Skót parlament
Skócia parlamentje (skót gael nyelven Pàrlamaid na h-Alba, skótul The Scots Pairlament) [1][2][3] delegált hatalmú egykamarás nemzeti törvényhozó testülete. Mivel székhelye a főváros, Edinburgh Holyrood nevű kerületében van, a parlamentet metonimikus névadással Holyrood néven is emlegetik.[4]
| Skót parlament | |
| Ország | Egyesült Királyság |
| Típusa | Egykamarás törvényhozó szerv, decentralizált alkotmányos monarchikus parlamentáris rendszerben |
| Létrehozva | 1999. május 12. |
| Politikai csoportok |
SNP (64)
SLP (22) Skót Zöldek (7) SLD (4) Alba (1) |
| Skót parlament weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Skót parlament témájú médiaállományokat. | |
Demokratikusan választott testület 129 taggal. A képviselőit négy évre választják, módosított vegyes arányos képviseleti rendszerben, úgynevezett additional member systemben. A 73 egyéni választókerületet képviselő tagot egyszerű többségi szavazással választják meg. A szavazók egy második szavazattal nyolc közül egy régió pártlistájáról is választhatnak egy jelöltet összesen 56 mandátumra.[5] Utoljára 2016. május 5-én tartottak skót parlamenti választást, és ezen a Skót Nemzeti Párt nyerte el a többséget.
Története
szerkesztésAz 1707-es szerződés előtt, amely Nagy-Britannia Királyságában egyesítette a Skót Királyságot és az Angol Királyságot, Skóciának önálló törvényhozása volt: Skócia parlamentje. Az egyesülési tárgyalások során a skótok javasolták, hogy maradjon meg egy decentralizált skót parlament is, de az angolok ezt nem fogadták el.[6]
Az ezt követő évszázadokban Skóciát közvetlenül Nagy-Britannia parlamentje (majd nevének megváltozásával az Egyesült Királyság parlamentje) kormányozta Westminster székhellyel. A független parlament, és visszaállításának a követelése azonban a skót nemzeti tudat fontos eleme maradt.[7]
Javaslatok a decentralizálásra, egy "devolúciós" skót törvényhozás létrehozására születtek 1914 előtt, de az első világháború kitörése miatt ezeket félretették.[7] Az 1960-as években azonban felerősödött a skót nacionalizmus, és újra megjelentek a követelések a parlamenti devolúcióra, sőt a függetlenségre is. 1969-ben Harold Wilson munkáspárti kormánya bizottságot hozott létre az alkotmány felülvizsgálatára.[7] A Kilbrandon-bizottság A bizottság egyik fő célja az volt, hogy megvizsgálja, hogy lehetne több önkormányzást biztosítani Skóciának az Egyesült Királyságon belül.[7] Kilbrandon 1973-ban publikált jelentése arra tett javaslatot, hogy állítsák fel a skót gyűlést, amely a skót belföldi ügyek jórészében törvénykezne.[8]
Ebben az időben fedezték fel az északi-tengeri olajlelőhelyeket. A Skót Nemzeti Párt a "Skócia olaja" szlogennel indított kampányt, miközben – a párttal együtt – megerősödött a követelés Skócai függetlenségére. A párt úgy érvelt, hogy Skócia nem részesül eleget az olajbevételekból.[7] Mindezen események hatására Wilson kormánya 1974-ben elkötelezte magát, hogy létrehoznak valamiféle önálló törvényhozást Skócia számára.[7] Az Egyesült Királyság parlamentje azonban csak 1978-ban fogadott el erről jogszabályt.
Az 1978-as Skócia-törvény Edinburgh-ban működő választott gyűlés felállítását rendelte el, amennyiben az 1979. március 1-én tartandó népszavazáson az összes választó legalább 40 százaléka támogatja ezt. Az 1979-es devolúciós népszavazáson azonban a javaslat elbukott. A szavazók 51,6%-a ugyan támogatta, de 63,6%-os részvétel mellett, ez az összes szavazónak csak a 32,9%-át jelentette.[9]
Az 1980-as és 1990-es években nőtt a skót parlament létrehozásának a támogatottsága, részben mert ebben az időszakban a Konzervatív Pártvolt kormányon, miközben a skótok többnyire nem konzervatív képviselőket választottak.[7] A népszavazási kudarc után lobbiként létrehozták a Kampány a Skót Gyűlésért csoportot, és ez a szövetkezés 1989-ben a Skót Alkotmányos Konvenció megalapításához vezetett skót egyházak és politikai pártok részvételével. A Konvenció 1995-ben publikált tervezete lefektette a későbbi skót parlament alapjait.[10]
A devolúció a Munkáspárt programjának része maradt, és 1997 májusában ők kerültek hatalomra Tony Blair vezetésével.[7] 1997 szeptemberében megtartották a második skót devolúciós népszavazást, amely az adóváltoztatási joggal is rendelkező, edinburgh-i székhelyű skót parlament létrehozása mellett döntött.[11] 1999. május 6-án megtartották az első választásokat, és július 1-én a Westminster átruházta a szükséges jogokat az új skót parlamentre.[12]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ "Makkin Yer Voice Heard in the Scottish Pairlament". Scottish Parliament. 2007. november 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. február 10.
