Kiribati

Kiribati (teljes nevén: Kiribati Köztársaság) az Egyenlítő mentén elhelyezkedő 33 korallszigetből áll (ebből 21 lakott, egyikük neve Kiritimati, vagyis Karácsony-sziget), félúton Hawaii és Ausztrália között.

Kiribati Köztársaság
Republic of Kiribati Ribaberikin Kiribati
Kiribati zászlaja Kiribati címere
Nemzeti mottó: Te Mauri, Te Raoi ao Te Tabomoa (Egészség, béke, jólét) Nemzeti himnusz: Teirake Kaini Kiribati
Fővárosa	South Tarawa
é. sz. 1° 28′, k. h. 173° 02′1.4666666666667, 173.03333333333
Államforma	elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök	Taneti Mamau
Hivatalos nyelv	angol és gilberti
kikiáltása	1979. július 12.
Tagság	Lista ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népesség	134 518 (2024, népszámlálás)
Becsült	136,5 ezer fő (2025)
Népsűrűség	kb. 169 fő/km²
HDI (2023)	0,644  (140.) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	811 km²
Rangsorban	170
Időzóna	Kiribati (UTC+12, +13, +14)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Ausztrál dollár (AUD)
Nemzetközi gépkocsijel	KIR
Hívószám	686
Segélyhívó telefonszám	999 192 193 194 195
Internet TLD	.ki
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	AS/NZS 3112
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiribati Köztársaság témájú médiaállományokat.

A szigetcsoport korábbi neve Gilbert-szigetek volt. A Nagy-Britanniától való önállóság 1971-es, majd a teljes függetlenség 1979-es kikiáltása után felvették a Kiribati, ejtsd: ['kiribas] nevet. Ugyanekkor az Amerikai Egyesült Államok a szigetcsoport egy részét (Phoenix és Line-szigetek) érintő területi követeléséről lemondott, és barátsági szerződést kötött az új állammal.

Napjainkban szigeteinek létét erősen fenyegeti a globális felmelegedés és az ezzel járó tengerszint-emelkedés. Kiribati az első ország lehet, amely emiatt eltűnik a Földről.

Földrajz

Onotoa atoll

Domborzat

Az északnyugat-délkeleti irányban sorakozó szigetek lesüllyedt vulkáni kúpok tetején kialakult korallképződmények – úgynevezett atollok –, amelyek egy-egy központi lagúnából és a körülötte gyűrű alakban elrendeződött kisebb-nagyobb korallszigetekből állnak.

Vízrajz

Kiribati szigetei négy csoportba sorolhatók:

• Banaba: egyedülálló sziget Nauru és a Gilbert-szigetek között (Mikronézia)
• Gilbert-szigetek: 16 atoll Fidzsitől északra 1500 km-re (Mikronézia)
• Phoenix-szigetek: 8 atoll és korallsziget a Gilbert-szigetektől délkeletre 1800 km-re (Polinézia)
• Line (Sor)-szigetek: 8 atoll és egy zátony (angol szóval: reef), a Gilbert-szigetektől keletre 3300 km-re. (Polinézia)

Éghajlat

Trópusi óceáni éghajlat.

Élővilág, természetvédelem

Homokzsákok Kiribati tengerpartján. Az itt élőket erősen fenyegeti a globális felmelegedés egyik következménye, a tenger szintjének emelkedése

A szigetek termőtalaja vékony, sérülékeny. Az atollok alacsonyak, legtöbbje csak mintegy 2 méterre emelkedik ki a tengerből, így az itt élőket erősen fenyegeti a globális felmelegedés egyik következménye, a tenger szintjének emelkedése. 1999-ben két szigetecskét a tengerben elmerültnek nyilvánítottak, azóta a többi szigetet is egyre jobban fenyegeti a tenger elnyelése.

Természetvédelmi terület

Kiribatiban nincs szárazföldi védett terület. Ugyanakkor itt van a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területe: a Phoenix-szigetek körüli egész óceánt tengeri természetvédelmi területté nyilvánították.

Történelem

1765-ben brit tengerészek kötöttek ki partjainál, majd 1788-ban a Gilbert-szigetek nevet kapta. A 19. században bálnavadászati központként működött. 1892-ben a Lagúna-szigetekkel együtt (mai Tuvalu) brit protektorátussá vált. 1915-1975 között brit gyarmat lett, majd 1979. július 12-én Kiribati független köztársasággá vált.

