Irídium

Gőznyomás
77	ozmium ← irídium → platina
Általános
Név, vegyjel, rendszám	irídium, Ir, 77
Latin megnevezés	iridium
Elemi sorozat	átmenetifémek
Csoport, periódus, mező	9, 6, d
Megjelenés	ezüstfehér;
Atomtömeg	192,217(3) g/mol
Elektronszerkezet	[Xe] 4f14 5d7 6s²
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 15, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	22,56 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	19 g/cm³
Olvadáspont	2719 K; (2446 °C, 4435 °F)
Forráspont	4701 K; (4428 °C, 8002 °F)
Olvadáshő	41,12 kJ/mol
Párolgáshő	231,8 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 25,10 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	Felületen Középpontos Köbös(FKK)
Oxidációs szám	2, 3, 4, 6; (enyhén bázikus oxid)
Elektronegativitás	2,20 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 880 kJ/mol
	2.: 1600 kJ/mol
Atomsugár	135 pm
Atomsugár (számított)	180 pm
Kovalens sugár	137 pm
Egyebek
Mágnesség	nincs adat
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 47,1 nΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K) 147W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 6,4 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 4825 m/s
Young-modulus	528 GPa
Nyírási modulus	210 GPa
Kompressziós modulus	320 GPa
Poisson-tényező	0,26
Mohs-keménység	6,5
Vickers-keménység	1760 MPa
Brinell-keménység	1670 HB
CAS-szám	7439-88-5
Fontosabb izotópok
Hivatkozások

Ez a szócikk a kémiai elemről szól. Hasonló címmel lásd még: Iridium (műhold).

Az irídium kémiai elem, vegyjele Ir, rendszáma 77, azaz a periódusos rendszer 77. eleme. Nyelvújításkori neve neheny.^[1] A természetben is előforduló egyik legnagyobb sűrűségű, nagyon kemény, törékeny, ezüstös-fehér színű átmenetifém, a platinacsoport tagja. A természetben a platina vagy ozmium elemekkel alkotott természetes ötvözetként fordul elő, nemesfém.

Nevét a görög irisz (ἶρις = szivárvány) szóból kapta sokszínű sói alapján.^[2]

Az irídium az ismert legjobban korrózióálló elem.

Az irídium földi tekintetben igen ritka fémnek számít, a kutatók szerint elsődleges forrása a Földbe csapódó meteoritok irídiumtartalma, emiatt nagy jelentősége van a dinoszauruszok – meteorbecsapódás okozta – kihalásának lehetséges magyarázatában.

Az irídiumot a gyakorlatban nagy teherbírású ötvözetekben használják, amelyek nagyon magas hőmérsékletnek is ellenállnak, így általában magas hőmérsékleten működő berendezésekben (pl. benzinmotorok gyújtógyertyájában), elektromos érintkezőkben, és a platina szilárdságát fokozó anyagként, töltőtollak hegyeként is használják.

Jellemzői

Fizikai tulajdonságai

Az irídium a platinacsoport tagja, fehér, platinához hasonló színű, de enyhén sárgás árnyalatú fém.

Rendkívüli keménysége, ridegsége és nagyon magas olvadáspontja miatt az irídiumot szilárd formában nagyon nehéz megmunkálni, formálni vagy alakítani, ezért rendszerint porkohászati eljárást alkalmaznak.^[3] Az irídium az egyetlen fém, melynek kedvező mechanikai tulajdonságai levegőben 1600 °C felett is megmaradnak.^[4]^[5] Az irídium forráspontja nagyon magas (az elemek közül a tizedik legmagasabb), 0,14 K hőmérséklet alatt pedig szupravezetővé válik.^[6]

Az irídium mért sűrűsége csak alig valamivel (kb. 0,12%-kal) alacsonyabb, mint az ozmiumé, az ismert legmagasabb sűrűségű elemé.^[7]^[8] A kis különbség és a helyes mérés nehézségei miatt korábban volt némi bizonytalanság, hogy melyik elem sűrűsége a nagyobb,^[9] de a sűrűség számításához használt adatok helyességének növekedése révén röntgendiffrakciós adatokból az irídium sűrűségére 22,56 g/cm³, az ozmiuméra pedig 22,59 g/cm³ érték adódik.^[10]

