Solar Impulse
A Solar Impulse napenergiával hajtott, nagy hatótávolságú kísérletirepülőgép-projekt, melyet a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne műszaki főiskolán terveztek meg 2003-ban.
| Solar Impulse | |
| A HB-SIA lajstromú repülőgép első felszállása idején, 2009. december 3., Dübendorfi légitámaszpont | |
| Funkció | kísérleti repülőgép |
| Gyártó | |
| Tervező | |
| Gyártási darabszám | 2 (SI1 és SI2) |
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | SI1: 2009. december 3. SI2: 2014. június 2. |
| Méretek | |
| Hossz | SI1: 21,85 m SI2: 22,4 m |
| Fesztáv | SI1: 63,4 m SI2: 71,9 m |
| Magasság | SI1: 6,4 m SI2: 6,37 m |
| Szárnyfelület | SI1: 200 m² SI2: 269,5 m² |
| Tömegadatok | |
| Üzemanyag | 0 kg |
| Max. felszállótömeg | SI1: 2000 kg SI2: 2300 kg |
| Hajtómű | |
| Motor | SI1: 4× 10 LE-s villanymotor SI2: 4× 17,4 LE-s villanymotor |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | SI2: 140 km/h (77 kn) |
| Utazósebesség | SI1: 70 km/h (38 kn) SI2: 90 km/h (49 kn) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Solar Impulse témájú médiaállományokat. | |
Tervezés és fejlesztés
szerkesztésA projektet Bertrand Piccard svájci fizikus és pilóta vezeti, aki másodpilótája volt annak a Breitling Orbiter nevű hőlégballonnak, amellyel egyhuzamban körberepülte a Földet 1999 márciusában Brian Jonesszal. A Solar Impulse projektben partnere és üzlettársa André Borschberg svájci pilóta és üzletember.
A repülőgép tervezését Piccard kezdte el 2003-ban, majd hat évvel később, 2009-ben egy körülbelül ötven fős, hat országból származó többnemzeti fejlesztőcsapatot szervezett meg, melyek munkáját megközelítőleg száz külső beszállító segíti. A fejlesztési munkákat magántőkéből finanszírozzák, a négy legnagyobb partnere a Deutsche Bank, az Omega SA, a Solvay és a Schindler Group. Más egyéb partnerek is támogatják, úgymint a Bayer MaterialScience, az Altran és a Swisscom, továbbá a Clarins, a Semper, a Toyota, a BKW és az STG. Az EPFL, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Dassault műszaki segítséget nyújt.
Repülések
szerkesztés

Az első repülőgép (hivatalos neve Solar Impulse, svájci lajstromjele HB-SIA) egy egyfedelű, felsőszárnyas, tandemfutóműves, ultrakönnyű konstrukció volt, amely négy villanymotorjával hajtott légcsavarjainak köszönhetően önállóan képes felszállni és a levegőben maradni több mint 36 órán keresztül. Repülését egy teljes napi cikluson túl képes végrehajtani akkumulátorai segítségével, melyeket körülbelül 200 m² összfelületű napelempanel tölt fel nappali üzemben. Nappal a napelemek, éjszakai üzemben pedig az akkumulátorok táplálják a villanymotorokat. Ezt 2010. július 7-8-án bizonyította be, mikor közel 9 órás éjszakai repülését 26 órás nappali repülés követte.
