Kermán
Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén. Kermán tartomány fővárosa. 2005-ös adatok szerint lakossága 533 799. A perzsaszőnyegek készítésének hagyományos központja.
| A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Kermán | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Irányítószám | 761 |
| Körzethívószám | 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 537 718 fő (2016)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1760 m |
| Terület | 180,7 km² |
| Időzóna | UTC+03:30 |
| Elhelyezkedése | |
| Kermán weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kermán témájú médiaállományokat. | |
Földrajza
szerkesztésA város egy nagy síkságon helyezkedik el, de több kerületét magas hegyek veszik körül (legmagasabb pontja a tengerszint felett 1755 méteren van), és ettől a városon belül változó az éghajlat. Kermán északi része száraz sivatagi környezetben fekszik, a déli fennsíkok viszont mérsékeltebb klímájúak.
Történelem
szerkesztésKermánt az ókori görögök Karamani néven ismerték. Valószínűleg I. Ardasír szászánida uralkodó alapította a 3. században. A perzsák az Ardasír Koreh, a későbbi muszlim arab hódítók a Bardeszir vagy a Bardesir neveket használták rá, maguk az irániak korábban a Guasir néven ismerték a várost. Marco Polo is megemlékezett a város kézművességéről; máig híres szőnyegeiről és iparművészetéről; hegyi türkizt feldolgozó ötvöseiről.
A várostól délnyugatra egy dombon állnak Ardasír király palotájának romjai és egy kissé később épült erődítmény maradványai.
Kerman környékének legérdekesebb látnivalói a csend tornyai. Ezek az iráni Zoroaszter-követők ősi szokásának maradványai. Régebben halottaik földi maradványait a csend tornyai-ra, a halottak tornyaira rakták ki. A perzselő nap és a ragadozó madarak gondoskodtak aztán arról, hogy csak a csontjaik maradjanak meg a legtöbbször kör alakú lépcsősorokon át megközelíthető tornyok tetején. Ma már a Zoroaszter-követők is föld alá temetkeznek.
Kerman városában is található műemlék: Itt áll a 11-12. századból származó Péntek mecset, a Masdzsid-i Dzsomé valamint a Kadzsa Atabak-, Malik- és a Bazar sah- mecset is, melyek a mongoldúlás előtti időkből származik.
A mongol megszállás alatt épült a Zöld sírtemplom a Kobeh Szabz (Qobet Sabz) is, melyet az 1896. évi nagy földrengés erősen megrongált.
A város szülöttei
szerkesztés- Alireza Borhaninejad
- Arash Borhani
- Keikhosrow Shahrokh
- Mohammad Javad Bahonar
- Seyed Hosein Mareashi
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html
- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)