Passau

	Passau
	Passau látképe az Inn, a Duna és az Ilz összefolyásánál
; Passau címere	; Passau zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Alsó-Bajorország
Járás	Alsó-Bajorország
Rang	járási jogú város
Polgármester	Jürgen Dupper (SPD)
Irányítószám	94032–94036
Körzethívószám	0851
Rendszám	PA
Testvérvárosok	Lista Montecchio Maggiore; Colonia Tovar; Málaga; Hackensack; Dumfries; Cagnes-sur-Mer; Krems an der Donau; Akita (1984. április 8. – ); České Budějovice; Liucsou; Veszprém; Faro; Scurcola Marsicana; Eferding;
	Népesség
Teljes népesség	54 401 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	726 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	519 m
Terület	69,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 34′ 29″, k. h. 13° 27′ 40″48.574823°N 13.460974°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 29″, k. h. 13° 27′ 40″48.574823°N 13.460974°E
	Passau Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Passau weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Passau témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban. Lakosainak száma 54 401 fő (2023. december 31.).^[1]

2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.^[2]

Földrajzi fekvése

A település közvetlenül az osztrák határ mentén fekszik. Belvárosában találkozik a Duna, az Inn és az Ilz, innen ered egyik elnevezése: Dreiflüssestadt, azaz „A három folyó városa”.

Népesség

A népesség alakulása 1925 és 2023 között:

Lakosok száma	24 428	48 797	50 920	49 038	49 454	50 566	51 074	52 469	53 093	54 401
	1925	1970	1975	2012	2013	2015	2016	2019	2021	2023

Adatok: Wikidata

Éghajlata

Passau az északi szélesség 48°-án fekszik. Ennek eredményeképpen a városban elsősorban a nyugati irányból érkező légáramlatok hatása jelentkezik. Amint az éghajlati diagramból látható, Passau a hűvös klímához rendelhető. A kontinentális hatás a Passau régióban is jelen van, amelyet részben hideg és havas tél, és meleg és száraz nyár jellemez. Hőviharok is előfordulnak nyáron.

Átlagosan 36 nyári nap van, amikor a maximum hőmérséklet 25 °C felett van. Ezzel szemben 115 fagyos nap van, 0 °C alatti hőmérséklettel. A legszárazabb hónapok az október és a november. Az indián nyár minden évben enyhe hőmérsékletet eredményez az év végén.

A vízben gazdag Duna és Inn folyók összefolyásának köszönhetően a folyók vízgyűjtőjén gyakran köd van.

Az éghajlati diagram Fürstenzell (Passauval délnyugatra szomszédos) mérési pontjának adatait mutatja. Azonban ez a mérési pont közel 100 méterrel magasabban van, mint maga Passau.

Passau éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,6	3,2	8,4	14,2	19,0	22,0	23,5	23,2	18,5	13,0	5,8	1,3	12,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−3,5	−2,5	0,8	4,7	9,3	12,3	13,8	13,5	9,9	5,9	1,4	−2,3	5,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	61	56	72	43	86	83	118	92	70	64	58	65	868
Napi napsütéses órák száma	2	3	5	7	7	8	7	7	6	4	2	2	5
Forrás:

Története

Passauban nyugszanak Gizella királyné földi maradványai.

1676. december 14-én itt Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné ment férjhez Lipóthoz.

1803-ban a Passaui Püspökség a Bajor Királyság birtoka lett.

Ötvenezer körüli népességéből nagyjából 10 000 fő az 1978-as alapítású helyi egyetem tanulója.

Látnivalók

Veste Oberhaus

A Duna városházával szemközti partjának domináns épülete. Több funkciót lát el: itt van a városi történelmi múzeuma, valamint egy ifjúsági szálló és egy csillagvizsgáló. Az Oberhaustól szép kilátás tárul Passau óvárosára és az úgynevezett Ortspitzére, ahol a három folyó – a Duna, az Inn és az Ilz – összefolyik. Az Alpokból jövő Inn vize zöld színű, a Dunáé kék, az Ilzé pedig fekete. Így az összefolyás után a Dunának egy hosszabb szakaszon három színe van.^[3]

Passaui dóm

Bővebben: Szent István-székesegyház (Passau)

A Szent István-székesegyház a Passaui egyházmegye székhelye. Története egy Kr. u. 450 körül már létező templomra nyúlik vissza. A püspöki templomot 730-ban említik először egy oklevélben, és 739 óta az egyházmegye székesegyháza. Szent Pilgrim püspök uralkodása alatt 982-től új, háromhajós, ikertornyos westwerkű püspöki templom épült. Ezt 1280 és 1325 között részben egy korai gótikus székesegyház váltotta fel. A késő gótikus stílusú keleti részt 1407 és 1560 között építették hozzá. Az 1662-es városi tűzvészben a keleti rész külső falai kivételével a székesegyház teljesen elpusztult. A székesegyházat 1668 és 1693 között Carlo Lurago építtette újjá, ezúttal barokk stílusban. Különösen figyelemre méltóak Giovanni Battista Carlone belső stukkói és Johann Michael Rottmayr festményei a mellékoltárokban. Ez a legnagyobb barokk székesegyház az Alpoktól északra. A székesegyház orgonája 17 974 sípjával és 233 regiszterével a világ legnagyobb templomi orgonája, és a legnagyobb orgona az USA-n kívül.^[4]