Apagy

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2026. május 15.

Apagy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

Apagy
Műemlék református templom
Műemlék református templom
Apagy címere
Apagy címere
Apagy zászlaja
Apagy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállásközség
PolgármesterHorváthné Kiss Mária (független)[1]
Irányítószám4553
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2167 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség72,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″47.957300°N 21.936300°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″47.957300°N 21.936300°E
Apagy (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Apagy
Apagy
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Apagy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apagy témájú médiaállományokat.

A vármegye középső részén fekszik, Nyíregyházától 17 kilométerre keletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Nyírtét, északkelet felől Nyíribrony, kelet felől Levelek, délkelet felől Magy, dél felől Kállósemjén, nyugat felől Napkor, északnyugat felől pedig Sényő.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely áthalad a központján; ezen érhető el Nyíregyháza és Vásárosnamény felől is. Nyírtéttel, és azon keresztül Székellyel a 4103-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 116-os számú Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Apagy megállóhely a település déli részén található, közúti elérését a 41-es és 4103-as utak körforgalmából kiágazó 41 317-es számú mellékút (Kossuth Lajos utca / Állomás utca) biztosítja.

Története

szerkesztés

A 13. században keletkezett falut a legrégebbi fennmaradt írások Opag néven említik.

Fekvésének köszönhetően jelentős településsé vált, több esetben vármegyegyűlést is tartottak a községben. Az egyik ilyen megyegyűlésen választották Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének.

Egy, az Országos Levéltárban őrzött 1466-os oklevél Mohos települést Apagy szomszédjaként említi, mely a Várday család birtoka volt.

Apagy adott helyet az 1608-as országgyűlésnek is.

A 15. század elején földesura a Kemecsey család volt.

A 16. század első felében több birtokosa is volt: az Apagyi, a Csajkos, a Diószeghy, a Hetey, az Osváth, a Puskás, a Szegedy, a Szentmiklóssy, a Szécsy, a Szilágyi, a Zoltán és a Zsiday család.

    Az 1600-as évek elejétől a falu református lelkészeinek nevét is feljegyezték: Gyügyei Pál 1620, Batizi Tóbiás 1624, Domahidi János 1625-1627, Endrédi Boldizsár 1628-ban szerepelt a tizedjegyzékben.

    A 20. század elején a Zoltán családnak s örököseinek, valamint Leveleki Mayernek volt itt birtoka.

    Az eredetileg egyutcás falu a 18. században indult igazán fejlődésnek, a Nyíregyháza – Vásárosnaményi vasútvonal megépítésével pedig térségi központtá vált.

    Népesség

    szerkesztés

    A település népességének változása:

    A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
    Lakosok száma
    2279
    2281
    2309
    2308
    2195
    2187
    2192
    2167
    20132014201520212022202320242025
    Adatok: Wikidata

    2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

    A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 34,7%, görögkatolikus 15,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,1% (16,3% nem válaszolt).[4]

    2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% cigánynak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,2% volt római katolikus, 31,9% református, 15,3% görögkatolikus, 1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 3,3% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[5]

    Közélete

    szerkesztés

    Polgármesterei

    szerkesztés
    • 1990–1994: Kiss István (FKgP)[6]
    • 1994–1998: Kiss István (független)[7]
    • 1998–2002: Kiss István (független)[8]
    • 2002–2006: Kiss István (független)[9]
    • 2006–2010: Kiss István (független)[10]
    • 2010–2014: Kiss István (független)[11]
    • 2014–2019: Kiss István (független)[12]
    • 2019–2024: Kiss István (független)[13]
    • 2024– : Horváthné Kiss Mária (független)[1]

    Nevezetességei

    szerkesztés
    • 15. századi gótikus stílusú református templom szecessziós berendezéssel
    • Mohos-tó természetvédelmi terület
    • Kenderáztató tó
    • Apagy főtere
    • 2. Világháborús emlékmű
    • Görögkatolikus templom
    • Római katolikus templom
    • első világháborús emlékmű

    Labdarúgás

    szerkesztés

    A helyi labdarúgó csapatot 1954-ben alapították. Az 1995/96-os idényben megnyerték az MB III-as bajnokságot és azóta az MB II-ben szerepelnek. Itt a legjobb eredményük, egy bronzérem volt, a 2010/11-es idényben.

    Asztalitenisz

    szerkesztés
    1. 1 2 Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 15.)
    2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
    3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
    4. Apagy Helységnévtár
    5. Apagy Helységnévtár
    6. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
    7. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
    8. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
    9. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
    10. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
    11. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
    12. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
    13. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)

    További információk

    szerkesztés

    Kapcsolódó szócikkek

    szerkesztés