Wikipédia

Videóbíró

a labdarúgó-játékvezető munkáját segítő rendszer
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 12.

A videóbíró, eredeti angol nevén video assistant referee, sokszor rövidítve csak VAR, a labdarúgásban játékvezető-asszisztensi feladatokat lát el, a mérkőzés játékvezetőjének döntéseit hivatott segíteni vitás esetekben, videófelvételek alapján, fejhallgatón keresztüli kommunikációval. 2018-ban a VAR-t a International Football Association Board, azaz a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szabályalkotó testületének előírásai szerint több nagy labdarúgó tornán is bevezették, így használták a 2018-as világbajnokságon is.[1]

A videóbíró alkalmazásának menete

szerkesztés

A videóbíró négy esetben nyújt segítséget a játékvezetőnek:[2]

  1. A gólt, vagy gólokat megelőzően az akció közben történt-e szabálytalanság, ami miatt azt érvényteleníteni kell.
  2. Tizenegyesszituáció jóváhagyása, felülbírálata.
  3. Azonnali kiállítást érő szabálytalanság, egy esetleges jogtalan piros lap felülbírálata. (A második sárga lappal történő kiállításnál nem áll fenn a VAR igénybevétele.)
  4. Sárga vagy piros lappal jogtalanul szankcionált szabálytalanság felülbírálata.

A kérdéses szituációt a videóbíró (VAR) és a videóbíró-asszisztens (AVAR) visszanézi több felvétel alapján, egy külön erre a célra kialakított szobában (VOR – video operation room). A felülvizsgálatot a játékvezető kérheti, vagy a videóbíró végezheti el és ajánlhatja a játékvezetőnek, hogy nézze vissza a szituációt. Ha a videóbíró a felülvizsgálat alatt nem talál semmit, akkor a játékvezetővel való kommunikáció már szükségtelen. Ha a videóbíró szabálytalanságot talál, akkor kapcsolatba lép a játékvezetővel.

A játékvezető

  1. megváltoztathatja a döntését a videóbíró ajánlása alapján vagy
  2. helyszíni ellenőrzést végezhet (OFR – on-field review), egy erre a célra kialakított helyen az oldalvonal mellett, ahol a videófelvételeket megnézheti vagy
  3. ha magabiztos az eredeti döntésében, akkor a helyszíni ellenőrzést is mellőzheti.

A játékvezető megállíthatja a játékot a helyszíni ellenőrzés elvégzéséhez.[2]

A hivatalos jelzése a videóbíró használatának, hogy a játékvezető egy négyszöget formál a kezével (amely egy monitort jelképez).

Történelem

szerkesztés

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szabályalkotó testülete, az IFAB a 2016-os éves rendes közgyűlésén jóváhagyta a videóbíró kísérleti használatba vételét.[3]

A VAR rendszer első próbája 2016 augusztusában volt, az észak-amerikai labdarúgó-bajnokságban, a Major League Soccerben.[4] A játékvezető, Ismail Elfath két hibát is vétett a meccs során, ám a videóasszisztens Allen Chapmannel folytatott konzultációt követően úgy döntött, hogy egy-egy piros és sárga lapot ítél meg a kérdéses esetben.[5] A 2016-os FIFA-klubvilágbajnokságon bevezették a monitoros segítséget („pitchside monitor”), amin keresztül a játékvezetők visszanézhették a vitás eseményeket.[6] Hivatalosan profi labdarúgó-bajnokságban 2017. április 7-én, az ausztrál A-League-ben, a Melbourne City–Adelaide United találkozón használták a videóbírót.[7]

A VAR első beavatkozása egy profi bajnokságban április 8-án történt meg a Wellington Phoenix Sydney FC elleni hazai bajnokiján, amikor egy tizenhatoson belüli kezezésért tizenegyest ítéltek a rendszer segítségével. A találkozó 1–1-es döntetlennel ért véget.[8][9]

Az Egyesült Államokban a 2017-es MLS All-Star mérkőzést követően a következő szezonban már szintén hivatalos mérkőzéseken is igénybe vették a VAR segítségét.[10][11] Első hivatalos alkalmazása a Philadelphia Union és az FC Dallas bajnokiján volt, amikor egy szabálytalanság miatt egy gólt érvénytelenítettek.[12] A videóbírót ezt követően alkalmazták a 2017-es konföderációs kupán,[13][14] majd a legnagyobb európai bajnokságokban is bevezették a 2017–2018-as szezon kezdetétől, kivéve az angol Premier League-et.[15] A rendszert júliusban az U20-as világbajnokságon is használták.[16]

Angliában először 2018. január 8-án, egy Brighton & Hove Albion és Crystal Palace közti FA-kupa találkozón használták a videóbírót.[17] Egy nappal később a francia bajnokságban is felavatták a rendszert a Derby de la Côte d'Azuron, azaz a AS Monaco FC és a OGC Nice találkozóján. A mérkőzést követően a VAR-ról pozitív vélemények érkeztek.[18]

