Wikipédia

Radnóti Zsuzsa

(1938–2026) magyar színházi dramaturg
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2026. augusztus 15.

Radnóti Zsuzsa (Budapest, 1938. február 12. – Budapest, 2026. március 31.[7][8]) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, a Vígszínház egykori dramaturgiai vezetője és a Magyar Színházi Társaság Dramaturgok Céhének volt elnöke, érdemes művész. Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író özvegye.

Radnóti Zsuzsa
Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Született1938. február 12.[1][2][3]
Budapest[4][2][3]
Elhunyt2026. március 31. (88 évesen)[5][6]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaÖrkény István (1965–1979)
Foglalkozásadramaturg
IskoláiELTE Bölcsészettudományi Kar (1958–1963, hungarológia, germanisztika)
Kitüntetései
Lista
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnóti Zsuzsa témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Szülei Radnóti István (1904–1962)[9] és Poór Etelka (1905–1994)[10] voltak. 1958–1963 között végezte el az ELTE BTK magyar–német szakát. 1963-ban dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a Dramaturgia vezetője lett. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként jár vissza.

Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Színházból indult Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozásának egyik alapítója és szervezője volt. (A rendezvény 2001 nyara óta a Pécsi Színházi Találkozó keretein belül működött, majd 2016-ban új szervezeti formában alakult át.) A Pécsi Nyílt Fórum és a Petőfi Irodalmi Múzeum felolvasó-színházi estéinek egyik szervezője és dramaturgja volt.

Tanított az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében Irodalom és adaptáció címen kortárs magyar drámát. Vendégtanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, kortárs magyar drámatörténetet és gyakorlati dramaturgiát ad elő. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadóként adott órákat a Veszprémi Pannon Egyetemen.

A Digitális Irodalmi Akadémia Spiró György-szakértője 1998-tól, és Örkény István-szakértője 2014-től.

2019-ben megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet minden év februárjában adnak át.[11]

Munkássága

szerkesztés

Nagy szerepe volt a fiatal magyar dráma 1970-es évekbeli kibontakozásában. Férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét. Kortárs magyar drámával foglalkozik. A színházi élet szervezésében is tevékeny részt vállalt.

Magánélete

szerkesztés

1965-ben kötött házasságot Örkény István (1912–1979) íróval. 1971-től a Pasaréti út 39-ben laktak.[12]

Halála

szerkesztés

Azon a napon hunyt el 2026-ban, amikor az általa alapított Kortárs Magyar Dráma-díjat adták át. Egyben ezen a napon, március 31-én bejelentették, hogy az egészségi okokból távol maradó alapító az átadóra eljuttatott köszöntő szövegében azt üzente, hogy a díj működtetésének jogát – változatlan céllal – a Magyar Színházi Társaság részére adja át.[13]

2026. május 7-én helyezték végső nyugalomra a Vígszínház és a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjaként a Farkasréti temetőben.[14]

Dramaturgiai munkái

szerkesztés

Prózai színművek

szerkesztés

Zenés színművek

szerkesztés

Filmdramaturgiai munkái

szerkesztés
  • In memoriam Ö.I. (magyar portréfilm, 1983) – dramaturg [15]
  • Fekete Péter (operettfilm, 1993) – dramaturg[16]

Művei

szerkesztés

Önálló kötetek

szerkesztés
  • Cselekvésnosztalgia. Drámaírók színház nélkül. Budapest, 1985, Magvető
  • Mellékszereplők kora. Magyar drámák a nyolcvanas években. Budapest, 1991, Széphalom
  • A próféta színháza. Füst Milán drámáiról. Pécs, 1993, Jelenkor
  • Lázadó dramaturgiák. A 20/21. századi modern magyar drámairodalomról; Drámaíró-portrék. Budapest, 2003, Palatinus
  • Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból; összeáll., szerk. Légrádi Gergely; Kossuth, Budapest, 2021

Nem önálló kötetben szereplő tanulmányok

szerkesztés
  • Chagall a Vitkovics Mihály utcában. Utószó Kornis Mihály: Ki vagy te című drámakötetéhez, Magvető, 1986
  • Átváltozások. Utószó az Átváltozások című drámaantológiához, Magvető, 1987
  • Magányra ítélve. Utószó Tolnai Ottó: Végel(ő)adás című drámakötetéhez. Budapest, 1996. Neoprológus
  • Pro és kontra a magyar drámáról. Alföld, 1997/2.
  • „Színházilag gondolkodni”. Fodor Géza új kötetéről. Élet és Irodalom, 1998. nov. 20.
  • Az ősbemutató felelőssége. Háy János drámáiról. Kritika, 2005/2.
  • A befogadottak. A kilencvenes évtized drámaírói. Kritika, 2000/5.
  • A magyar posztdramatikusok; Az irodalmi drámától a színpadi szövegig. Irodalomtörténet, 2005/3.
  • Újrealizmus és kortárs magyar dráma. Hamvai Kornél drámakötetéről. Jelenkor, 2006/6.
  • Évadkörkép. Napút, 2007/7.
  • Országok, városok, világok pusztulása. Utószó Spiró György: Drámák. Átiratok I. című kötetéhez. Budapest, 2008. Scolar
  • Tetűetüd és Lágeroperett. Jelenkor, 2009/6.
  • Apokalipszis holnap. Színház, 2010/2.
  • A Háy-saga. Hajónapló, 2010/4.
  • A drámai fordulat. Napút, 2011. április
  • A titokzatos Borbély Szilárd-drámák. Jelenkor, 2013. június
  • A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája. Jelenkor, 2014. június
  • Borbély Szilárd emberi és írói szenvedéstörténete. Jelenkor, 2015. június
  • Esterházy Péter nemeuklideszi drámái. In.: A megrendülés segédigéi. Budapest, 2016. Noran Libro
  • Esterházy Péter drámáiról, első sorban történelmi revüjéről, a Mercedes Benzről (Székfoglaló előadás a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémián), 2016, (A mellőzött drámaírói életmű címen, bővített, átdolgozott változat, Jelenkor, 2017 június ).
  • A történelem színháza Közép- Európában (Visky András drámáiról), in.:Mellékzörej (Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó – Koinónia, Budapest-Kolozsvár, 2017)

