyok mindhal�lig!� jelent�s� szerkezetben. A frazeol�gia k�r�be tartoz� magyar mesefordulatok megjelen�se a szlov�k mes�kben �jabb p�ld�t szolg�ltat a magyar�szlov�k kultur�lis �s nyelvi kapcsolat l�t�r�l.

4. Tematikai, morfol�giai egyez�sek

A szlov�k �s a magyar n�pmes�k sz�vegtani vizsg�lata sor�n nemcsak a fenti nyelvi jelleg� megfelel�sekre figyelt�nk fel, hanem a tematikai, morfol�giai p�rhuzamokra is.

A Lomidrevo alebo Valibuk (DOB 95) c. mese az elemzett n�vtani megfelel�seken k�v�l tematikai, szerkezeti, morfol�giai megegyez�st mutat a magyar n�pmes�kkel:

a) A mese f�h�se rendk�v�li k�r�lm�nyek k�z�tt l�tja meg a napvil�got

Dob�insk�: Lomidrevot kilencven�ves anyja sz�li meg. Rendk�v�l nagy �s er�s gyermek m�r sz�let�se pillanat�ban, akinek csod�j�ra j�rnak a k�rny�kr�l. Anyja k�tszer h�t, majd m�g h�rom �vig szoptatja, m�g el�ri f�lelmetes erej�t.

Arany L.: Feh�rl�fi�t egy feh�r kanca sz�li meg, k�tszer h�t esztendeig szoptatja. Rendk�v�li er�vel b�r� leg�nny� v�lik.

Kr�za: A Teh�nt�l lett gyermek az ist�ll�b�l j�n el�, egy gyermektelen h�zasp�r fogadja fi�v�. Nagyon er�s leg�nny� cseperedik.

Illy�s: Egy szeg�ny h�zasp�r h�n �hajtott gyermeke Fany�v�, akit anyja h�romszor h�t �vig szoptat, m�g v�g�l megszerzi rendk�v�li erej�t.

b) A mese f�h�se elindul szerencs�t pr�b�lni, f�rfi�v� v�l�s

Dob�insk�: Lomidrevo 17 �ves kor�ban indul szerencs�t pr�b�lni.

Arany L.: Feh�rl�fia 14 �ves, amikor anyja, a feh�r l� elpusztul, s � vil�gg� megy.

Kr�za: A Teh�nt�l lett gyermek felcseperedve szolg�lni indul � (�letkor nincs jel�lve)

Illy�s: Fany�v� 21 �ves kor�ban indul el szerencs�t pr�b�lni.

c) Tal�lkoz�s a leend� cimbor�kkal, a vezet�szerep elnyer�se

Dob�insk�: Lomidrevo legy�zi a v�ndorl�sa sor�n megismert Valivrch �s Miesi�elezo kom�kat, s azok t�rsaiv� szeg�dnek.

Arany L.: Feh�rl�fia megk�zd Fany�v�, K�morzsol�, Vasgy�r� kom�kkal, s azok t�rsai lesznek a tov�bbi v�ndorl�sban.

Kr�za: A Teh�nt�l lett gyermek gy�zelme Fag�rb�t� �s K�morzsol� felett, akiket t�rs�v� fogad.

Illy�s: Fany�v� legy�zi Hegyhengerget�t, �s Vasgy�r�t, akik t�rsaiv� szeg�dnek.

d) Kalandjuk a hossz�szak�ll� er�s t�rp�vel

Dob�insk�: Laktibrada el�bb Valivrch, majd Miesi�elezo kom�t birk�zza le, majd a hasukr�l eszi meg a t�l�k elvett k�s�t. Csak Lomidrevo gy�zi le a t�rp�t, akinek szak�ll�t egy nagy fa hasad�k�ba cs�pteti. A t�rpe kiszak�tjaa f�t, s a mag�val hurcolt fa nyoma elvezeti �ket a f�ldalatti vil�gba vezet� lyukhoz.

Arany L.: A t�rpe ember elveszi Fany�v�t�l, K�morzsol�t�l �s Vasgy�r�t�l a k�s�t. Csak Feh�rl�fia gy�zi le a H�tsz�ny�t, akit szak�ll�n�l fogva ejt rabul. A t�rpe kiszabadul, s elvezeti �ket a f�ldalatti vil�g bej�rat�hoz.

Kr�za: Fag�rb�t�t �s K�mozsol�t legy�zi a t�rpe. Csak a Teh�nt�l lett gyermek gy�zi le az arasznyi embert, s menti meg t�le a k�s�t. A szak�ll�n�l fogva rabul ejtett t�rpe elvonszolja a f�t a f�ld al� vezet� lyukig.

