Az avar továbbélés kérdésérõl - Olajos Teréz - Tiszatáj
2001, Az avar továbbélés kérdésérõl
Abstract
A 9. SZÁZAD I AVAR TÖRTÉNELEM GÖRÖG ÉS LATIN NYE LVÛ FORRÁSAI Kutatásaim közül két kérdéskört találtam nem a szűk szakmai, hanem egyértelműen a széles hazai olvasóközön-ség számára is érdekesnek és aktuálisnak: azoknak a tanulmányaimnak a summázatát, amelyekkel a magyar medievisztika számára eddig ismeretlen görög és latin nyelvű forrásokat tártam fel valamint az avar történelem, mindenekelőtt a 9. századi história írott (görög és latin nyelvű) forrásainak bemutatását. Ez utóbbival hozzájárulhatok annak a kérdésnek a megválaszolásához is, hogy az Európában közel 250 évig nagy-hatalomként működő avar kaganátus népessége vagy annak egy része túlélte-e azokat a sorsdöntő katonai vereségeket, amelyeket a frankok és bolgárok mértek rá a 8/9. szá-zad fordulóján, meg tudott-e maradni Kárpát-medencei hazájában a magyarok 895-ös honfoglalásáig. Úgy látom, hogy elindult az újragondolása annak az axiómaszerű datálási rendnek is, amely éppen az írott források téves értelmezéséből kiindulva a 8/9. század fordulóját tekintette az avar történelem végének, az avar kor felső határának. Gyarapszik továbbá az olyan késő avar temetők száma, amelyek tovább működtek a magyar honfoglalás után, sőt egyes esetekben a kora Árpád-korban is, s így a két nép együttéléséről tanúskodnak.
References (1)
- Úgy látom, hogy elindult az újragondolása annak az axiómaszerű datálási rendnek is, amely éppen az írott források téves értelmezéséből kiindulva a 8/9. század fordulóját tekintette az avar történelem végének, az avar kor felső határának. Gyarapszik to- vábbá az olyan késő avar temetők száma, amelyek tovább működtek a magyar honfog- lalás után, sőt egyes esetekben a kora Árpád-korban is, s így a két nép együttéléséről tanúskodnak. DIENES ATTILA: I. ANDRÁS
Endre Q