Korai történet

A ma Kiribatinak nevezett térséget óceániai nyelveken beszélő mikronéziaiak népesítették be i.e. 3000 – i.sz. 1300 között. Ez egy elszigetelt vidék; a helyi kultúra polinéziai és melanéziai vonásait Tonga és Fidzsi felől érkező behatolók honosították meg. Házasságok révén elmosódtak a kulturális különbségek és előrehaladt a kultúra egységesedése.

Gyarmati időszak

Őslakos harcosok 1840 körül

Tárló az Otago Museumban Kiribatiról származó tárgyakkal

A szigeteket brit és amerikai hajók látogatták először a 18. század végén és a 19. század elején. A fő szigetlánc Gilbert-szigetek nevét 1820-ban adta Adam von Krusenstern orosz admirális és Louis Duperrey francia kapitány, Thomas Gilbert tiszteletére, aki 1788-ban először hajózott át a szigetvilágon.

A 19. század elején nyugati bálnavadászok, kereskedelmi hajók és rabszolga-kereskedők látogatták a szigeteket, behozták a betegségeket és a tűzfegyvereket.

Az első brit misszionárius 1837-ben érkezett. 1892-ben a Gilbert-szigetek a helyiek egyetértésével brit védnökség lett a közeli Ellice-szigettel együtt. A Gilbert és Ellice-szigetek 1916-ban lett koronagyarmat. Kirimati (Karácsony-sziget) 1919-ben lett a gyarmat része, a Phoenix-sziget pedig 1937-ben.

A második világháborúban a Tarawa-atollt és a Gilbert-szigetcsoport egyéb részeit megszállták a japánok. A gyarmat korábbi fővárosa, Betio birtoklásáért 1943 novemberében Tarawán vívták az amerikai tengerészgyalogosok történetük legvéresebb csatáját.

Az 1950-es évek végétől 1962-ig a Karácsony-szigetet az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia nukleáris kísérleti terepként használta, ahol több hidrogénbombát is robbantottak.

A függetlenségtől máig

A Gilbert- és Ellice-szigetek az önrendelkezés jogát 1971-ben kapta meg; 1975-ben elválasztották őket egymástól és belső önkormányzatot kaptak. 1978-ban Ellice-sziget önálló ország lett Tuvalu néven. A Gilbert-szigetek Kiribati néven lett független 1979. július 12-én. Bár a helyi gilberti nyelven a Gilbert-szigetek neve valójában „Tungaru”, az új állam a Kiribati nevet vette fel, ami az angol Gilberts szó helyi kiejtése. Az új állam része lett a tulajdonképpeni Gilbert-szigeteken kívül Banaba, Line-szigetek és Phoenix-sziget. A röviddel a függetlenség után aláírt és 1983-ban hatályba lépett tarawai szerződés értelmében az Amerikai Egyesült Államok lemondott minden igényéről a ritkán lakott Phoenix-szigettel kapcsolatban, és elismerte, hogy a Line-szigetek Kiribati területének része.

Gondot jelent a túlnépesedés. 1988-ban a fő sziget 4700 lakóját áttelepítették kevésbé benépesedett szigetekre. 1994-ben Teburoro Titót választották elnökké.

Az ország nyugati területei 24 órával előrébb jártak a keleti területeknél, ennek következtében a két terület között csak a hét 4 napján volt lehetséges a hivatalos kereskedelem.

Ezért 1995. január 1-jén Kiribati törvénnyel helyezte odébb a dátumválasztó vonalat a Line-szigetcsoporttól kb. 2000 km-re keletre (a 150° hosszúsági fokon is túl), hogy az országot a továbbiakban ne ossza ketté a dátumválasztó vonal. Csak később jöttek rá, hogy ennek következtében Kiribati lett a világ első országa, amelyen beköszöntött az új évezred. Ez jelentős turisztikai esemény volt.

A 2003 júliusában megtartott választáson az addigi ellenzéki párt jelöltje, Anote Tong legyőzte Titot. Anote Tongot 2007-ben újraválasztották.

2012-ben az államfő tárgyalásokat kezdett a Fidzsi-szigetekkel, ahol 5000 hold földet kíván vásárolni Vanua Levu szigetén népe számára, ugyanis Kiribati néhány évtized múlva a tengerszint emelkedése nyomán eltűnik. Tong államfő elmondta a fidzsi televízióban, hogy először a képzett munkaerőt költöztetnék át.

