Hangtechnika

A hangtechnika az elektroakusztika egyik részterülete. Témakörébe tartozik mindama műszaki szerkezetek, eljárások, berendezések, készülékek kivitelezése, üzemben tartása illetve vizsgálata, amelyeknek valamilyen kapcsolatban állnak a hanggal. Hangtechnikai eljárásnak nevezünk minden olyan műszaki módszert, amely a hangtechnika által, a kitűzött akusztikai vagy elektroakusztikai cél megvalósítását teszi lehetségessé.

Hangfelvétel szélvédővel

A hangtechnikai készülékek négy csoportba sorolhatóak, az egyes készülékek és tartozékok rendeltetése valamint célja alapján:

1. Hangátviteli eszközök
2. Műsorforrások
3. Jelhordozók
4. Segédeszközök, tartozékok

Hangátviteli eszközök

Ezen csoport része minden olyan eszköz és készülék, amely az időben folyamatos, megszakítás nélküli, ún. "egyenes" hangátvitelt vagy hangközvetítést szolgál. Ezeknek három fajtája van:

• Jelforrások
• Erősítők
• Hangsugárzók

Műsorforrások

Ebbe a csoportba tartoznak mindazon hangtechnikai készülékek vagy berendezések, amelyeknek elsődleges rendeltetése a hangműsorok rögzítése és visszaadása, valamint közvetítése. Ezen készülékfajták túlnyomó része az időben megszakított, ún. "tárolt" hangátvitelt vagy hangközvetítést szolgálja. Ezek is három csoportra oszthatóak:

• Lemezjátszók
• Rádiókészülékek
• Mágneses hangrögzítők

A műsorforrások felosztásánál nem soroljuk ide a hangtechnika szempontjából csak másodlagos jellegű, s nem kifejezetten hangközvetítő műsorforrást, a televízió-készüléket és a telefont.

Jelhordozók

Ezen csoport részei a hangrögzítés és a műsortárolás folyamatában döntő jelentőségű jelhordozók, amelyek a lemezjátszók és mágneses hangrögzítők kiegészítő tartozékainak tekinthetők azon kiegészítéssel, hogy működésük és használatuk enélkül elképzelhetetlen. Fajtáik:

• Hanglemezek (csak analóg)
• Mágnesezhető szalagok (analóg és digitális)
• Mágnesezhető lemezek (analóg és digitális)
• Optikai adattárolók (csak digitális)

Segédeszközök, tartozékok

Az ide sorolható segédeszközök és tartozékok fajtái megszámlálhatatlanul sokfélék lehetnek. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

• Hálózati adapterek
• Hangfrekvenciás adapterek
• Hangkeverők
• Hangfrekvenciás kábelek és dugaszok
• Hangfrekvenciás csatlakozóátalakítók
• Szalagorsók, orsótároló dobozok
• Szalagragasztó készülékek
• Hangszalag-montázsasztal
• Hanglemeztörlők és -tisztítók
• Színes befutószalagok
• Hangszalagragasztók
• stb.

Rendezvény hangosítástechnikai rendszer felépítése

Egy rendezvény hangosításához nem elegendő egy mikrofon és egy hangfal, egy hangosítástechnikai rendszer több egységből épül fel.

A színpad

Itt tartózkodnak azok a személyek, akiknek a hangját el kell juttatnunk a hallgatóság felé. Énekhang és akusztikus hangszer esetében mikrofonnal, elektromos hangszereknél -bizonyos esetekben(!)-vonalbemenettel is felvehetjük a jelet.

A színpad és a keverőpult között

Kábelezés szempontjából a keverőpultot célszerű lenne a színpad mellett elhelyezni, de kezelőjének is hallania kell, amit a közönség hall. Ez azt jelenti, hogy a keverőpult a hallgatóság sorai között, vagy azok mögött helyezkedik el. De gondoljunk bele, hogy egy kis együttes hangosításához is mennyi kábel kell, attól függően, hogy a keverő milyen messze van a színpadtól és a végerősítőtől. Mindemellett a kábel nincs biztonságban a taposástól sem. A színpad-keverő távolságot csoportkábellel hidalhatjuk át. Az eszköz hideg- és melegpontjai is, de a csoportkábel egésze is le van árnyékolva, továbbá a gumiborítás képes védelmet nyújtani a taposás – és bizonyos fokig más mechanikai hatások ellen. Így látszólag csupán egy – bár kicsit vastagabb – kábel fut a színpad és a keverőpult között.