Kémiai tulajdonságai

Ez az ismert legjobban korrózióálló fém: az irídiumot nem tudja kikezdeni szinte semmilyen sav, királyvíz, sóolvadék vagy szilikát, még magas hőmérsékleten sem. Néhány sóolvadék azonban, például a nátrium-cianid vagy a kálium-cianid megtámadja,^[11] de az oxigén és a halogének (különösen a fluor) is reagálnak vele^[12] magasabb hőmérsékleten.^[13]

Vegyületei

Oxidációs állapot^{[* 1]}
−3	[Ir(CO)₃]³⁻
−1	[Ir(CO)₃(PPh₃)]⁻
0	Ir₄(CO)₁₂
+1	[Ir(CO)Cl(PPh₃)₂]
+2	IrCl₂
+3	IrCl₃
+4	IrO₂
+5	Ir₄F₂₀
+6	IrF₆
+7	IrO₂(O₂)⁺
+8	IrO₄
+9	IrO+4^[14]

Az irídium −3 és +6 közötti oxidációs számmal képez vegyületeket, a leggyakoribb oxidációs száma a +3 és +4.^[3] Jól jellemzett magasabb oxidációs állapotú vegyületei ritkábbak, de ezek közé tartozik az IrF₆ és két vegyes oxid, a Sr₂MgIrO₆ és a Sr₂CaIrO₆.^[3]^[15] Ezen kívül 2009-ben beszámoltak arról, hogy irídium(VIII)-oxidot (IrO₄) állítottak elő mátrix izolációs körülmények között (6 K-en argonban) irídium-peroxo komplex UV-besugárzásával. Ez a vegyület azonban szilárd anyagként magasabb hőmérsékleten várhatóan nem stabil.^[16]

Az irídium-dioxid IrO₂, mely barna színű por, az irídium egyetlen jól jellemzett oxidja.^[3] A Ir₂O₃ szeszkvioxid kékes-fekete por, mely HNO₃-nal IrO₂-dá oxidálódik.^[12] A megfelelő diszulfidok, diszelenidek, szeszkviszulfidok és szeszkviszelenidek is ismertek, és az IrS₃ létezéséről is beszámoltak.^[3] Az irídium +4 és +5 oxidációs állapotú iridátokat is képez, ilyen például a K₂IrO₃ és a KIrO₃, melyek kálium-oxid vagy kálium-szuperoxid és irídium magas hőmérsékleten végzett reakciójával állíthatók elő.^[17]

Noha kétkomponensű (biner) hidridjei (Ir_xH_y képletű vegyületek) nem ismertek, előállították komplexeit, melyekben IrH4−5 és IrH3−6 található, ezekben az irídium oxidációs száma rendre +1, illetve +3.^[18] A Mg₆Ir₂H₁₁ háromkomponensű (terner) hidridjében a feltételezések szerint mind a IrH4−5, mind a 18-elektronos IrH5−4 anion megtalálható.^[19]

Mono- vagy dihalogenidje nem ismert, de minden halogénnel képez IrX₃ trihalogenidet.^[3] +4-es és afölötti oxidációs állapotban csak a tetrafluorid, pentafluorid és hexafluorid ismert.^[3] Az irídium-hexafluorid (IrF₆) nagyon reakcióképes, illékony, sárga színű szilárd anyag, molekulája oktaéderes szerkezetű. Az irídium-pentafluorid tulajdonságai hasonlóak, de ez a vegyület tetramer (Ir₄F₂₀) szerkezetű, négy közös csúcsú oktaéderrel.^[3]

Megjegyzések

↑ Az irídium leggyakoribb oxidációs állapotait félkövér kiemelés jelzi. A jobb oldali oszlopban minden egyes oxidációs állapotra található egy-egy jellegzetes példa.