Érdekesség

Korábban Kiribati szigetei között ment át a nemzetközi dátumválasztó vonal. Ezt 1995. január 1-jén megváltoztatták: most már kikerüli a köztársaság területét. Az egyik szigetcsoport – a Line Islands – épp a nemzetközi dátumválasztó vonalról kapta a nevét („line” angolul: ’vonal’). A változás miatt 2000-ben itt köszöntött be a világon először az új évezred, és a korábban Caroline-sziget néven ismert legkeletibb szigetüket (lakatlan korallzátony) átkeresztelték Millennium-szigetre.

Akárcsak Naurun, úgy Kiribatin is rengeteg az elhízott, cukorbeteg ember. Előbbi szigetország esetében ennek elsődleges oka, hogy a lakosság, a korábbi, világszinten is egyedülálló jóléti és munkamentes társadalom hatására egészségtelen táplálkozásba kezdett, addig Kiribatin a nehéz gazdasági körülmények, valamint kevés termőföld miatt van szükség olcsó élelmiszer behozatalára, amely a legtöbb esetben nem a legmegfelelőbb az egészséges táplálkozáshoz.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete

Alkotmány, államforma

Államforma: elnöki köztársaság.

Az ország élén a 4 évre választott állam- és kormányfő áll. Parlamentjének 39 tagja van, akiket 4 évre választanak.

Elnökök

Név	hivatali ideje
Ieremia Tianang Tabai	1979. július 12. – 1982. december 10.
Rota Onorio	1982. december 10. – 1983. február 18.
Ieremia Tianang Tabai	1983. február 18. – 1991. július 4.
Teatao Teannaki	1991. július 4. – 1994. május 24.
Tekiree Tamuera	1994. május 24. – 1994. május 28.
Ata Teaotai	1994. május 28. – 1994. október 1.
Teburoro Tito	1994. október 1. – 2003. március 28.
Tion Otang	2003. március 28. – 2003. július 10.
Anote Tong	2003. július 10. - 2016. március 11.
Taneti Mamau	2016. március 11. óta

Közigazgatási beosztás

Sötét szürkével jelölve a Kiribati szigetekhez tartozó - EEZ - tengeri övezetek. Figyeljük meg hogy a területek nem egybefüggőek.

Kiribati 21 lakott és 5 lakatlan szigetből áll. A 21 lakott sziget mindegyikének saját helyi tanácsa van, amely a napi ügyeket intézi. Két kivétellel minden lakott szigetre egy-egy tanács jut.

A Tarawa-atollon három tanács működik: Betio városi tanács, (TUC) (Dél-Tarawa]] többi része) és Eutan Tarawa Tanács (ETC) (Észak-Tarawa]]); Tabiteuea pedig két tanáccsal rendelkezik.

Kiribati földrajzilag három szigetcsoportra osztható, amelyeknek nincs közigazgatási funkciójuk. Ezek a következők:

• Gilbert-szigetek
• Phoenix-szigetek, a Föld egyik legnagyobb tengeri védett területével (2008 és 2010 között a legnagyobb volt)
• Line-szigetek

Kiribati eredeti járásai az 1979-es függetlenség előtt a következők voltak, ezek most 5 statisztikai körzetet alkotnak.

• Tarawa-atoll
• Észak-Gilbert-szigetek
• Közép-Gilbert-sziget, Banaba (Óceán-sziget)
• Déli Gilbert-szigetek
• Line-szigetek

Védelmi rendszer

Az országnak nincs hadserege, a védelmet Ausztrália és Új-Zéland biztosítja.

Jogállamiság

Kiribati jogállam, ennek ellenére sokszor kritizálják, amiért több szerződést nem ratifikált, amelynek részbeni oka, hogy az országnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie az éghajlatváltozás miatt, habár hasonló problémái vannak e tekintetben Tuvalunak is.

Kiribati csak hármat fogadott el a hét alapvető nemzetközi emberjogi egyezményből. A felmerülő problémák kezelésének tekintetében mégis eredményesnek mutatkozik az állam. Érzékeny kérdések közé tartoznak a nők jogai, lévén az ősi hagyományok a nők diszkriminációját jogszerűnek tartják, amely különösen igaz földbirtok öröklése illetve a felügyeleti jog tekintetében. Még mindig érvényben van az az állampolgársági törvény, miszerint, ha kiribati nő külföldivel házasodik és férje hazájába költözik, elveszti állampolgárságát, azt pedig csak válás esetén szerezheti vissza, addig a férfiak bármikor megtehetik ezt. Ugyanakkor az elmúlt időszakban nőt a tudatosság a nők jogainak biztosítása érdekében, így a családon belüli erőszak visszaszorítása elleni küzdelem is hatékonyan folyik. Ennek ellenére a nők nem sokszor jelentik be a hatóságoknál, ha erőszakot szenvedtek el a családon belül, minthogy a helyi szokások most is szigorúan definiálják a nemek szerepét Kiribatin.

