Földrajztudomány

A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete. A szilárd kéreg (litoszféra), a vízburok (hidroszféra) és a levegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét, azaz a földrajzi burkot.^[1] Az itt lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a földrajztudomány. Interdiszciplináris tudomány, mely egyszerre áll közel a természettudományokhoz (fizika, biológia, geológia, meteorológia) és a társadalomtudományokhoz (szociológia, közgazdaságtan, történelem). Legfontosabb jellemzője a térbeli szemlélet.

A földrajz klasszikus megközelítése szerint két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz, melyek közül mindkettő felosztható általános földrajzra és regionális földrajzra.

Más megközelítés szerint az egységesnek tekinthető geográfia felosztható

társadalomföldrajzra
természeti földrajzra, valamint
regionális földrajzra.

Mindhárom ágazatban különböző szempontok kerülhetnek előtérbe, így mindegyik esetében beszélhetünk

általános
ágazati és
területi (leíró)

megközelítési módról. Sőt, a földrajztudomány alágazataiban is érvényesíthetők ezek a szempontok.

Történeti áttekintés

A földrajztudomány az ókori civilizációkhoz nyúlik vissza. A görög és római földrajztudósok, például Ptolemaiosz, a világ térképi ábrázolásait és a földrajzi helymeghatározás alapjait dolgozták ki. A középkorban és a reneszánsz idején az európai térképészet és a felfedezőutak újabb ismereteket hoztak a kontinensekről, tengerekről és éghajlatokról. A modern földrajztudomány a 18–19. században alakult ki, amikor a természettudományos módszerek a feljegyzések és a térképezés egyesültek. A 20. század során a tudományág új irányokat vett a térinformatikai (GIS) és a távérzékelés elterjedésével, valamint az interdiszciplináris kutatás előtérbe kerülésével.

Fő ágazatai

Természetföldrajz

A természetföldrajz további tudományterületekre osztható:

a geomorfológia („felszínalaktan”),
hidrogeográfia („vízföldrajz”),
biogeográfia („az élővilág földrajza”),
talajföldrajz,
klimatológia stb.

A természetföldrajz a földfelszín formakincsét, azok kialakulását, természeti jelenségeinek térbeli elhelyezkedését vizsgálja. Időben elsősorban a jelennel foglalkozik, míg a múlt (földtörténet) a földtan (geológia) érdeklődési területe. Határterületnek tekinthető a negyedidőszak (kvarter) (ez nagyjából az elmúlt kétmillió év), ezzel a földrajztudomány (geográfia) és a földtan˙(geológia) is foglalkozik.

Régebben a természetföldrajz szinonimájaként használták a „fizikai földrajz” kifejezést, ami a német „Physische Geographie” és az angol „Physical Geography” tükörfordítása. Ez a kifejezés elavultnak és hibásnak tekinthető.

Társadalomföldrajz

A társadalomföldrajz a társadalom egyes folyamatainak, jelenségeinek térbeliségét vizsgálja. Éppen ezért rendkívül sokszínű, érdeklődése kiterjed:

a gazdaságra (gazdaságföldrajz,
- ezen belül iparföldrajz, a mezőgazdaság földrajza, szolgáltatások földrajza),
településhálózatra (településföldrajz,
- ezen belül városföldrajz, faluföldrajz),
közlekedési hálózatokra (közlekedési földrajz),
a népesség térbeli elhelyezkedésére (népességföldrajz),
az egészségi állapot és az egészségügyi rendszer térbeli különbségeire (egészségföldrajz),
egyes vallások és népcsoportok térbeli elterjedésére (vallásföldrajz, etnikai földrajz),
a bűnözés térbeli megjelenésére is (bűnözésföldrajz, biztonságföldrajz, katonaföldrajz).

További ágazatok a társadalomföldrajzon belül:

turizmusföldrajz,
politikai földrajz (ezen belül közigazgatási földrajz, választási földrajz),
történeti földrajz,
kultúrföldrajz,
viselkedésföldrajz,
integrációföldrajz,
innovációföldrajz,
tehetségföldrajz (tálentumföldrajz),
sportföldrajz.

Regionális földrajz

A földrajztudománynak azon szegmense, amely a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi jelenségeket térbeli elhelyezkedésük alapján elemzi, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (összefoglalóan földrajzi) térrész vizsgálatára hivatott.

Általános földrajz

Az általános földrajz a földrajz minden területével foglalkozik: víz, klíma, földtörténeti korok, stb. Nem merül el részletesen egyes témákban, hanem átfogóan vizsgálja. Ugyanakkor meg kell jegyezni, az általános földrajz legfeljebb tantárgyként, nem pedig tudományágként létezik. Helyesebb azonban szemléletmódként tekinteni az általános földrajzot.

Kapcsolódó szócikkek

Földrajzi nihilizmus

Jegyzetek

↑ Szabó József: A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása, tudomány-rendszertani helye. In: Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993, 7.

További információk

Nézd meg a földrajz címszót a Wikiszótárban!

Irodalom

Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I–II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2002
Trócsányi András–Tóth József: A magyarság kulturális földrajza II. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, [Pécs, 2002]

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Szabó József: A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása, tudomány-rendszertani helye. In: Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993, 7.

[1]