Wikipédia

Maryland

tagállam az Amerikai Egyesült Államokban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 21.

Maryland (IPA: Hallgat 'mɛrələnd) az Amerikai Egyesült Államok hetedik tagállama. Délen és nyugaton Virginia, Nyugat-Virginia és Washington, D.C., északon Pennsylvania, keleten Delaware határolja. Körülbelül akkora a területe mint Belgiumé.[3] 2007 óta Maryland egy családra jutó átlagjövedelme a legmagasabb az Egyesült Államokban, ez 2007-ben 68 080,[4] 2008-ban pedig 70 545 dollár volt.[5]

Maryland
Maryland zászlaja
Maryland zászlaja		 Maryland pecsétje
Maryland pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Old Line State; Free State
Mottó: Fatti maschii, parole femine (archaikus olasz) – Férfias tettek, nőies szavak
NévadóBourbon Henrietta Mária angol királyné
Közigazgatás
FővárosaAnnapolis
Legnagyobb városBaltimore
KormányzóWes Moore (D)
Hivatalos nyelvde jure: nincs
de facto: angol
Postai rövidítésMD
ISO 3166-2US-MD
Felvétel az Unióba
sorrendben7.
dátuma1788. április 28.
Rangsor
terület szerint42.
népesség szerint19.
népsűrűség szerint5.
Népesség
Népesség6 177 224 fő (2020. ápr. 1.)[1][2]
Népsűrűség165 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen32 160 km²
ebből víz21 %
IdőzónaEST: UTC-5/-4
Szélességé. 37°53' – é. 39°43'
Hosszúságny. 75°4' – ny. 79°33'
Kiterjedés
kelet-nyugati145 km
észak-déli400 km
Domborzat
legmagasabb pont1024 m
átlagmagasság105 m
legalacsonyabb pont0 m
Maryland weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maryland témájú médiaállományokat.

Maryland több mint 350 biotechnológiával foglalkozó cégnek ad otthont, ezzel pedig a harmadik legnagyobb élettudományi központ az Egyesült Államokban.[6]

Az államban számos egyetem és főiskola található, de itt székel a Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (Food and Drug Administration, FDA) is.

Földrajz

szerkesztés
A Chesapeake-öböl tölcsértorkolata
Maryland térképe (Nyomtatható változat PDF)

Marylandet az „Amerika miniatűrben” becenévvel is illetik, mivel domborzatát tekintve Amerika összes jellemzője megtalálható itt,[7] a homokos tengerparttól a mocsarakon, tölgyfákkal tarkított dombokon át a nyugaton magasodó hegyekig.

Az állam folyóvizei a Chesapeake-öböl vízgyűjtő területéhez tartoznak; kivételt képez a legnyugatibb megye, melynek folyója, Youghiogheny a Mississippi folyó vízgyűjtő területéhez tartozik; Worcester megye keleti része, mely Maryland vízgyűjtő területéhez tartozik; és az állam északkeleti részének egy kis része, mely a Delaware folyó vízgyűjtő területének része.

Maryland legmagasabb pontja az 1020 m magas Hoye-csúcs a Backbone-hegységben, Garrett megyében, közel a nyugat-virginiai határhoz.

Az államban nem található túl sok természetes tó, a mesterséges tavak közül a legnagyobb a víztározóként is szolgáló Deep Creek-tó.

Települések

szerkesztés

Maryland lakosságának nagy része Washington és Baltimore köré csoportosul. Történelmi távlatokból nézve a települések az úgynevezett fall line[8] mentén alakultak ki. Ez alól kivétel például a főváros, Annapolis.

Nagyobb városok még Columbia, Silver Spring, Rockville, Gaithersburg, Frederick és Hagerstown.

Maryland határállam, így mind az északi, mind a déli államok sajátosságaival rendelkezik,[9] Baltimore és Washington kultúrája inkább az északi államokhoz áll közelebb.[10]

Történet

szerkesztés
Cecil Calvert (Lord Baltimore)