Illy�s: Teljesen megegyezik a szlov�k mese tartalm�val, cselekm�ny�vel.

e) Kaland a f�ldalatti vil�gban

Dob�insk�: Csak Lomidrevo meri megtenni az utat a leeresztett k�t�len a m�lybe. Miesi�elezo, majd Valivrch is visszak�redzkedik a felvil�gba. � K�zdelem a h�rom kir�lyl�ny�rt az �ket fogva tart� s�rk�nnyal. Buzog�nyvet�s, birk�z�s. � A r�z-, ez�st-, aranypalota � r�z-, ez�st-, illetve aranyalm�v� v�ltoztat�sa a var�zsvessz�vel. � A le�nyok feljuttat�sa a felvil�gba. � A fennmaradt cimbor�k �lnok, hitszeg� magatart�sa. A f�h�st el�vigy�zatoss�ga menti meg a biztos pusztul�st�l. � Lomidrevot a knochta-vt�k (a griffmad�r szlov�k megfelel�je) juttatja vissza a felvil�gra, h�l�b�l fi�k�i megment�s��rt.

Arany L.: Fany�v� �s Vasgy�r� megh�tr�l, csak Feh�rl�fia mer leereszkedni az alvil�gba. � Legy�zi a s�rk�nyokat, kiszabad�tja a kir�lyl�nyokat a r�z-, ez�st- �s az aranyv�rb�l. � A griffmad�r juttatja vissza a felvil�gba, akinek a fi�k�ir�l gondoskodik.

Kr�za: A Teh�nt�l lett gyermek mer csak leereszkedni az alvil�gba. � Tal�lkoz�s a r�z-, ez�st- �s aranyl�nnyal. Feljuttat�suk a fels� vil�gba. � T�rsai �lnoks�ga. Mag�ra marad. � A griffmad�r juttatja vissza a felvil�gba.

Illy�s: Csak Fany�v� mer leereszkedni a m�lys�gbe. � Buzog�nyvet�s. A s�rk�nyok legy�z�se. � A kir�lyle�nyok kiszabad�t�sa a rabs�gb�l. � A r�z-, ez�st- �s aranyv�r alm�v� v�ltoztat�sa a var�zsvessz�vel. � A cimbor�k gonosz �lnoks�ga. Fany�v� helyett a nagy k�vel zuhan vissza a kos�r, mint a t�bbi magyar, illetve szlov�k mes�ben. � A griffmad�r h�l�b�l fi�k�i megment�s��rt visszajuttatja Fany�v�t a felvil�gba.

f) A f�h�s v�gs� gy�zelme

Dob�insk�: Lomidrevo �lruh�ban jelenik meg. Az aranyv�r kir�lykisasszonya lesz a feles�ge. T�rsaival megb�k�l, s uralkodik felett�k.

Arany L.: Feh�rl�fia felkeresi gonosz t�rsait, akikkel lesz�mol. A legkisebb kir�lyle�nyt feles�g�l veszi.

Kr�za: A f�h�s diszn�p�sztor ruh�j�t �ltve jut el feles�ge k�zel�be. Az aranyle�ny felismeri. Feh�rl�fia megb�nteti �s elzavarja t�rsait. M�g az arasznyi embert is megvend�geli lakodalm�n.

Illy�s: Fany�v� a hamis cimbor�k esk�v�j�re �rkezik vissza. Megakad�lyozza a m�ltatlan jutalom elnyer�s�t. Megbocs�jt a k�t �lnok cimbor�nak, s a legkisebb le�nyt feles�g�l veszi.

A Czambel gy�jt�tte Janko Gond�ik �s az Illy�s Gyula gy�jtem�ny�ben szerepl� �gig�r� fa c�m� mese tartalmi vonatkoz�sai szint�n p�rhuzamokat alkotnak. A k�vetkez� azonos mot�vumokat figyelhetj�k meg mindk�t mes�ben:

� �gig�r� fa n� a kir�ly udvar�ban.

� A kir�ly enni szeretne a fa gy�m�lcs�b�l.

� A kir�ly pr�b�ra h�vja a legb�trabb leg�nyeket, jutalom kit�z�se az �gig�r� fa megm�sz�s��rt.

� Csak a kiskan�sz/Janko Gond�ik mer jelentkezni a pr�b�ra.

� A leg�ny a feladat v�grehajt�s�hoz vasbocskort k�r.

� A fa tetej�be fel�rve egy kast�lyt tal�l, amelyben egy sz�p le�ny lakik.

� A leg�ny a le�ny szolg�lat�ba �ll, elnyeri szerelm�t, egybekelnek.

� A leg�ny megszegi ifj� hitves�nek tett fogadalm�t, �s bemegy a tiltott szob�ba.

� Tudatlans�ga k�vetkezt�ben kiszabadul a gonosz, aki hitves�t elrabolja.

� Hossz� kalandoz�sok ut�n megtal�lja hitves�t, �s a t�ltos l� seg�ts�g�vel kiszabad�tja a gonosz fogs�g�b�l.

A Zlat� podkova, zlat�pero, zlat� vlas (DOB 81�94) �s a Mese Bruncvik kir�lyfir�l (Illy�s 328�427) c�m� mes�k p�rhuzamai:

� A legkisebb fi� (kir�lyfi) t�ltos l�ra tesz szert.

� A f�h�s t�ltos�n lovagolva egy aranypatk�t, egy aranytollat v�g�l egy arany hajsz�lat tal�l.

� A f�h�s szolg�latba �ll a kir�lyhoz.

� A kir�ly tudom�st szerez az aranyt�rgyak l�t�r�l.

