Nyugat-Szahara

Nyugat-Szahara, hivatalos nevén Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság nagyrészt marokkói megszállás alatt álló magrebi ország.

Nyugat-Szahara
'الجمهورية العربية الصحراوية الديمقراطية Al-Jumhūrīyâ al-Arabīyâ as-Ṣaḥrāwīyâ ad-Dīmuqrātīyâ'
Nyugat-Szahara zászlaja Nyugat-Szahara címere
Fővárosa	El-Ajún
é. sz. 25°, ny. h. 13°25, -13
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Brahim Ghali
Miniszterelnök	Bouchraya Hammoudi Bayoun
Hivatalos nyelv	arab és spanyol
függetlenség	Spanyolországtól
kikiáltása	1976. február 27.
Irányítja	Marokkó
Tagság	Lista Afrikai Unió (1984)
Népesség
Népesség	607 292 (2021, population projection)
Rangsorban	171
Becsült	586 000 fő (2014. június)
Rangsorban	171
Népsűrűség	2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	266 000 km²
Rangsorban	83
Időzóna	UTC±00:00 UTC+01:00 (UTC0)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Marokkói dirham (MAD)
Nemzetközi gépkocsijel	SH
Hívószám	212
Internet TLD	.eh
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Szahara témájú médiaállományokat.
Nyugat-Szahara elhelyezkedése Kanári-szigetek (Sp.) Marokkó Algéria Mauritánia El-Ajún (Laâyoune) Semara Bu Craa Cabo Bojador Guelta Zemmur Dakhla Bir Gandús Atlanti-óceán S   z   a   h   a   r   a

Hivatalosan az ENSZ Dekolonizációs Bizottságának a felügyelete alatt áll.^[forrás?]  Az ENSZ 1960-ban nyilvánította nem autonóm területnek Nyugat-Szaharát, egészen addig Spanyolország egyik tartománya volt. Hiába nyerte el 1976-ban a függetlenségét, mert 1979-ben Marokkó a területének a nagy részét megszállta.

A terület legnagyobb része marokkói megszállás alatt áll. Marokkó jelenlétét Nyugat-Szaharában sem az ENSZ, sem más országok nem ismerték el. 1976-ban jött létre a Polisario Front, amely először a spanyol gyarmatosítók, majd a marokkói megszállás ellen küzdött. Ők hozták létre a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, amely 1976-ban kikiáltotta a függetlenségét. A marokkói megszállás után a lakosság jelentős része Algériába menekült, ahol létrejött a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság kormánya.

2017-ig egyetlen ENSZ-tagállam sem ismerte el hivatalosan Marokkó fennhatóságát Nyugat-Szahara felett. Arra azonban több ország is nyitottnak mutatkozott, hogy elfogadja a terület marokkói megszállását, ha az a királyság autonóm része lesz. 2020-ban az Amerikai Egyesült Államok elismerte Marokkó fennhatóságát Nyugat-Szahara felett.

Földrajz

Nyugat-Szahara domborzati térképe

Nyugat-Afrika északnyugati részén helyezkedik el. Nyugatról az Atlanti-óceán határolja, északról Marokkó, keletről Algéria, délről Mauritánia.

Az Atlanti-óceánt kísérő keskeny, tengerparti síkság kelet felé 500 m magasságig emelkedő homokos, sziklás vidékbe megy át. Legmagasabb pontja északkeleten van: 823 m. Az ország nagy része homok- és kősivatag.

Állandó vízfolyással nem rendelkezik, de tavasszal időnként előfordulnak eső utáni áradások. A tengerpart mentén a hideg tengeráramlat ködöt tud létrehozni.

Éghajlat

Sivatag Nyugat-Szaharában

Forró, sivatagi éghajlata van. Az ország belsejében nyáron gyakori a 43–45 °C forróság. Télen a legmagasabb hőmérséklet 25-30 °C között mozog. Az ország északkeleti részén, a sivatagban éjszaka a hőmérséklet 0 °C alá is csökkenhet. Az éves csapadékmennyiség nem éri el az 50 mm-t.

Nemzeti park

A politikai viszonyok következtében Nyugat-Szaharában a marokkói természetvédelmi törvényeket alkalmazzák. A mauritániai határ mentén, az ottani Banc d'Arguin Nemzeti Parkhoz csatlakozó területen jelölték ki Nyugat-Szahara egyetlen nemzeti parkját: a Dakhla Nemzeti Parkot.

Történelem

Az egykori spanyol gyarmat (Rió de Oro és Saguiet el-Hamra) 1976 elején vált függetlenné, de nem sokkal ezután Marokkó és Mauritánia háborút indítottak ellene, és területének mintegy 2/3-át megszállták. 1979-ben Mauritánia vereséget szenvedett az őslakosoktól, majd a békekötés után kivonult Nyugat-Szaharából. Ezután Marokkó az ország teljes területét elfoglalta, emiatt nem lehetett tagja a formálódó Afrikai Uniónak.

