Breuer Marcel Lajos (P�cs, 1902. m�j. 21. – New York, 1981. j�l. 1.): �p�t�sz. Als�- �s k�z�pfok� tanulm�nyait sz�l�v�ros�ban v�gezte, majd 1920-ban a b�csi M�v�szeti Akad.-a kezdett szobr�szati tanulm�nyokat, de egy f�l �v ut�n Weimarba utazott, �s a Bauhaus keret�ben Walter Gropius tan�tv�nya volt. 1925-ben mesterlevelet kapott, �s az isk.-val egy�tt Dessauba k�lt�z�tt, ahol az iskola asztalosm�hely�nek tan�r-vezet�je lett. Ekkor tervezte els� cs�sz�k�t, amely ismertt� tette nev�t. 1928-ban Berlinbe k�lt�z�tt. 1932-ben k�sz�lt el els� kivitelezett �p�lete Wiesbadenben. 1933-ban egy p�rizsi nemzetk�zi p�ly�zaton k�t els� d�jat is nyert, �s Z�richben elk�sz�lt egy lak��p�lete, mely az �j elvek mintaszer� megval�s�t�s�t t�kr�zte. 1934-ben hazak�lt�z�tt Bp.-re. Fischer J�zseffel �s Moln�r Farkassal t�rsulva I. d�jat nyertek a Bp.-i Nemzetk�zi V�s�r tervp�ly�zat�n �s V�rnai Marian bevon�s�val a szegedi OTI-k�rh�z tervp�ly�zat�n. A M�rn�ki Kamara azonban nem vette fel tagjai k�z�, �gy �p�t�szi tev�kenys�get nem folytathatott. 1935-ben Angli�ba ment, 1937-ben Gropiusszal egy�tt megh�vt�k az USA-ba, a Harvard Egy. �p�t�szeti fakult�s�ra tan�rnak. Mag�ntervez�i gyakorlatot is folytatott Gropiusszal, 1941-t�l pedig �n�ll�an. 1946-ban megv�lt az egy.-t�l �s New Yorkban nyitott �n�ll� irod�t. Az �tvenes �vekben P�rizsban is nyitott irod�t. 1947-ben tan�csad�k�nt tev�kenykedett a Buenos Aires-i �s a bogotai egy. �p�t�szeti fakult�sainak �jj�szervez�s�n�l. 1970-ben a Bp.-i M�szaki Egy. d�szdoktor�v� avatta. Minden m�v�ben kit�n� �zl�ssel �rv�nyes�tette a modern m�v�szet racion�lis felfog�s�t. Rendk�v�l sok megval�sult �p�lete k�z�l a legfontosabbak: k�t lak�h�z, Doltertal, Z�rich (1934); Museum of Modern Art, New York (1949); Breuer-h�z, New Canaan, Connecticut (1951); Grammar School, Litchfield, Connecticut (1953-56); UNESCO sz�kh�z, P�rizs (Nervivel �s Zehrfusszal, 1953); St. John's Abbry temploma, Collegeville, Minnesota (1953-61); De Bijenkorf-�zleth�z, Rotterdam (1957-58); IBM France k�s�rleti k�zpont, La Gande, Franciao. (1960-61); Whitney Museum, New York (1963-66). Sun and Shadow (New York, 1955) c. k�nyv�ben saj�t m�veit mutatta be. – Irod. Major M�t�: B. M. (Bp., 1970); Tician Papachriston: M. B. New buildings and projects 1960-1970, and work in retrospect 1921-1960 (London, 1970); Christopher Wilk: M. B. Furniture and interiors (London, 1981); Balog J�nos: Egy nagy magyar �p�t�sz hal�l�ra (Magyar H�rek, 1987. 25-26. sz.); Fischer J�zsef Eml�kez�s B. M.-re (Magy. �p�t�m�v�szet, 1981. 6. sz.); Az �p�t�szet szolg�lat�ban (B. M. levelez�s�b�l k�zreadja Major M�t�, Jelenkor, 1982. 1-3., 9-11. sz.).