A törvények tiltják a gyerekek és kiskorúak szexuális kizsákmányolását, de így is sok a 18 év alatti prostituált Kiribatin, akik szolgáltatásaikat a környéken horgonyzó külföldi halászhajók legénységének ajánlják fel, legtöbbször családjuk közreműködésével, amely azt jelenti, hogy a szülők és rokonok kvázi futtatják őket. Ennek oka a szegénység, a kevés munkalehetőség és az alacsony jövedelmek.

Népesség

Asszonyok népviseletben köszöntik az érkező turistákat a Bonriki repülőtéren

Népességének változása

A népesség alakulása 1931 és 2024 között:

Lakosok száma	29 751	43 068	47 578	55 958	63 883	77 658	84 494	103 058	110 136	134 518
	1931	1963	1968	1978	1985	1995	2000	2010	2015	2024

Adatok: Wikidata

Etnikai megoszlás

A lakosság 99%-a mikronéz, 0,8% polinéz, 0,2% európai.

Vallási megoszlás

A többség keresztény: római katolikus 55,8%, presbiteriánus 33,5%, mormon 4,7%, adventista 2%. A kereszténységen kívül a leggyakoribb vallás a bahái, kb. 2,3%.

Nyelvi megoszlás

Hivatalos nyelv az angol és a gilberti.

Gazdaság

Általános adatok

• Munkanélküliségi ráta: kb. 30% (2010-ben)
• GDP-összetétel szektoronként (2012-ben) : mezőgazdaság, halászat: 26,3%; ipar: 9,2%, szolgáltatások: 64,5%
• egy főre jutó GDP 1800 $ (PPP 2014-ben)

Gazdasági ágazatok

A szigeteken régebben foszfátot bányásztak, de ma ez az ásványkincs kimerült. Ma elsősorban a halászat, idegenforgalom (GDP 20%-a), külföldi segélyek (20%), a külföldön dolgozó kiribatiak átutalásai adják a nemzeti jövedelmet (GDP), főleg ez utóbbiak nélkül a rendkívül magas munkanélküliséggel küzdő kis ország gazdasága nem működhetne.

Mezőgazdaság

Főbb cikkek: kókusz, kopra, kenyérgyümölcs.

Ipar

Jelentősebb a kézművesipar és a halászati ipar.

Kereskedelem

• Fő exportcikkek: hal, kókusz
• Fő importcikkek: élelmiszer, gépek és berendezések, iparcikkek, üzemanyag

Oktatás

Az ország egyetlen egyeteme a University of the South Pacific. A hallgatók létszáma 500 fő.

Közlekedés

Bonriki nemzetközi repülőtér leszállópályája

A szilárd út 670 km. Légi közlekedés köti össze a külvilággal (Bonriki Nemzetközi Repülőtér).

Telekommunikáció

Hívójel prefix	T3
ITU zóna	61
CQ zóna	31

Kultúra

Gasztronómia

Kiribati ételei többnyire a tenger gyümölcsein alapulnak. Szintén fontos alapanyag a kókuszdió. A gyümölcsöket és zöldségeket többnyire importálják, ezért nagyon drágák is. Fogyasztanak továbbá sok gyökérnövényt, kenyérfagyümölcsöt, rizst és halat.

Édesburgonya felhasználásával készül a pürés batata mash nevű fogás. Többnyire papagájhal az alapanyaga a te inai nevű sülthalnak. Gyakori még a sült homárfarok, amit kókuszos curry-mártásban kell megmártogatni és enni. A levesek közül ismert fogás egy tökből és kókusztejből készül, bors, víz és snidling hozzáadásával.

Édesízű étel a kakau, amelyet tápiókából, cukorból és kókusztejből csinálnak.

Turizmus

Tengerparti kép, Caroline Atoll

A turizmusa még mindig fejlődik és egyre fontosabbá válik a szigetország számára. A fekvése miatt azonban a világ egyik legkevésbé látogatott országa, 2017-ben mindössze 5663 nemzetközi látogatót regisztrált. A látogatók többsége Ausztráliából és az USA-ból érkezik.

Sport

További információk

• Országinformációk
• Kiribati a WHO oldalán
• Külföldre költözik egy egész ország (Index, 2012. március 17.)