Cēsis
Cēsis (németül: Wenden, lívül: Venden, észtül: Võnnu, lengyelül: Kieś) város Lettországban, Rigától 80 kilométerre északkeletre, a Gauja folyó partján.
| Cēsis | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tájegység | Vidzeme | ||
| Alapítás éve | 1323 | ||
| Irányítószám | LV-4101 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 020 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 969 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,3 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Cēsis weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cēsis témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
szerkesztésTörténete
szerkesztésCēsis területén már a 11. században várat építettek a terület akkori lakói, a vendek. A vendekre utal a város német, illetve észt elnevezése is. A vend erődítmény nyomai ma is láthatók a Mogyoró-hegyen (Riekstu kalnā).
A Kardtestvérek rendje 1206-ban kezdett vár építéséhez. Az 1209-ben elkészült erődítmény 1237-től 1561-ig a Kardtestvérek nagymesterének a székhelye volt.
1577-ben lerombolták a várat, hogy az ne kerülhessen Rettegett Iván kezére. 1598-ban a vár és a város a Lengyel–Litván Unió fennhatósága alá került, és a Vend vajdaság központja volt. A település mellett zajlott le 1601. január 7-én a wendeni csata. A lengyel uralom nem tartott sokáig, 1620-ban a svédek foglalták el. 1703-ban a nagy északi háború során Nagy Péter elfoglalta a várost, és az 1919-ig, az önálló Lett Köztársaság megalapításáig az Orosz Birodalom, majd 1940–1991 között a Szovjetunió része maradt.
Lakossága
szerkesztésCēsis lakosságának 83,5%-a lett, 11,5%-a orosz, 1,4%-a fehérorosz, 1%-a lengyel, 2,6%-a pedig egyéb nemzetiségű.
Látnivalók
szerkesztésCēsis testvérvárosai
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Centrālā statistikas pārvalde. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
További információk
szerkesztés- A város hivatalos honlapja
- Cēsis város Idegenforgalmi Hivatala Archiválva 2007. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
