HEXA
A hexózaminidáz A (α-polipeptid), más néven HEXA (EC 3.2.1.52) a 15. kromoszómán található HEXA gén által kódolt enzim.[1][2]
| HEXA | |
 | |
| Azonosítók | |
| Jel | HEXA |
| Entrez | 3073 |
| RefSeq | NM_000520 |
| UniProt | P06865 |
| PDB | 2GJX |
| Egyéb adatok | |
| Lokusz | 15. krom. q23 |
A hexózaminidáz A és a GM2-aktivátor kofaktor a GM2-gangliozidok és más terminális N-acetil-hexózaminokat tartalmazó anyagok bontását katalizálja.[3] A hexózaminidáz A α- és β-alegységből álló heterodimer. Az α-t a HEXA, a β-t a HEXB gén kódolja. A β-alegység mutációi gyakran Sandhoff-, az α-alegységéi a GM2-gangliozidok hidrolízisének csökkenése miatt Tay–Sachs-kórt okoznak.[4]
Funkció
szerkesztésNoha a hexózaminidáz A α- és β-alegységei is képesek GalNAc leválasztására, csak az α képes GM2-gangliozidok hidrolízisére. Az α-alegység Arg-424-e a GM2-gangliozidok N-acetilneuraminjának megkötéséhez fontos. Az α-alegység ezek hidrolízisére képes, mivel a Gly-280, Ser-281, Glu-282 és Pro-283 aminosavakból álló gyűrűvel rendelkezik. Ez nem található meg a β-alegységben, de ideális szerkezet a GM2-aktivátor kötésére az α-ban. Az Arg-424 és a gyűrű aminosavjai együtt lehetővé teszik a GM2-gangliozidok hidrolízisét GM3-gangliozidokká a GalNAc leválasztásával.[5]
Tay–Sachs-kórt okozó mutációk
szerkesztésSzámos mutáció okoz hexózaminidáz A-hiányt, például géndeléciók, nonszenzmutációk vagy misszenzmutációk. A Tay–Sachs-kór akkor fordul elő, ha a hexózaminidáz A elveszti működőképességét. Az ilyen betegekben nem távozik a GalNAc a GM2-gangliozidokról, így 100–1000-szer annyi van agyukban, mint egészséges emberben. Csak a gyermekkori Tay–Sachs-kórt több mint 100 mutáció okozhatja.[6]
A leggyakoribb, a Tay–Sachs-kór eseteinek több mint 80%-ában jelen lévő mutáció 4 bázispár (TATC) hozzáadódása a HEXA gén 11. exonjához. Ez korai stopkodont, így hexózaminidáz A-hiányt okoz.[7]
A Tay–Sachs-kórral született gyermekek gyakran 2–6 éves korban halnak meg aspiratio és tüdőgyulladás miatt. A kór agyi degenerációt, vakságot, ernyedt végtagokat és rohamokat okoz. Nincs ellene gyógymód.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Korneluk RG, Mahuran DJ, Neote K, Klavins MH, O'Dowd BF, Tropak M, Willard HF, Anderson MJ, Lowden JA, Gravel RA (június 1986). "Isolation of cDNA clones coding for the alpha-subunit of human beta-hexosaminidase. Extensive homology between the alpha- and beta-subunits and studies on Tay-Sachs disease". The Journal of Biological Chemistry. 261 (18): 8407–13. doi:10.1016/S0021-9258(19)83927-3. PMID 3013851.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - ↑ Proia RL, Soravia E (április 1987). "Organization of the gene encoding the human beta-hexosaminidase alpha-chain". The Journal of Biological Chemistry. 262 (12): 5677–81. doi:10.1016/S0021-9258(18)45628-1. PMID 2952641.
