Kiemelés

A kiemelés a sportban használt fogalom, amely valamilyen szempont alapján meghatározott rangsort jelent.

Előfordulások

Ágrajzban

Az egyik jellemző előfordulás, amikor ágrajz is készül, és a résztvevők a kiemelés szerint foglalják el helyüket a táblázatban. Kieséses rendszernél alkalmazhatják.

Csoportkör nélkül

A „szabványos” elosztásra jellemző, hogy a legmagasabban kiemelt résztvevők csak a torna végén, a döntőben találkozhatnak, valamint az egyes fordulókban a legmagasabban kiemeltek rendre a legalacsonyabban kiemeltekkel mérkőznek. Az első fordulóban a párosításoknál a kiemelések sorszámának összege egyenlő a résztvevők száma + 1 értékkel (1–16 esetén 1+16=17, stb.). Az alábbi ágrajz egy 16 résztvevős, egyenes kieséses rendszerű lebonyolítási formánál használt „szabványos” kiemelést ábrázol:

	Nyolcaddöntők					Negyeddöntők					Elődöntők					Döntő
	1
	16
						1
						8
	8
	9
											1
											4
	5
	12
						5
						4
	4
	13
																1
																2
	6
	11
						6
						3
	3
	14
											3
											2
	7
	10
						7
						2
	2
	15

Előfordul olyan eset is, amikor a fordulókat követően a győzteseket az eredeti kiemelésüknek megfelelően újrakiemelik, és eszerint határozzák meg a következő forduló párosítását.

Csoportkört követően

Egy torna csoportkörét követő kieséses szakaszában az ágrajzot általában úgy határozzák meg, hogy az első fordulóban az első helyezett egy utolsó helyen bejutott csapatot kapjon („keresztbe-játszás”), valamint az azonos csoportból továbbjutók legkésőbb csak a döntőben találkozzanak. Az alábbi ágrajz egy négy csoportot tartalmazó csoportkört követő, csoportonként két-két továbbjutót tartalmazó, egyenes kieséses rendszerű lebonyolítási formánál használt „szabványos” kiemelést ábrázol, ahol a betűk a csoport jelzését, a szám pedig a csapat helyezését jelentik a csoportban:

Negyeddöntők

Elődöntők

Döntő

A1

B2

C1

D2

B1

A2

D1

C2

Sorsoláskor

Számos sportág nagyobb világversenyéhez (pl. világbajnokságok) a csoportbeosztás sorsolásához is kiemelést alkalmaznak. Általában a csoportok számának megfelelő úgynevezett „kalapokba” emelik ki a résztvevőket. Azonos kalapba kerülnek a hasonló erősségű vagy azonos szempont (pl. területi felosztás) alapján besorolt csapatok, ezzel biztosítva, hogy ha a sorsoláskor ugyanabból a kalapból mindegyik csoportba jut egy-egy csapat, így az azonos kalapban lévő csapatok külön csoportba kerülnek. A résztvevőkhöz azonban nem feltétlenül társítanak sorszámot (rangot), vagy egyéb azonosítót.