Hivatkozások

↑ Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 68. o. ISBN 963 8334 96 7
1 2 3 4 5 6 7 8 Greenwood, N. N., Earnshaw, A.. Chemistry of the Elements, 2nd, Oxford: Butterworth–Heinemann, 1113–1143, 1294. o. (1997). ISBN 0-7506-3365-4. OCLC 213025882 37499934 41901113
↑ Hunt, L. B. (1987). "A History of Iridium" (PDF). Platinum Metals Review. 31 (1): 32–41. 2012. március 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 11..
↑ Tennant, S. (1804). "On Two Metals, Found in the Black Powder Remaining after the Solution of Platina". Philosophical Transactions of the Royal Society of London. 94: 411–418. doi:10.1098/rstl.1804.0018. JSTOR 107152.
↑ Kittel, C.. Introduction to Solid state Physics, 7th Edition. Wiley-India (2004). ISBN 81-265-1045-5
↑ Arblaster, J. W. (1995). "Osmium, the Densest Metal Known". Platinum Metals Review. 39 (4): 164. 2011. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 11..
↑ Cotton, Simon. Chemistry of Precious Metals. Springer-Verlag New York, LLC, 78. o. (1997). ISBN 978-0-7514-0413-5
↑ Lide, D. R.. CRC Handbook of Chemistry and Physics (70th Edn.). Boca Raton (FL):CRC Press (1990)
↑ Arblaster, J. W. (1989). "Densities of osmium and iridium: recalculations based upon a review of the latest crystallographic data" (PDF). Platinum Metals Review. 33 (1): 14–16. 2012. február 7. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 11..
↑ Emsley, J.. Iridium, Nature's Building Blocks: An A–Z Guide to the Elements. Oxford, England, UK: Oxford University Press, 201–204. o. (2003). ISBN 0-19-850340-7
1 2 Perry, D. L.. Handbook of Inorganic Compounds. CRC Press, 203–204. o. (1995). ISBN 1439814619
↑ szerk.: Lagowski, J. J.: Chemistry Foundations and Applications. Thomson Gale, 250–251. o. (2004). ISBN 0028657233
↑ Wang, Guangjun; Zhou, Mingfei; Goettel, James T.; Schrobilgen, Gary G.; Su, Jing; Li, Jun; Schrödel, Tobias; Riedel, Sebastian. "Identification of an iridium-containing compound with a formal oxidation state of IX". Nature. 514 (7523): 475–477. Bibcode:2014Natur.514..475W. doi:10.1038/nature13795. PMID 25341786. S2CID 4463905.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)
↑ Jung, D.; Demazeau, Gérard (1995). "High Oxygen Pressure and the Preparation of New Iridium (VI) Oxides with Perovskite Structure: Sr₂MIrO₆ (M = Ca, Mg)". Journal of Solid State Chemistry. 115 (2): 447–455. Bibcode:1995JSSCh.115..447J. doi:10.1006/jssc.1995.1158.
↑ Gong, Y.; Zhou, M.; Kaupp, M.; Riedel, S. (2009). "Formation and Characterization of the Iridium Tetroxide Molecule with Iridium in the Oxidation State +VIII". Angewandte Chemie International Edition. 48: 7879–7883. doi:10.1002/anie.200902733.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)
↑ Gulliver, D. J; Levason, W. (1982). "The chemistry of ruthenium, osmium, rhodium, iridium, palladium and platinum in the higher oxidation states". Coordination Chemistry Reviews. 46: 1–127. doi:10.1016/0010-8545(82)85001-7.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)
↑ Holleman, A. F., Wiberg, E.; Wiberg, N.. Inorganic Chemistry, 1st Edition. Academic Press (2001). ISBN 0-12-352651-5. OCLC 47901436
↑ Černý, R. (2002). "Mg₆Ir₂H₁₁, a new metal hydride containing saddle-like IrH5−4 and square-pyramidal IrH4−5 hydrido complexes". Journal of Alloys and Compounds. 340 (1–2): 180–188. doi:10.1016/S0925-8388(02)00050-6. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Irídium témájú médiaállományokat.

Los Alamos National Laboratory: Iridium Archiválva 2008. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
WebElements.com: Iridium
Picture in the element collection from Pniok.de
a magyar Wikipédia iridíumot tartalmazó vegyületeinek listája külső keresővel

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[14] Az irídium leggyakoribb oxidációs állapotait félkövér kiemelés jelzi. A jobb oldali oszlopban minden egyes oxidációs állapotra található egy-egy jellegzetes példa.