1629-ben George Calvert, Baltimore első lordja, miután nem sikerült kolóniát alapítania Újfundlandon, I. Károlyhoz fordult újabb királyi okiratért, hogy kolóniát alapíthatsson az Újvilágban. Calvert érdeklődése az Újvilág iránt katolicizmusából fakadt: szeretett volna menedéket biztosítani a katolikusoknak az Amerikai földrészen. Ezen felül, hallott a virginiai dohányból származó hatalmas bevételekről, és remélte, hogy az új kolónia majd fedezi a korábbi, újfundlandi sikertelenségével elvesztett jelentős összeget. George Calvert meghalt 1632-ben, de a királyi okiratot kiadták, fia, Cecil Calvert, Baltimore második bárójának nevére, felhatalmazva hogy alapítson kolóniát Terra Mariae (Maryland; Mária földje) néven. A kolóniát Henrietta Máriáról, I. Károly feleségéről nevezték el.[11] Leonardot, Cecil testvérét bízták meg az expedícióval, mert Cecil nem akart útra kelni. A Marylandbe települők többsége szerződéses szolga volt (akik cserébe az utazás költésegiért bizonyos időre az őket az Újvilágba hozó gazdag földesurat szolgálták).[12]

Miután Virginia az anglikán irányzatot tette meg állami vallássá, számos puritán vándorolt át Marylandbe, ahol települést alapítottak Provence néven (ma Annapolis). 1650-ben a puritánok fellázadtak az állam vezetői ellen és felállítottak egy saját kormányt, mely mind a katolicizmust, mind az anglikanizmust törvényen kívül helyezte. 1654-ben Cecil Calvert hadsereget küldött a puritánok ellen, de elveszítették a severni csatát Annapolis mellett.[13][14] A lázadás 1658-ig tartott, ez alatt az idő alatt az állam szinte összes katolikus templomát lerombolták. Amikor Angliában Orániai Vilmos lett a király és az általa is támogatott türelmi rendeletből kizárták a katolikusokat, Maryland betiltotta a katolicizmust; a tilalmat egészen a polgárháború végégig fenntartották.

Maryland egyike volt annak a 13 államnak, melyek fellázadtak a brit uralom ellen és a hetedik állam volt, amely elfogadta az új alkotmányt. 1790-ben Maryland George Washington kérésére területe egy részét szövetségi hatalom alá rendelte, itt alakították ki Washingtont.

A függetlenségi háború után Maryland elkezdte felszabadítani az afroamerikai rabszolgákat, 1860-ra 49%-uk volt szabad állampolgár.[15] Az állam megpróbálkozott volt rabszolgák és szabad feketék visszatelepítés-ével a nyugat-afrikai Bors-partra (a mai Libériába), ahol a telepesek kliensállamot is létrehoztak Marylandi Köztársaság néven, származási helyük után. A kicsiny állam azonban nem tudott fennmaradni, ezért a szomszédos Libéria 1857-ben annektálta.

A polgárháború ideje alatt a Marylandből bevonulók 77%-a Észak, a többiek pedig Dél hadseregéhez csatlakoztak. 1864-ben az állam új alkotmányt fogadott el, mely megtiltotta a rabszolgatartást. 1867-ben a Marylandben élő afroamerikaiak szavazati jogot kaptak.[16]

Gazdaság

szerkesztés

A Bureau of Economic Analysis számításai szerint 2006-ban Maryland GDP-je 257 millió amerikai dollár volt.[17] A U.S. Census Bureau (népszámlálási hivatal) felmérése szerint a marylandi családok a leggazdagabbak az országban, a családok mediánjövedelme mintegy 68 080 dollár,[4] mellyel megelőzi New Jerseyt és Connecticutot. Howard megye a harmadik, Montgomery megye a hetedik leggazdagabb megye az Államokban. A szegénységi arány 7,8%, ami az országban a legalacsonyabb.[18][19][20]

2010 januárjában az állam munkanélküliségi aránya 7,5% volt.[21]

Népesség

szerkesztés
Maryland népsűrűségi térképe

2006-ban a 645 744 külföldi élt az államban, főképp latin-amerikaiak és ázsiaiak, utóbbiak a külföldiek 6%-át tették ki.[22][23] A külföldiek mintegy 1,7%-a koreai.[24]

Őseit tekintve Maryland lakosságának 15,7%-a német származású, 11,7% ír, 9% brit, 5,1% olasz.[25]

A kisebbségek a lakosságnak csaknem a 40%-át adják.[26]

Oktatás

szerkesztés

A legrégebbi felsőoktatási intézmény az államban a St. John's College, melyet 1696-ban alapítottak King William's School néven. Az államban 18 további magán felsőoktatási intézmény található, a legismertebb ezek közül a Johns Hopkins Egyetem, melyet 1876-ban alapítottak egy baltimore-i vállalkozó, Johns Hopkins adományából.

A legnagyobb állami egyetem a Marylandi Egyetem, melyet 1856-ban alapítottak Marylandi Mezőgazdasági Főiskola néven, és amely 1864-ben vált nyilvános főiskolává. Az állam második legnagyobb egyeteme a Towson Egyetem (1866).