2011 júniusában a gép megtette a Brüsszel és Párizs közötti utat. Az időjárás viszontagságai miatt a gépet hagyományos erőforrásból kellett feltölteni (egy vihar miatt váratlan kitérőre kényszerült, és a felhős idő késleltette az akkumulátorok rendes feltöltését), így ez az útja nem számított rekordnak.[1]
2013 májusa és júliusa között viszont a gép külső beavatkozás nélkül, nyugatról keletre átrepülte az Egyesült Államokat. Az utat San Francisco és New York között tette meg. Technikailag képes lett volna a teljes utat egyhuzamban megtenni, ám a 70 km/órás átlagsebesség mellett erre több napra lett volna szüksége, ami pilótát jelentősen megterhelte volna. Ezért az utat több szakaszra bontva tették meg, és a szakaszok között lehetővé tették, hogy az USA nagyvárosaiban az érdeklődők megtekinthessék a gépet.[2][3][4]
2014-ben elkészült egy második prototípus, a Solar Impulse 2 (HB-SIB), ami több napelemet, erősebb motorokat és több más újítást kapott elődjéhez képest. 2015 márciusában a két pilóta Abu-Dzabiból indulva elkezdte a Föld körberepülését. 2015 júniusáig a repülőgép átrepülte Ázsiát, és júliusban végrehajtotta útja leghosszabb szakaszát (7212 km), Japánból Hawaiiba. A szakasz során a repülőgép akkumulátorai megsérültek, ezeket hónapokig javították.[5] A SI2 2016. április 21-én folytatta útját, amikor Hawaiiból felszállt és április 23-án megérkezett San Franciscóba. Az Amerikai Egyesült Államok szárazföldi területén a következő helyeken állt meg: Phoenix, Tulsa,[6] Dayton,[7] Lehigh Valley,[8] és New York, ahol június 11-én szállt le.[9] Június 20-án Piccard felszállt New York-ból, hogy átrepülje az Atlanti-óceánt, majd három nappal később, június 23-án landolt Sevillában, Spanyolországban.[10] A következő állomás Kairó volt Egyiptomban, ahol július 13-án szállt le.[11] Az utolsó, tizenhetedik szakaszt 2016. július 26-án teljesítette, amikor újra megérkezett Abu-Dzabiba, ezzel 40,000 km-t repülve teljesítette a Föld körüli utat.[12]
| Solar Impulse 1[13] | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szakasz | Indulás | Érkezés | Eredet | Cél | Távolság | Repülési idő | Átlagsebesség | Pilóta |
| 1 | 2013. május 3. 06:12 PDT (UTC−7) |
2013. május 4. 00:30 MST (UTC−7) |
Moffett Field, Kalifornia (KNUQ) | Phoenix, Arizona (KPHX) | 18 óra 18 perc | Bertrand Piccard | ||
| 2 | 2013. május 22. 04:47 MST (UTC−7) |
2013. május 23. 01:08 CDT (UTC−5) |
Phoenix, Arizona (KPHX) | Dallas, Texas (KDFW) | 1541 km | 18 óra 21 perc | 84 km/h | André Borschberg |
| 3 | 2013. június 3. 04:06 CDT (UTC−5) |
2013. június 4. 01:28 CDT (UTC−5) |
Dallas, Texas (KDFW) | Saint Louis, Missouri (KSTL) | 1040 km | 21 óra 22 perc | 49 km/h | Bertrand Piccard |
| 4 | 2013. június 14. 05:01 CDT (UTC−5) |
2013. június 14. 20:15 EDT (UTC−4) |
Saint Louis, Missouri (KSTL) | Cincinnati, Ohio (KLUK) | 15 óra 14 perc | André Borschberg | ||
| 5 | 2013. június 15. 10:10 EDT (UTC−4) |
2013. június 16. 00:15 EDT (UTC−4) |
Cincinnati, Ohio (KLUK) | Washington, DC (KIAD) | 14 óra 5 perc | Bertrand Piccard | ||
| 6 | 2013. július 6. 04:56 EDT (UTC−4) |
2013. július 7. 00:15 EDT (UTC−4) |
Washington, DC (KIAD) | New York City, New York (KJFK) | 19 óra 19 perc | André Borschberg | ||
