Csuklyás hal
A csuklyás hal, más néven Kapellán lazac (Mallotus villosus) a csontos halak sugarasúszójú halak (Actinopterygii) csoportjába, a bűzöslazac-alakúak (Osmeriformes) rendjébe, azon belül a bűzöslazacfélék (Osmeridae) családjába tartozó faj.
| Csuklyás hal | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Rajz a halról | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Mallotus villosus O. F. Müller, 1776 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Kapellán lazac | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csuklyás hal témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Csuklyás hal témájú médiaállományokat és Csuklyás hal témájú kategóriát.
|
Előfordulása
szerkesztésAz év nagy részében a sarki vizekben él, ahol apró rákfélékkel táplálkozik. A tél és a tavasz folyamán ívás céljából követi a Finnország és Murmanszk partjai felé tartó nagy jégtömböket. Helyi fjordokban is előfordul Salten és Nord-Trøndelag vidékén, és más területeken is.
Megjelenése
szerkesztésA csuklyás hal jellegzetessége karcsú termete és a majdnem egyforma széles teste. Apró fekete pöttyök tarkítják a pikkelyek végein. A csuklyás elnevezés onnan adódik, hogy a hím egyednek íváskor szőrös pikkelyek szegélyezik a kopoltyúját.
Életmódja
szerkesztésEz a hal a tápláléklánc fontos eleme, előfordulhat bárhol a vízfelszíntől 300 méteres mélységig.
Szaporodása
szerkesztésÍvás idején a hím egyed szorosan rákapaszkodik a nőstényre mell- és hasuszonyai segítségével és a fenék felé úszik. A legtöbbjük elpusztul ívás után és csak kevesen érnek meg két ívást. Különösen nagy a hím példányok halandósága az elszenvedett sérülések nyomán.
Halászata
szerkesztésAz 1950-es évektől kezdődően a finn partoknál és a Barents-tengernél halásszák, később Jan Mayennél is. Ez a hal a norvég és sarki tőkehal fontos táplálékforrása. Az ikrás hal étkezésre alkalmas.