Szakmapolitikai publicisztikák

szerkesztés
  • Alföldi Róbert színháza (Népszabadság, Hétvége 2010. július 10.)
  • A kollektív felejtés ellen (Népszabadság Hétvége, 2014. június 7.) Alföldi Róbert nem meghosszabbított igazgatói kinevezéséről, és az erről készült Salamon András-filmről
  • Utazás az éjszaka mélyére (Népszabadság, 2011. november 19.). Dörner György kinevezéséről az Új Színház élére
  • A Trafó-szindróma (Népszabadság, Hétvége, 2012. szeptember 1.) A Trafó vezetőváltása körüli anomáliákról
  • Amikor belobban a mű körül a levegő (Népszabadság, 2013. szeptember 14.) Interjú az Alföldi Róbert István, a király-rendezése körül kirobbant politikai hecckampányról, kérdező: Szemere Katalin
  • Egy álságos döntéssorozat anatómiája (Népszabadság, 2013. december 13.) A 2013-as színházigazgatói pályázatok problematikusságáról
  • Hatalom – Művészet 9–0 (Népszabadság, 2016. április 6.). A Dunaújvárosi Színház igazgatói pályázatának szabálytalanságairól

Kötetszerkesztések

szerkesztés
  • Dinamit. Fiatal drámaírók antológiája. Bp. 1983. Magvető
  • Átváltozások. Kortárs drámák antológiája. Utószó, Átváltozások címen Budapest, 1987. Magvető
  • Békés Pál: A női partőrség szeme láttára. Három komédia. Budapest, 1992. Prológus
  • Nyílt Fórum Füzetek. Fiatal drámaírók antológiája. Közös szerkesztés, minden évben, 1992–2015 között.
  • Tolnai Ottó: Végel(ő)adás. Válogatott drámák. Budapest, 1996. Neoprológus
  • Beszélgetések Szabó István filmrendezővel. Budapest, 1995. Pesti Szalon
  • Harmincból öt. Örkény-ösztöndíjas drámaírók antológiája 1998–2003. Budapest, 2003. NKÖM
  • Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház, Budapest, 2006
  • Színház és diktatúra a 20. században (Társszerkesztés Lengyel Györggyel, és az Epilógus 2. fejezet írója: A hetvenes–nyolcvanas évtized). Corvina, 2011
  • Lázár Egon: Visszapillantó. (Színházi évtizedek) Corvina, 2014 (társszerkesztés Deres Péterrel)
  • Lázár Egon: Ráadás, Corvina, 2017

Díjai, elismerései

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2019. december 30.
  2. 1 2 Színházi Kislexikon. Staud Géza. (hely nélkül): Gondolat Könyvkiadó. 1969. 364. o.
  3. 1 2 3 Új magyar irodalmi lexikon. 3 Vizkelety András. 2. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 1812. o. ISBN 978-963-05-6805-0
  4. ↑ "PIM-névtér". Hozzáférés: 2020. július 1.
  5. ↑ "Meghalt Radnóti Zsuzsa". Euronews. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  6. ↑ "Elhunyt Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg". 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  7. ↑ Meghalt Radnóti Zsuzsa. Nepszava.hu. 2026. márc. 31.
  8. ↑ "Radnóti Zsuzsa: Életrajz | Digitális Irodalmi Akadémia". dia.hu. Hozzáférés: 2026. május 7.
  9. ↑ Édesapja gyászjelentése
  10. ↑ Édesanyja gyászjelentése
  11. ↑ "Kortárs Magyar Dráma-díjat alapított Radnóti Zsuzsa". Színház.org. 2019. február 4. 2019. február 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 16.
  12. ↑ "Női arcképek Pasarétről". www.budaipolgar.hu. 2025. március 23. Hozzáférés: 2026. március 31.
  13. ↑ Térey János (posztumusz), Selmeczi Bea és Szikora János nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat A Nibelung-lakóparkért. Fidelio.hu. 2026. márc. 31.
  14. ↑ Tamás, Dzsubák (2026. május 7.). "Eltemették Radnóti Zsuzsát". index.hu. Hozzáférés: 2026. május 8.
  15. ↑ http://port.hu/adatlap/film/tv/in-memoriam-o-i-in-memoriam-o-i/movie-47310 In memoriam Ö. I.
  16. ↑ http://port.hu/adatlap/film/tv/fekete-peter-fekete-peter/movie-119661 Fekete Péter operettfilm, 150 perc, 1993
  17. ↑ "Hazám-díjat kapott Kulka János". 24.hu. 2019. november 16. Hozzáférés: 2019. november 16.
  18. ↑ "Radnóti Zsuzsát díjazta a Fidelio példamutató kezdeményezéséért". Fidelio.hu. Hozzáférés: 2019. november 18.
  19. ↑ "Díszpolgári címet kapott Presser Gábor". Papageno. 2021. június 29. Hozzáférés: 2021. június 29.
  20. ↑ "Komlós Aladár-díj 2023".

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Radnóti_Zsuzsa&oldid=28958246”