| Solar Impulse 2[14] | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szakasz | Indulás[15] | Eredet | Cél | Repülési idő | Távolság | Átlagsebesség | Max. magasság | Termelt energia[16] | Pilóta |
| 1 | 2015. március 9. 03:12 | 13 óra 1 perc | 772 km 417 nmi |
33,9 km/h 18,3 csomó |
6383 m 20942 láb |
383 kWh | A. Borschberg[17] | ||
| 2 | március 10. 02:35 | 15 óra 20 perc | 1593 km 860 nmi |
96,8 km/h 52,3 csomó |
8874 m 29114 láb |
304 kWh | B. Piccard[18] | ||
| 3 | március 18. 01:48 | 13 óra 15 perc | 1170 km 632 nmi |
91,7 km/h 49,5 csomó |
5182 m 17001 láb |
428 kWh | A. Borschberg[19] | ||
| 4 | március 18. 23:52 | 13 óra 29 perc | 1536 km 829 nmi |
103,7 km/h 56 csomó |
8230 m 27000 láb |
397 kWh | B. Piccard[20] | ||
| 5 | március 29. 21:06 | 20 óra 29 perc | 1636 km 883 nmi |
71,2 km/h 38,4 csomó |
8634 m 28327 láb |
440 kWh | B. Piccard[21] | ||
| 6 | április 20. 22:06 | 17 óra 22 perc | 1384 km 747 nmi |
77,4 km/h 41,8 csomó |
4270 m 14010 láb |
325 kWh | B. Piccard[22] | ||
| 7 | május 30. 18:39 | 44 óra 9 perc | 2942 km 1589 nmi |
64,6 km/h 34,9 csomó |
8634 m 28327 láb |
958 kWh | A. Borschberg[23] | ||
| 8 | június 28. 18:03 | 117 óra 52 perc | 8924 km 4819 nmi |
61,19 km/h 33,04 csomó |
8634 m 28327 láb |
2409 kWh | A. Borschberg[25] | ||
| 9 | 2016. április 21. 16:15 | 62 óra 29 perc | 4086 km 2206 nmi |
65,39 km/h 35,31 csomó |
8634 m 28327 láb |
1121 kWh | B. Piccard[26] | ||
| 10 | május 2. 12:03 | 15 óra 52 perc | 1199 km 647 nmi |
70,15 km/h 37,88 csomó |
6706 m 22001 láb |
480 kWh | A. Borschberg[27] | ||
| 11 | május 12. 11:05 | 18 óra 10 perc | 1570 km 850 nmi |
86,42 km/h 46,66 csomó |
6706 m 22001 láb |
445 kWh | B. Piccard[28] | ||
| 12 | május 21. 09:22 | 16 óra 34 perc | 1113 km 601 nmi |
67,18 km/h 36,27 csomó |
6401 m 21001 láb |
460 kWh | A. Borschberg[29] | ||
| 13 | május 25. 08:02 | 16 óra 49 perc | 1044 km 564 nmi |
62,20 km/h 33,59 csomó |
4572 m 15000 láb |
391 kWh | B. Piccard[30] | ||
| 14 | június 11. 03:18 | 4 óra 41 perc | 265 km 143 nmi |
56,59 km/h 30,56 csomó |
915 m 3002 láb |
0 kWh | A. Borschberg[31] | ||
| 15 | június 20. 06:30 | 71 óra 8 perc | 6765 km 3653 nmi |
88,10 km/h 47,60 csomó |
8534 m 27999 láb |
1388 kWh | B. Piccard[32] | ||
| 16 | július 11. 04:20 | 48 óra 50 perc | 3745 km 2022 nmi |
73,70 km/h 39,80 csomó |
8534 m 27999 láb |
808 kWh | A. Borschberg[33] | ||
| 17 | július 23. 23:28 | 48 óra 37 perc | 2694 km 1455 nmi |
57,50 km/h 31,00 csomó |
8534 m 27999 láb |
917,9 kWh | B. Piccard[34] | ||
| Össz: | 558 óra 06 perc | 43 041 km | 11654,9 kWh | ||||||
Kronológia
szerkesztés
- Elért események
- 2003: megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a Vaud melletti Ecublensben székelő École Polytechnique Fédérale de Lausanne műszaki főiskolán
- 2004–2005: az elképzelés megtervezése
- 2006: hosszúidejű repülések szimulálása
- 2006–09: az első prototípus elkészítése (Solar Impulse, HB-SIA)
- 2009: a prototípus első repülése
- 2009–12: tesztrepülések
- 2011–13: a második prototípus építése (Solar Impulse 2, HB-SIB)
- 2013: az USA nyugat-keleti irányú átrepülése az első prototípussal
- 2014: a Solar Impulse 2 első repülése
- 2015–2016: több szakaszban a Föld körberepülése
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ "Brüsszelből Párizsig repült egy napelemes repülő". Index.hu. 2011. június 15. Hozzáférés: 2016. május 2..