A Polisario Front gerillaharcainak köszönhetően Marokkó uralma Nyugat-Szahara felett meggyengült, de még nem ért véget, a terület végső státuszáról (a teljes függetlenségről vagy a Marokkóhoz tartozásról) egy hosszú évek óta halogatott népszavazás tudna dönteni. A felek nem tudnak megegyezni a szavazáson részvételre jogosultakról. A népszavazás megszervezésében kulcsszerepe van az ENSZ Nyugat-Szaharai különleges kontingensének, a MINURSO-nak (melynek magyar vezetője is volt Száraz György vezérőrnagy személyében).

A fegyveres konfliktus 1991 óta szünetel, az ország két részre – a Marokkó által ellenőrzött nyugati részre és a Felszabadított Zónára – van osztva, a megszállók által létrehozott falrendszer (Berm) mentén. A nyugat-szaharai lakosság jelentős része az algériai Tindouf környékén található menekülttáborokban él.

3 megsemmisített T-55-ös tank a Polisario frontján, Nyugat-Szaharában

Bár a kérdésben már az Európai Unió is állást foglalt, amely szerint Nyugat-Szahara nem marokkói terület, ez nem változtatott a fennálló helyzeten.

Gazdaság

Bevételének fő forrását a foszfátbányászat, a halászat és a nomád pásztorkodás jelenti. A száraz éghajlat a mezőgazdasági tevékenységeket korlátozza, így élelmiszerekből, mezőgazdasági termékekből behozatalra szorul. A kereskedelem és az ipari tevékenység a kormányzat ellenőrzése és irányítása alatt áll, viszont az életszínvonal jóval elmarad a marokkóitól.

Népesség

2014	514 921
2021	607 292

Etnikai megoszlás

50% fekete-afrikai, 45% berber, 5% arab. A marokkói megszállási zónában a lakosság zömét marokkói telepesek teszik ki.

Nyelv

Az országban a berber-arab nyelvet beszélik.

Vallás

Nyugat-Szahara lakossága szunnita iszlám vallást követ, amelyre hatással vannak ősi berber és afrikai hagyományok is az iszlám előtti időkből.

Kultúra

Az ország fő népességét a szahravik alkotják, akik egy arab nyelvű, berber-arab keveredésből létrejött nomád népcsoport. A mauritániai mórok is ugyanazt a nyelvváltozatot beszélik, mint a szahravik, azonban fizikai megjelenésük és kulturális hátterük különböző. Történelmi fejlődésükben is eltérnek, ugyanis a szahvarik másfajta törzsi elrendezősében éltek a mauritániaiaktól, amelyet a gyarmati uralom (előbbit a spanyol, utóbbit a francia) is formált.

A nyugat-szaharai konfliktus és a lakosság jelentős részének Algériába történő menekülése hatalmas törést eredményezett az addigi társadalmi rendszerben. Egész törzsek és klánok voltak kénytelenek elhagyni lakóhelyüket és a marokkói telepesek miatt is jelentős változáson esett át a társadalom szerkezete.

A spanyol nyelv jelentősége a mai napig megmaradt a területen. A gyarmati uralom után is számos helyi értelmiségi ment tanulni Spanyolországba, sőt Kubába is diákcsereprogramok keretében. Spanyolországban 1988 óta létezik egy program, amely mintegy 7-10 ezer nyugat-szaharai gyermeket támogat, többek között nyaranta Spanyolországban tartózkodhatnak családoknál. Ez vonatkozik az Algériában menekültként élő gyerekekre is. Ezen programok által a spanyol nyelv használata az új generációknál is fennmarad.

A nők szerepe

A szahravi kultúrában a nőknek mindig is nagy szerepük volt és aránylag több jogot is élveztek, sőt örökölhettek is, így némi függetlenséget nyertek férjüktől és családjuktól. Már a spanyol uralommal szembeni ellenállások révén is jelentős mértékben hozzájárultak az antikolonista, függetlenségi mozgalmakhoz. A szahvari kultúrának figyelemre méltó a költészete, melynek férfiak mellett női alkotói is vannak. A múltban ez a költészet inkább orális jellegű volt, mostanra már írott formában is jellemző, megjelenése viszont korlátozott, erős politikai tartalma miatt.

Gasztronómia

A szomszéd népek kereszteződése okán az arab és berber gyökerű nyugat-szaharai konyhában egyéb sajátosságok is keverednek, melyek Mauritániából, Marokkóból, Algériából és Spanyolországból származnak.

Mivel a terület élelmiszertermelés tekintetében erősen korlátozott lehetőségekkel bír, s az élelmiszert főleg importálni kell, ezért a gasztronómiai kínálat is szűkös. Fő élelmiszerforrást a halászat és a nomád állattenyésztés jelentenek.