� A kir�ly megparancsolja a f�h�snek, hogy hozza el az aranysz�r� lovat, az aranymadarat, az aranyhaj� kir�lykisasszonyt, a t�rgyak tulajdonosait.

� A f�h�s sikeresen v�grehajtja a kir�ly parancs�t.

� A gonosz kir�ly parancs�ra a f�h�snek forr� tejben kell megf�rdeni.

� A f�h�st t�ltosa megmenti a pusztul�st�l, s a tejben val� f�rd�st�l m�g szebb� v�lik.

� A gonosz kir�ly p�rul j�r.

� A f�h�s elveszi az aranyhaj� kir�lyl�nyt feles�g�l.

A magyar �s a szlov�k mes�k cselekm�ny�t �sszevetve meg�llap�thatjuk, hogy a magyar mese j�val t�bb epiz�ddal tark�tott, bonyolultabb cselekm�ny�. A szlov�k mes�ben a magyar mese f�bb mot�vumai kapnak csak helyet.

SZAKIRODALOM

Arany L�szl� 1979. Magyar n�pmes�k. Budapest.

Bal�zs G�za�V�rkonyi Ildik� 1987. Tulajdonnevek a magyar n�pmes�kben III. ELTE Magyar Nyelv�szeti Tansz�kcsoport N�vkutat� Munkak�z�ss�ge. Budapest.

Benedek Elek 1976. Vil�gsz�p n�dsz�lkisasszony �s m�s mes�k. Budapest�Uzsgorod.

Berze Nagy J�nos 1981. S�rk�ny�l� Sebesty�n. Budapest.

CZA = Czambel, Samo: Slovensk� �udov� rozpr�vky zo zbierok Sama Czambla. Bratislava, 1959.

DOB = Dob�insk�, Pavol: Proston�rodn� slovensk� povesti. Bratislava, 1972.

Gregor Ferenc 1993. A szlov�k nyelv magyar elemeib�l. (Mutatv�nyf�zet). Budapest.

Hor�lek, Karel 1962. �tudie o slovanske lidov� poezii. Praha.

Illy�s Gyula 1974. Hetvenh�t magyar n�pmese. Budapest.

Kr�za J�nos 1972. A cs�kale�nyok. Budapest.

Krupa Andr�s 1983. Zvyky a povery z Ve�k�ho B�nhe�e�a. Budapest.

Krupa Andr�s 1984. Rozpr�vky �a�i�ky Zofky � Zs�fka n�ni mes�i. B�k�scsaba.

Lami, �tefan 1983. �udov� rozpr�vky Slov�kov v Ma�arsku. Budapest.

Magyar N�prajz V. Magyar N�pk�lt�szet. Bp. 1988.

M�rkus Mih�ly 1943. A bokortany�k n�pe. Budapest.

Nyom�rkay Istv�n 1993. A t�k�rford�t�sokr�l � k�l�n�s tekintettel a szerbhorv�tra. Magyar Nyelv 89: 180�189.

Pacsai Imre 1995. Ny�regyh�za.

Pacsai Imre 1996. A mell�rendel� (kopulat�v) sz��sszet�telek a szlov�k �s az orosz folkl�rban. Ny�regyh�za.

Rot S�ndor 1968. A magyar nyelv fejl�d�se. A magyar keleti szl�v nyelvi kapcsolatok. Kijev�Ungv�r.

Rot S�ndor 1983. A k�rp�ti nyelvi area k�t- �s t�bbnyelv�s�g�nek k�rd�sei. In: Are�lis nyelv�szeti tanulm�nyok. Budapest. 181�202.

Slovensk� �udov� piesne I�II. Bratislava, 1952. (r�v.: S�P)

Pacsai Imre

Pacsai, Imre: The traces of Hungarian�Slovakian cultural and linguistic contacts in Slovakian folk tales. Slovakian folk tales exhibit a number of features reminiscent of Hungarian folk tales. In the present comparative study, the author seeks to answer the question of whether this is due to accidental similarity, shared use of international motifs, or else a specific instance of Hungarian�Slovakian cultural and linguistic contacts. Along with features suggesting Hungarian influence, including Proppean morphological similarities and shared elements of plots, linguistic correspondences were also found. Names of characters of a corresponding status appear as Hungarianisms or as loan translations of Hungarian names in Slovakian tales. Slovakian folk tales exhibiting similarities and parallels with Hungarian ones also contain a large number of loanwords taken form Hungarian. The Slovakian storyteller does not only preserve the plot of the tale and names of its characters, but also borrows and uses linguistic features of Hungarian tales, their set phrases and idiomatic introductory elements.

In addition to morphological and linguistic similarities, ancient mythological traces of a Ural-Altaic origin appearing in Hungarian, as well as Slovakian, folk tales also suggest that Hungarian folklore is the model, the source of borrowing, and not the other way round. Slovakian folk tales showing correspondences with Hungarian ones were created and recorded in collections of tales exactly in the areas where Hungarian�Slovakian contacts are the most intensive, a fact that further corroborates the role of direct cultural and linguistic contacts in the development of such similarities.