Nevezetességek

szerkesztés

Annapolisban megtekinthető a William Paca House, mely a függetlenségi nyilatkozatot aláíró kormányzó rezidenciája volt. A városban székel az Amerikai Tengerészeti Akadémia. Baltimore múzeumairól nevezetes, Ocean City pedig tengerparti üdülőváros. Az Antietam National Battlefield[27] parkban az amerikai polgárháború egyik legvéresebb csatájának helyszínét lehet bejárni.[28]

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Maryland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ "QuickFacts: Maryland". Népszámlálási Hivatal. 2022. február 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 14..
  2. ↑ "2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban". 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. Hozzáférés: 2022. március 20..
  3. ↑ "Belgium". CIA World Factbook. Central Intelligence Agency. 2008. május 15. 2019. szeptember 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 15.. {{cite web}}: Unknown parameter |dateformat= ignored (súgó)
  4. 1 2 "U.S. Census Bureau, August 26, 2008". 2008. szeptember 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 27..
  5. ↑ Les Christie (2009. szeptember 22.). "Where to find the fattest paychecks". money.cnn.com. Cable News Network. Hozzáférés: 2009. november 8..
  6. ↑ "Business in Maryland: Biosciences". Maryland Department of Business & Economic Development. 2007. szeptember 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. október 15..
  7. ↑ "Maryland Facts". Kids Room. Maryland Office of Tourism. 2008. április 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 19..
  8. ↑ Azt a területet nevezik így, ami után a folyók zuhatagossá válnak és már nem navigálhatóak
  9. ↑ "The South As It's Own Nation". League of the South. 2004. 2008. június 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 23..
  10. ↑ Beck, John; Randall, Aaron; and Frandsen, Wendy (2007. június 27.). "Southern Culture: An Introduction" (PDF). Durham, North Carolina: Carolina Academic Press. 14–15. o. Hozzáférés: 2008. május 23..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ "Maryland's Name". Maryland at a Glance. Maryland State Archives. Hozzáférés: 2008. január 21..
  12. ↑ "Indentured Servants and the Pursuits of Happiness Archiválva 2010. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben". Crandall Shifflett, Virginia Tech.
  13. ↑ John Esten Cooke (1883). Virginia, a history of the people. Houghton, Mifflin. 208–216. o.
  14. ↑ "History - Seventeenth Century through the Present". Anne Arundel County—Citizens Information Center. 2003. 2012. szeptember 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 31..
  15. ↑ Peter Kolchin, American Slavery: 1619-1877, New York: Hill and Wang, 1993, 81-82. o.
  16. ↑ Troy, David (1996). "The Story of the 15th Amendment in Maryland" (angol nyelven). Maryland State Archives. 2010. április 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 31..
  17. ↑ "State Economic Growth Widespread in 2006" (PDF). bea.gov. U.S. Department of Commerce: Bureau of Economic Analysis. 2009. május 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 11..
  18. ↑ U.S. Poverty Rate Drops; Ranks of Uninsured Grow washingtonpost.com.
  19. ↑ Maryland is ranked as richest state Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben baltmioresun.com.
  20. ↑ US Poverty Rate Declines Significantly Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben FOXNews.com.
  21. ↑ Bls.gov; Local Area Unemployment Statistics
  22. ↑ Turner Brinton, "April-editions/060405-Wednesday/ImmigrateDebate_CNS-UMCP.html Immigration Bill Could Impact Maryland[halott link]," Capital News Service, 5 April 2006. Hozzáférés ideje: 22 July 2007.
  23. ↑ Yau, Jennifer (2007). "The Foreign Born from Korea in the United States". Migration Policy Institute. Hozzáférés: 2007. december 23..
  24. ↑ "About Us: Korean Americans in Maryland". Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health. Hozzáférés: 2007. december 23..
  25. ↑ "Italian American Population in All 50 States". Niaf.org. 2008. október 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. szeptember 22..
  26. ↑ "Minority population surging in Texas". msnbc.com. Associated Press. 2005. augusztus 18. Hozzáférés: 2009. december 7..
  27. ↑ Antietam National Battlefield honlapja
  28. ↑ "Maryland" (magyar nyelven). usatravel.hu. Hozzáférés: 2010. március 29..

További információk

szerkesztés
Commons:Category:Maryland
A Wikimédia Commons tartalmaz Maryland témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Maryland&oldid=27793310”