Fő étel a többi Maghreb országban is elterjedt és népszerű kuszkusz, amely gyakran más ételeket is kísér az étkezéseknél. Délen gyakori hozzávalója az ételeknek a földimogyoró.

Hús tekintetében a szahravik főleg kecskét és tevét fogyasztanak. A húsfogyasztás a nomádoknál elsődleges táplálékforrás, mellette az állatok tejének (főleg a kecskéé és a tevéé) és az abból készült tejtermékeknek a fogyasztása is. Jelen van étkezésükben továbbá a bárányhús is. Egyes törzsek termesztenek néhány gabonafélét (búzát és árpát). Tevehúsból készül egy helyi pörköltkülönlegesség a tádzsin. Tejes gabonakása az el-ajh.

A sivatagos országban szétszórtan elhelyezkedő oázisokban termesztenek zöldségeket és gyümölcsöket. A tengerpart mentén a törzsek étkezését meghatározza a hal és a rizs. Errefelé fogyasztják a spanyol eredetű arroz con pescado nevű halételt.

Italok közül a tea a legfontosabb Nyugat-Szaharában, amely elmaradhatatlan a társasági összejövetelek alatt, sőt a barátság és vendégszeretet kinyilvánítására szolgál. Fogyasztása szinte rituális módon történik.

A marokkói telepesek étkezését hazájuk gasztronómiája határozza meg.

• 
  Dakhla Nemzeti Park
• 
  Szahravi nők
• 
  Szahravi férfi tevéjével, a Dakhla menekülttáborban, Algériában
• 
  Szahravi ételek

Városok

Nyugat-Szahara területe

  Marokkói megszállás alatt

  Felszabadított zóna

Nyugat-Szahara városai
Rangsor	Név		Lakosság		Tartomány
	Latin betűkkel	Arab betűkkel	1994-es népszámlálás	2004-es népszámlálás
1.	El-Ajún	العيون	136 950	194 668	El-Ajún
2.	Ed-Dahla	الداخلة	29 831	58 104	Ved-ed-Dahab
3.	Szmara	السمارة	28 750	40 347	Szmara
4.	Rász-Búdzs-ed-Dúr	بو جدور	15 167	36 843	Búdzs-ed-Dúr
5.	Em-Marszí	المرسى	4 334	10 229	El-Ajún
6.	Havdza	الحوزة	2 940	8 769	Szmara
7.	Mahbesz	المحبس	1 193	7 331	Ásza-Zág
8.	Geltat-Zemmúr	گَلتَة زَمُّور	4 716	6 740	Búdzs-ed-Dúr
9.	Bír-Anzáren	?	867	6 597	Ved-ed-Dahab
10.	Tichla	?	290	6 036	Avszerd
11.	Avszerd	?	672	5 832	Avszerd
12.	El-Aargub	?	1 374	5 345	Ved-ed-Dahab
13.	Guera	الكويرة	509	3 726	Avszerd

Telekommunikáció

Hívójel prefix	S0
ITU zóna	46
CQ zóna	33

További információk

• Association de soutien à un référendum libre et régulier au Sahara Occidental (angolul) (franciául)
• Janos, Besenyo (2009). Western Sahara (PDF). Publikon Publishers. ISBN 978-963-88332-0-4. {{cite book}}: Unknown parameter |city= ignored (|location= suggested) (súgó)
• Nyugat-Szaharai konfliktus (magyarul)
• Saharawi refugees in Algeria (angolul)
• Hungarian logistics specialist working for UN’s Western Sahara mission (angolul)
• The society of the Sahrawians (angolul)
• Western-Sahara under the Spanish empire (angolul)
• A Maghreb palesztinjai (magyarul)
• Experience of the United Nations Peacekeeping Operation in Western Sahara (angolul)
• A nyugat-szaharai spanyol népszámlálás és az ENSZ (magyarul)
• A nyugat-szaharai menekültkérdés és az algériai menekülttáborok (magyarul)
• Honvédségi szemle 2011. március (magyarul)
• Nyugat- Szahara - a helyzet változatlan?
• A nyugat-szaharai őslakosok függetlenségi harca Marokkó és Mauritánia ellen 1976-1979
• Nyugat-Szahara Marokkó és Mauritánia által történt megszállása 1975-be
• A nyugat-szaharai konfliktus, az önállósodási küzdelem kezdete – a Nemzetközi Bíróság döntése és a „zöld menet”
• Besenyő János: Az ENSZ nyugat-szaharai missziójának tapasztalatai
• Nyugat-Szahara: A „zöld menet” és az azt követő események
• Nyugat-Szahara és az ENSZ: a MINURSO létrehozásához vezető út