- ↑ Knapp S, Vocadlo D, Gao Z, Kirk B, Lou J, Withers SG (1996). "NAG-thiazoline, an N-acetylbeta-hexosaminidase inhibitor that implicates acetamido participation". J. Am. Chem. Soc. 118 (28): 6804–6805. doi:10.1021/ja960826u.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - ↑ Mark BL, Mahuran DJ, Cherney MM, Zhao D, Knapp S, James MN (április 2003). "Crystal structure of human beta-hexosaminidase B: understanding the molecular basis of Sandhoff and Tay–Sachs disease". Journal of Molecular Biology. 327 (5): 1093–109. doi:10.1016/S0022-2836(03)00216-X. PMC 2910754. PMID 12662933.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - ↑ Lemieux MJ, Mark BL, Cherney MM, Withers SG, Mahuran DJ, James MN (június 2006). "Crystallographic structure of human beta-hexosaminidase A: interpretation of Tay-Sachs mutations and loss of GM2 ganglioside hydrolysis". Journal of Molecular Biology. 359 (4): 913–29. doi:10.1016/j.jmb.2006.04.004. PMC 2910082. PMID 16698036.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - 1 2 Ozand PT, Nyhan WL, Barshop BA. Part Thirteen Lipid Storage Disorders: Tay-Sachs disease/hexosaminidase A deficiency, Atlas of metabolic diseases. London: Hodder Arnold, 539–546. o. (2005). ISBN 0-340-80970-1
- ↑ Boles DJ, Proia RL (március 1995). "The molecular basis of HEXA mRNA deficiency caused by the most common Tay-Sachs disease mutation". American Journal of Human Genetics. 56 (3): 716–24. PMC 1801160. PMID 7887427.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a HEXA című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés
- Taniike, Masako; Yamanaka, Shoji; Proia, Richard L.; Langaman, Clarita; Bone-Turrentine, Teresa; Suzuki, Kinuko (1995). "Neuropathology of mice with targeted disruption of Hexa gene, a model of Tay-Sachs disease". Acta Neuropathologica. 89 (4): 296–304. doi:10.1007/s004010050250. PMID 7610760.
- Martino S, Marconi P, Tancini B, Dolcetta D, De Angelis MG, Montanucci P, Bregola G, Sandhoff K, Bordignon C, Emiliani C, Manservigi R, Orlacchio A (augusztus 2005). "A direct gene transfer strategy via brain internal capsule reverses the biochemical defect in Tay-Sachs disease". Human Molecular Genetics. 14 (15): 2113–23. doi:10.1093/hmg/ddi216. PMID 15961412.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Mahuran DJ (február 1991). "The biochemistry of HEXA and HEXB gene mutations causing GM2 gangliosidosis". Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - Molecular Basis of Disease. 1096 (2): 87–94. doi:10.1016/0925-4439(91)90044-A. PMID 1825792.
- Myerowitz R (1997). "Tay-Sachs disease-causing mutations and neutral polymorphisms in the Hex A gene". Human Mutation. 9 (3): 195–208. doi:10.1002/(SICI)1098-1004(1997)9:3<195::AID-HUMU1>3.0.CO;2-7. PMID 9090523. S2CID 22587938.
- Mahuran DJ (október 1999). "Biochemical consequences of mutations causing the GM2 gangliosidoses". Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - Molecular Basis of Disease. 1455 (2–3): 105–38. doi:10.1016/S0925-4439(99)00074-5. PMID 10571007.
- Gilbert F, Kucherlapati R, Creagan RP, Murnane MJ, Darlington GJ, Ruddle FH (január 1975). "Tay-Sachs' and Sandhoff's diseases: the assignment of genes for hexosaminidase A and B to individual human chromosomes". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 72 (1): 263–7. Bibcode:1975PNAS...72..263G. doi:10.1073/pnas.72.1.263. PMC 432284. PMID 1054503.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Trop I, Kaplan F, Brown C, Mahuran D, Hechtman P (1993). "A glycine250--> aspartate substitution in the alpha-subunit of hexosaminidase A causes juvenile-onset Tay-Sachs disease in a Lebanese-Canadian family". Human Mutation. 1 (1): 35–9. doi:10.1002/humu.1380010106. PMID 1301189. S2CID 40974834.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Akalin N, Shi HP, Vavougios G, Hechtman P, Lo W, Scriver CR, Mahuran D, Kaplan F (1993). "Novel Tay-Sachs disease mutations from China". Human Mutation. 1 (1): 40–6. doi:10.1002/humu.1380010107. PMID 1301190. S2CID 28734677.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Akerman BR, Zielenski J, Triggs-Raine BL, Prence EM, Natowicz MR, Lim-Steele JS, Kaback MM, Mules EH, Thomas GH, Clarke JT (1993). "A mutation common in non-Jewish Tay-Sachs disease: frequency and RNA studies". Human Mutation. 