[kfki-1] Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)

[2] Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 68. o. ISBN 963 8334 96 7

[greenwood-3] 1 2 3 4 5 6 7 8 Greenwood, N. N., Earnshaw, A.. Chemistry of the Elements, 2nd, Oxford: Butterworth–Heinemann, 1113–1143, 1294. o. (1997). ISBN 0-7506-3365-4. OCLC 213025882 37499934 41901113

[hunt-4] Hunt, L. B. (1987). "A History of Iridium" (PDF). Platinum Metals Review. 31 (1): 32–41. 2012. március 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 11..

[5] Tennant, S. (1804). "On Two Metals, Found in the Black Powder Remaining after the Solution of Platina". Philosophical Transactions of the Royal Society of London. 94: 411–418. doi:10.1098/rstl.1804.0018. JSTOR 107152.

[6] Kittel, C.. Introduction to Solid state Physics, 7th Edition. Wiley-India (2004). ISBN 81-265-1045-5

[7] Arblaster, J. W. (1995). "Osmium, the Densest Metal Known". Platinum Metals Review. 39 (4): 164. 2011. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 11..

[8] Cotton, Simon. Chemistry of Precious Metals. Springer-Verlag New York, LLC, 78. o. (1997). ISBN 978-0-7514-0413-5

[crc-9] Lide, D. R.. CRC Handbook of Chemistry and Physics (70th Edn.). Boca Raton (FL):CRC Press (1990)

[10] Arblaster, J. W. (1989). "Densities of osmium and iridium: recalculations based upon a review of the latest crystallographic data" (PDF). Platinum Metals Review. 33 (1): 14–16. 2012. február 7. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 11..

[Emsley-11] Emsley, J.. Iridium, Nature's Building Blocks: An A–Z Guide to the Elements. Oxford, England, UK: Oxford University Press, 201–204. o. (2003). ISBN 0-19-850340-7

[perry-12] 1 2 Perry, D. L.. Handbook of Inorganic Compounds. CRC Press, 203–204. o. (1995). ISBN 1439814619

[lagowski-13] szerk.: Lagowski, J. J.: Chemistry Foundations and Applications. Thomson Gale, 250–251. o. (2004). ISBN 0028657233

[15] Wang, Guangjun; Zhou, Mingfei; Goettel, James T.; Schrobilgen, Gary G.; Su, Jing; Li, Jun; Schrödel, Tobias; Riedel, Sebastian. "Identification of an iridium-containing compound with a formal oxidation state of IX". Nature. 514 (7523): 475–477. Bibcode:2014Natur.514..475W. doi:10.1038/nature13795. PMID 25341786. S2CID 4463905.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)

[16] Jung, D.; Demazeau, Gérard (1995). "High Oxygen Pressure and the Preparation of New Iridium (VI) Oxides with Perovskite Structure: Sr₂MIrO₆ (M = Ca, Mg)". Journal of Solid State Chemistry. 115 (2): 447–455. Bibcode:1995JSSCh.115..447J. doi:10.1006/jssc.1995.1158.

[17] Gong, Y.; Zhou, M.; Kaupp, M.; Riedel, S. (2009). "Formation and Characterization of the Iridium Tetroxide Molecule with Iridium in the Oxidation State +VIII". Angewandte Chemie International Edition. 48: 7879–7883. doi:10.1002/anie.200902733.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)

[18] Gulliver, D. J; Levason, W. (1982). "The chemistry of ruthenium, osmium, rhodium, iridium, palladium and platinum in the higher oxidation states". Coordination Chemistry Reviews. 46: 1–127. doi:10.1016/0010-8545(82)85001-7.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)

[19] Holleman, A. F., Wiberg, E.; Wiberg, N.. Inorganic Chemistry, 1st Edition. Academic Press (2001). ISBN 0-12-352651-5. OCLC 47901436

[20] Černý, R. (2002). "Mg₆Ir₂H₁₁, a new metal hydride containing saddle-like IrH5−4 and square-pyramidal IrH4−5 hydrido complexes". Journal of Alloys and Compounds. 340 (1–2): 180–188. doi:10.1016/S0925-8388(02)00050-6. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

[1]