2018 januárjában megnyílt a világ első VAR képzési központja Covercianóban.[19] 2018. március 3-án az IFAB a VAR folyamatosan terjedő használatba vételét szorgalmazta,[20] bár nem tette kötelezővé, így az angol Premier League-ben és a Bajnokok Ligájában is csak mint választható opció maradt a 2018–2019-es szezonra nézve.[20] 2018. március 16-án a FIFA 2018. évi, a kolumbiai Bogotában tartott kongresszusán hivatalosan is elfogadták a VAR használatát a 2018-as világbajnokságon.[21][22][23]

A rendszer segítségével meghozott első ítélet a világbajnokságon a június 16-án megrendezett Franciaország–Ausztrália csoportmérkőzésen a franciáknak megadott tizenegyes volt, amelyet Antoine Griezmann váltott gólra. A játékvezető Andrés Cunha, a videóbíró Mauro Vigliano volt.[24]

A videóasszisztens (AVAR)

szerkesztés

A videóasszisztensnek, azaz a VAR-t kezelő játékvezetőnek mindig kötelező jelleggel egy korábbi vagy még aktív játékvezetőnek kell lennie, aki a rendszert működtető szobából figyeli a videóbíró működését és a mérkőzéseken történő eseményeket, miközben a VAR „ellenőrzést” vagy „felülvizsgálatot” végez.[25]

Magyarországi bevezetése

szerkesztés

dr. Csányi Sándor MLSZ elnök bejelentette korábban, hogy 2020/2021-es szezontól az élvonalban is bevezetik a VAR-t, azonban a koronavírus után az MLSZ átértékelte a VAR bevezetését:

A videóbírós rendszer magyarországi bevezetése a következő évben várható. Több beszállító cég olyan országokban működik, amelyeket jelenleg is sújt a koronavírus-járvány, ami megnehezíti a műszaki berendezések beszerzését. Most annak van realitása, hogy a VAR-t a 2021/22-es szezonban vezetjük be az OTP Bank Ligában.[26]

Az MLSZ az Evertz Microsystems ajánlatát fogadta el, ami azt jelenti, hogy a kanadai cég biztosítja a videóbírós rendszert és az ahhoz szükséges technikai hátteret. Az MLSZ két buszt vásárolt, így egy nap két élvonalbeli mérkőzést lehet megrendezni.[27]

Az OTP Liga 2021/2022-es szezonja már a VAR rendszerrel indult el. 2021. július 30-án 19 óra előtt kicsivel történelmet írt a zalai Berke Balázs, hiszen hazánkban hivatalos bajnoki mérkőzésen először alkalmazta a VAR rendszert. A Paks-Mezőkövesd mérkőzés 48. percében Berke egy 11-es gyanús szituációt nézett meg és ítélt büntetőrúgást. A Magyarországon elsőként VAR-rendszerrel lejátszott mérkőzésen a VAR-buszban Vad II. István, Vígh-Tarsonyi Gergő, és dr. Kovács Gergely tevékenykedett.

Kritikák

szerkesztés

A VAR-t több kritika is érte a sportág szereplői részéről.