1 (4): 303–9. doi:10.1002/humu.1380010407. PMID 1301938. S2CID 25926877.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Fernandes M, Kaplan F, Natowicz M, Prence E, Kolodny E, Kaback M, Hechtman P (december 1992). "A new Tay-Sachs disease B1 allele in exon 7 in two compound heterozygotes each with a second novel mutation". Human Molecular Genetics. 1 (9): 759–61. doi:10.1093/hmg/1.9.759. PMID 1302612.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - McDowell GA, Mules EH, Fabacher P, Shapira E, Blitzer MG (november 1992). "The presence of two different infantile Tay-Sachs disease mutations in a Cajun population". American Journal of Human Genetics. 51 (5): 1071–7. PMC 1682822. PMID 1307230.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Whitley CB, Anderson RA, McIvor RS (április 1992). "Heterozygosity for the "DN allele" (G533->A) of the beta-hexosaminidase alpha subunit gene identified by direct DNA sequencing in a family with the B1 variant of GM2-gangliosidosis". Neuropediatrics. 23 (2): 96–101. doi:10.1055/s-2008-1071320. PMID 1318511.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Triggs-Raine BL, Mules EH, Kaback MM, Lim-Steele JS, Dowling CE, Akerman BR, Natowicz MR, Grebner EE, Navon R, Welch JP (október 1992). "A pseudodeficiency allele common in non-Jewish Tay-Sachs carriers: implications for carrier screening". American Journal of Human Genetics. 51 (4): 793–801. PMC 1682803. PMID 1384323.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Hechtman P, Boulay B, De Braekeleer M, Andermann E, Melançon S, Larochelle J, Prevost C, Kaplan F (december 1992). "The intron 7 donor splice site transition: a second Tay-Sachs disease mutation in French Canada". Human Genetics. 90 (4): 402–6. doi:10.1007/bf00220467. PMID 1483696. S2CID 3190945.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Mules EH, Hayflick S, Miller CS, Reynolds LW, Thomas GH (április 1992). "Six novel deleterious and three neutral mutations in the gene encoding the alpha-subunit of hexosaminidase A in non-Jewish individuals". American Journal of Human Genetics. 50 (4): 834–41. PMC 1682641. PMID 1532289.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Weitz G, Proia RL (május 1992). "Analysis of the glycosylation and phosphorylation of the alpha-subunit of the lysosomal enzyme, beta-hexosaminidase A, by site-directed mutagenesis". The Journal of Biological Chemistry. 267 (14): 10039–44. doi:10.1016/S0021-9258(19)50196-X. PMID 1533633.
- Navon R, Proia RL (február 1991). "Tay-Sachs disease in Moroccan Jews: deletion of a phenylalanine in the alpha-subunit of beta-hexosaminidase". American Journal of Human Genetics. 48 (2): 412–9. PMC 1683003. PMID 1825014.
- Mules EH, Dowling CE, Petersen MB, Kazazian HH, Thomas GH (június 1991). "A novel mutation in the invariant AG of the acceptor splice site of intron 4 of the beta-hexosaminidase alpha-subunit gene in two unrelated American black GM2-gangliosidosis (Tay-Sachs disease) patients". American Journal of Human Genetics. 48 (6): 1181–5. PMC 1683116. PMID 1827945.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Nakai H, Byers MG, Nowak NJ, Shows TB (1991). "Assignment of beta-hexosaminidase A alpha-subunit to human chromosomal region 15q23----q24". Cytogenetics and Cell Genetics. 56 (3–4): 164. doi:10.1159/000133077. PMID 1829032.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Nishimoto J, Tanaka A, Nanba E, Suzuki K (augusztus 1991). "Expression of the beta-hexosaminidase alpha subunit gene with the four-base insertion of infantile Jewish Tay-Sachs disease". The Journal of Biological Chemistry. 266 (22): 14306–9. doi:10.1016/S0021-9258(18)98684-9. PMID 1830584.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - dos Santos MR, Tanaka A, sá Miranda MC, Ribeiro MG, Maia M, Suzuki K (október 1991). "GM2-gangliosidosis B1 variant: analysis of beta-hexosaminidase alpha gene mutations in 11 patients from a defined region in Portugal". American Journal of Human Genetics. 49 (4): 886–90. PMC 1683169. PMID 1832817.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link) - Hexosaminidase A a U.S. National Library of Medicine Medical Subject Headings (MeSH) honlapján
- National Tay-Sach’s Disease Site
