Oral
Oral, ismertebb nevén Uralszk (kazahul Орал/Oral, oroszul Уральск/Ural'sk) város Kazahsztán nyugati részén.
| Oral, Uralszk | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1584 | ||
| Irányítószám | 090000–090013 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 235 764 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| – elővárosokkal | 300 128 (2012) fő | ||
| Népsűrűség | 428 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 35 m | ||
| Terület | 700 km² | ||
| Időzóna | UTC + 5 időzóna (UTC + 5) (UTC) | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Oral, Uralszk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Oral, Uralszk témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
szerkesztésTörténete
szerkesztésA várost 1613-ban kozákok alapították Jaick néven, a Jaik folyó után, ami az Urál akkori neve volt.
1773-ban itt volt az első kozák felkelés Traubenberg helyi tábornok ellen, melyet Sztyenka Razin és Jemeljan Pugacsov vezetett. Traubenberget több más tisztviselővel együtt meggyilkolták.
Pugacsov ezután megszállta a várost, a várat 1773. december 30-tól 1774. április 17-ig ostromolták.
Népesség
szerkesztésGazdasága
szerkesztésA város mezőgazdasági és ipari központ, ráadásul alapítása óta fontos kereskedelmi központ is. Az uszályforgalom évszázadok óta a Kaszpi-tenger és az Urál-hegység között az Urál folyón halad fel és le. Ma az egyik fő belépési pont Európából Szibériába, ahol a Kaszpi-tengeri medence számos új olajmezejét és az Urál-hegység déli vidékének ipari városait szolgálja ki.
Éghajlata
szerkesztésA város klímája kontinentális, hosszú, hideg telekkel és meleg, gyakran forró nyarakkal. A Köppen-féle éghajlati besorolás szerint a város éghajlata forró nyári párás kontinentális.
Testvérvárosok
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Britannica Enciklopedia