A keverőpult

A csoportkábel vezetékei a keverőpultnál ágaznak szét. Ez az eszköz azonban nem csak bemeneti csatornákkal rendelkezik, hanem kimenetekkel is. Ezek a kimenetek szinte minden keverőpultnál mások, ezért ezen szócikk most csak a legfontosabbakról tesz említést, amelyek – a legegyszerűbb berendezések kivételével – minden keverőpulton megtalálhatók:

• Fő kimenet (a főhangszórók felé menő jel)
• Monitorutak
• Effektcsatornák (az AUX és EFX mellékcsatornák jelei az effekteken keresztül visszatérnek a keverőbe)

Fő kimenet

A hangszórók a színpad mellett/előtt vannak elhelyezve. Ezekhez közel van a végerősítő, ami meghajtja a hangfalakat. Kivéve az aktív hangfalak esetében, amelyek nem szorulnak végerősítésre (az erősítőfokozat integrálva van). A csoportkábel visszajövő csatornáira köthetjük rá a főhangerő jobb és bal csatornáját, a végerősítőt pedig a színpad mellé helyezzük el.

Monitorút

A színpadon lévő hangszórók (általában lábmonitorok) megszólaltatásához külön végerősítő használata szükséges. Erre a csatornára általában az ének érkezik, de más akusztikus hangszereket is szokás kiküldeni a monitorútra (ilyenkor a keverőre már több AUX kimenet szükséges), hogy a zenész hallja a saját játékát. Vigyázni kell, hogy elkerüljük a gerjedést.

Források

• Csabai Dániel: Hangtechnika amatőröknek. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980. 11-14. old.)

További információk

• Lohr Ferenc: Hangtechnika; Centrum, Bp., 1937 (A Magyar Mozgóképüzemek könyvtára)
• Makai István: Hangerősítés, hangfelvétel. Mikrofontól hangszóróig; Hungária Ny., Budapest, 1944
• Vajda Zoltán: Természethű hangátvitel. Elektroakusztika; Műszaki, Budapest, 1961
• Valkó Iván Péter: Az elektroakusztika alapjai; közrem. Huszty Dénes, Takács Ferenc, Barát Zoltán; Akadémiai, Budapest, 1963
• Ficza Sándor–Mamusich György: Természethű hangközlés; Műszaki, Budapest, 1964
• Csabai Dániel: Hangtechnikai minilexikon; Műszaki, Bp., 1975
• Pintér István: Magnetofon és lemezjátszó mérése. Elektroakusztikai mérések; Műszaki, Budapest, 1982
• Cs. Kádár Péter: Diszkónika. A rockzene és a diszkó technikája; ILK, Bp., 1984
• Operatőri ismeretek. Egyetemi jegyzet; Színház- és Filmművészeti Főiskola, Budapest, 1988
  • 2. Erdélyi Gábor: Filmhang ismeretek. A hangmérnök munkája
• Ujházy László: A térhatású technika; MR Oktatási Osztály, Bp., 2004
• Jákó Péter: Digitális hangtechnika; 3. jav., bőv. kiad.; Kossuth, Bp, 2005 + CD-ROM
• Lakatos György: 13 elnök embere voltam; Duna, Bp., 2007
• Baranya Tamás–Turcsán András: Hangtechnika stúdióban és színpadon; Cser, Bp., 2011
• Wersényi György: Pszichoakusztika és az emberi térhallás alapjai. A 3D akusztikai információ átvitele és feldolgozása; Universitas-Győr, Győr, 2012
• Fazakas Áron: Filmhanglexikon; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2014
• Ujházy László: A hangfelvétel dicsérete; Retkes Attila Kulturális Értékteremtő Kft., Budapest, 2014 (Gramofon könyvek)
• Takács László: Déjà vu méter; szerzői, Bp., 2015
• Gyuricza Ferenc: Audió mastering digitális környezetben. Kezdőknek és haladóknak; szerzői, Kulcs, 2015
• Horváth Ferenc–Horváth Szabolcs Péter: Rendezvény- épülethangosítás és hangtechnika működése; Horváth Ferenc, s.l., 2016
• Gyuricza Ferenc: Zeneszerkesztés, mixing számítógépen. Kezdőknek és középhaladóknak; szerzői, Kulcs, 2016
• Bálint Csaba: A Nemes. Rock 'n' roll roadkönyv; MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület, Bp., 2019
• Ujházy László: Hangtechnikai ismeretek. A hangkultúra gyakorlati oktatásához; Szent István Király Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest, 2022
• Fazakas Áron: Digitális filmhangrögzítés; Scientia, Kolozsvár. 2023 (Sapientia tankönyvek. Filmtudomány)