  • A 2016-os FIFA-klubvilágbajnokságon egy-egy vitatott esetnél Zinédine Zidane-t, a Real Madrid vezetőedzőjét saját bevallása szerint is többször zavarba hozta a VAR ténykedése.[28]
  • A 2017-es konföderációs kupán is azzal vádolták a rendszert, hogy zavart okoz a mérkőzéseken, miután több vitás esetnél is félbeszakították a játékot.[29][30]
  • A Boavista és az Aves között 2017 februárjában lejátszott portugál bajnokin egy gólt követő vitás esetben nem tudták igénybe venni a VAR segítségét, mert a szituációban egy hazai szurkoló zászlaja takarta annak kilátását. A gólt a játékvezető megadta.[31][32]
  • A 2018-as ausztrál bajnokság nagydöntőjében a Newcastle Jets és a Melbourne Victory között egy vélhetően lesről született gól döntött, de az esetet a mérkőzés játékvezetője nem tudta visszanézni a VAR szoftverének meghibásodása miatt, így a Melbourne 1–0-ra megnyerte a mérkőzést és a bajnoki címet.[33][34]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ "Historic step for greater fairness in football". International Football Association Board. 2018. március 3. 2018. július 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 3.
  2. 1 2 "Video Assistant Referees (VARs) Experiment – Protocol (Summary)". International Football Association Board. 2017. április 26. 2017. április 27. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. április 26.
  3. ↑ "Minutes of the 130th Annual General Meeting of the International Football Association Board" (PDF). IFAB. 13–17. o. 2020. április 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 3.
  4. ↑ Alvarez, Liana (2016. augusztus 19.). "MLS makes soccer history with debut of video assistant referees". Sports Illustrated. Hozzáférés: 2016. december 19.
  5. ↑ Williams, Bob (2016. augusztus 13.). "Video assistant referees edge closer after successful trial in United States". The Daily Telegraph. Hozzáférés: 2016. december 19.
  6. ↑ "Video replays: Referees to use pitch-side monitors at Fifa's Club World Cup". BBC Sport. 2016. december 7. Hozzáférés: 2016. december 19.
  7. ↑ "Hyundai A-League first to use Video Assistant Referees". Hyundai A-League. Hozzáférés: 2017. április 26.
  8. ↑ "Wellington Phoenix v Sydney FC video, highlights: Sky Blues concede late after VAR call". Fox Sports. Hozzáférés: 2017. április 26.
  9. ↑ "World first as video assistant referee called into action in Wellington and Sydney FC stalemate". The Guardian. 2017. április 8. Hozzáférés: 2017. április 26.
  10. ↑ Borg, Simon (2016. december 10.). "MLS will seek to introduce Video Assistant Referees (VAR) during 2017". Major League Soccer. Hozzáférés: 2016. december 19.
  11. ↑ Goldberg, Jamie (2017. március 14.). "MLS leads the way among soccer leagues worldwide as it prepares to roll out video replay". The Oregonian. Hozzáférés: 2017. március 15.
  12. ↑ "Video review debuts in MLS, rules out goal in Dallas' first-ever loss to Union". ESPN FC. 2017. augusztus 5. Hozzáférés: 2017. augusztus 6.
  13. ↑ Ogden, Mark (2017. július 2.). "VAR creates as much confusion as clarity in Confederations Cup final". ESPN. Hozzáférés: 2018. március 4.
  14. ↑ "Russia 2017, VAR praised at closing press conference" (Press release). FIFA. 2017. július 1. Hozzáférés: 2018. március 4. {{cite press release}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó) "Archivált másolat". 2018. június 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. június 23.
  15. ↑ Kohli, Siddharth (2017. augusztus 17.). "VAR: The good, the bad and the ugly". CNN. Hozzáférés: 2018. március 4.
  16. ↑ "Football poised to change forever with the introduction of Video Assistant Referee system". The Independent. Independent Print Limited. 2017. március 9. Hozzáférés: 2017. június 27.
  17. ↑ "FA Cup trial for Video Assistant Referee".
  18. ↑ "Nice-Monaco: la vidéo "a très bien fonctionné"". Eurosport.fr. 2018. január 10. Hozzáférés: 2018. március 4.
  19. ↑ "Italy host first VAR training centre". Football Italia. 2017. december 19. Hozzáférés: 2018. március 4.
  20. 1 2 Conway, Richard (2018. március 3.). "VAR: Video assistant referees set to be used at 2018 World Cup in Russia". BBC. Hozzáférés: 2018. március 4.
  21. ↑ "IFAB comes to landmark decision about VAR". FIFA.com. Fédération Internationale de Football Association. 2018. március 3. 2018. június 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 3. {{cite news}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  22. ↑ "VAR discussed at IFAB media briefing". FIFA.com. Fédération Internationale de Football Association. 2018. március 3. 2018. június 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 3. {{cite news}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  23. ↑ "FIFA finally approves video review to use at World Cup". washingtonpost.com. The Washington Post. 2018. március 16. 2018. március 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 16. {{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)
  24. ↑ Johnson, Dale (2018. június 16.). "How VAR made history with penalty for France". ESPN. Hozzáférés: 2018. június 16.
  25. ↑ Platt, Oli (2018. január 18.). "What is VAR? The video assistant referee system's World Cup & Premier League future | Goal.com". Goal (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. március 3.
  26. ↑ "Csúszik a VAR". Hozzáférés: 2020. július 12.
  27. ↑ "Játékvezetők". www.focibiro.hu. Hozzáférés: 2021. július 30.
  28. ↑ McKirdy, Andrew (2016. december 16.). "Zidane questions video reviews after Madrid's Club World Cup semifinal win". The Japan Times. Hozzáférés: 2016. december 19.
  29. ↑ "Confederations Cup: Video assistant referee system 'a shambles'". BBC. 2017. július 2. Hozzáférés: 2018. március 9.
  30. ↑ "VAR creates as much confusion as clarity in Confederations Cup final". ESPN. 2017. július 2. Hozzáférés: 2018. március 9.
  31. ↑ Browne, PJ (2018. február 7.). "Watch: Flag Waving Fan Causes VAR Chaos In Portugal". Balls.ie. Hozzáférés: 2018. március 4.
  32. ↑ "VAR and the giant flag: how a match in Portugal became the scene of farce". the Guardian. 2018. február 7. Hozzáférés: 2018. március 4.
  33. ↑ "A-League grand final: Victory's offside goal inaction due to VAR glitch, says FFA - ABC News (Australian Broadcasting Corporation)". mobile.abc.net.au (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. június 3.
  34. ↑ "Wrongly awarded goal decides Aussie title after VAR failure". Arizona Daily Star (angol nyelven). 2018. május 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. június 3. {{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Videóbíró&oldid=28111325”