{{cite web}}: Unknown parameter|deadurl=ignored (|url-status=suggested) (súgó) - ↑ "SPCB Leid Policy" (PDF). Scottish Parliament. Hozzáférés: 2007. február 10.
- ↑ The Scots for Scottish is in fact Scots
- ↑ "Scottish Parliament Word Bank". Scottish Parliament. 2005. december 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 14.
{{cite web}}: Unknown parameter|deadurl=ignored (|url-status=suggested) (súgó) - ↑ "How the Scottish Parliament works" (PDF). Scottish Parliament. 2014. október. 2016. augusztus 20. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 1.
- ↑ "The Last Parliament of Scotland 1703–1707". BBC. 1997. Hozzáférés: 2006. október 15.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 "The Devolution Debate (1997) – This Century". BBC. Hozzáférés: 2006. október 13.
- ↑ "Papers reveal devolution warnings". BBC News. 2005. január 1. Hozzáférés: 2006. november 24.
- ↑ "The 1979 Referendums". The Holyrood Inquiry. 1997. Hozzáférés: 2006. augusztus 21.
- ↑ Peter Fraser (2004. október 15.). "Events Prior to 1 May 1997". The Holyrood Inquiry. 2004. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 17.
{{cite web}}: Unknown parameter|deadurl=ignored (|url-status=suggested) (súgó) - ↑ "Past Referendums – Scotland 1997". The Electoral Commission. 2006. december 7. dátummal endums/Scotland1997.cfm az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 17.
{{cite web}}: Check|url=value (súgó); Unknown parameter|deadurl=ignored (|url-status=suggested) (súgó) - ↑ Morgan, Bryn (1999. október 8.). "House of Commons Research Paper – Scottish Parliament Elections: 6 May 1999". House of Commons Library. Hozzáférés: 2016. július 2.
Olvasmányok
szerkesztés- Balfour, A & McCrone, G (2005): Creating a Scottish Parliament, StudioLR, ISBN 0-9550016-0-9
- Burrows, N (1999): "Unfinished Business – The Scotland Act 1998", Modern Law Review, Vol. 62, No. 2 (March 1999), pp. 241–260
- Centre for Scottish Public Policy (1999): A Guide to the Scottish Parliament: The Shape of Things to Come, The Stationery Office Books", ISBN 0-11-497231-1
- Dardanelli, P (2005): Between Two Unions: Europeanisation and Scottish Devolution, Manchester University Press, ISBN 0-7190-7080-5
- Kingdom, J (1999): Government and Politics in Britain, An Introduction, Polity, ISBN 0-7456-1720-4
- MacLean, B (2005): Getting It Together: Scottish Parliament, Luath Press Ltd, ISBN 1-905222-02-5
- McFadden, J & Lazarowicz, M (2003): The Scottish Parliament: An Introduction, LexisNexis UK, ISBN 0-406-96957-4
- Murkens, E; Jones, P & Keating, M (2002): Scottish Independence: A Practical Guide, Edinburgh University Press, ISBN 0-7486-1699-3
- Taylor, Brian (1999): The Scottish Parliament, Polygon, Edinburgh, ISBN 1-902930-12-6
- Taylor, Brian (2002): The Scottish Parliament: The Road to Devolution, Edinburgh University Press, ISBN 0-7486-1759-0
- Young, John R. (1996): The Scottish Parliament, 1639–1661: A Political and Constitutional, Edinburgh: John Donald Publishers ISBN 0-85976-412-5
További információk
szerkesztés- Hivatalos weboldal
- Official website Archiválva 2018. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Parliament TV
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Scottish Parliament című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.