- ↑ "Napelemes repülő szeli át Amerikát". Index.hu. 2013. március 29. Hozzáférés: 2016. május 2..
- ↑ "Ha az USA-t átrepüli, hétköznap is jó lesz". Index.hu. 2013. május 5. Hozzáférés: 2016. május 2..
- ↑ "Végéhez közeledik a Solar Impulse útja". Index.hu. 2013. július 6. Hozzáférés: 2016. május 2..
- ↑ Al Wasmi, Naser (2016. március 11.). "After months-long hiatus, Solar Impulse 2 gets set to fly again" (angol nyelven). The National. Hozzáférés: 2016. május 2..
- ↑ Stacy, Ryburn (2016. május 12.). "Solar plane lands at Tulsa International Airport". Tulsa World.
- ↑ "Solar Impulse 2 Lands in Ohio to Complete Latest Leg of Global Trip". NBC. 2016. május 21.
- ↑ "Solar Impulse 2 Lands in Pennsylvania in Latest Leg of Global Journey". NBC. 2016. május 25.
- ↑ Doyle, Rice (2016. június 11.). "Solar Impulse 2 lands in New York City, final U.S. destination". USA Today.
- ↑ Amos, Jonathan (2016. június 23.). "Solar Impulse completes Atlantic crossing with landing in Seville". BBC.
- ↑ Amos, Jonathan (2016. július 13.). "Solar Impulse: Zero-fuel plane lands in Cairo". BBC News. Hozzáférés: 2016. július 26..
- ↑ "Solar Impulse completes historic round-the-world trip". BBC News. 2016. július 26. Hozzáférés: 2016. július 26..
- ↑ "Across America Event Summary". Solar Impulse. 2015. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. május 9..
- ↑ "Solar Impule RTW". solarimpulse.com. 2015. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 30..
- ↑ Az összes idő UTC-ben van megadva.
- ↑ "Did you miss the first Round-the-World solar flight? Catch up!". Medium.com. Hozzáférés: 2016. július 27..
- ↑ "Leg 1: Abu Dhabi to Muscat". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 2: Muscat to Ahmedabad". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 3: Ahmedabad to Varanasi". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 4; Varanasi to Mandalay". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 5: Mandalay to Chongqing". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 6: Chongqing to Nanjing". Solar Impulse.
- 1 2 "Leg 7: Nanjing to Nagoya", Solar Impulse, accessed 29 July 2015; "Solar Impulse touches down on unscheduled Japan stop", The Sun Daily (Malaysia), 2 June 2015
- ↑ A 7. szakasz eredetileg egy 144 órás repülésnek volt tervezve Nankingból, Kínából Hawaiiba (9132 km, 4,931 nmi), de a rossz időjárási körülmények miatt le kellett szállnia Nagojában, Japánban.[23]
- ↑ "Leg 8: Nagoya to Hawaii", Solar Impulse, accessed 29 July 2015
- ↑ "Leg 9: Hawaii to Mountain View". Solar Impulse. 2016. április 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 21..
- ↑ "Leg 10: San Francisco to Phoenix". Solar Impulse. Hozzáférés: 2016. május 2..
- ↑ "Leg 11: Phoenix to Tulsa". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 12: Tulsa to Dayton". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 13: Dayton to Lehigh Valley". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 14: Lehigh Valley to New York". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 15: New York to Seville". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 16: Seville to Cairo". Solar Impulse.
- ↑ "Leg 17: Cairo to Abu Dhabi". Solar Impulse.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Solar Impulse című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.