Abházia
Abházia (abházul Аҧсны [Apsznü], grúzul აფხაზეთი [Aphazeti vagy Abhazeti], oroszul Абхазия [Abhazija]) tisztázatlan státuszú terület a Kaukázusban. 1992 óta de facto független állam, azonban függetlenségét csak Oroszország, Venezuela, Nicaragua és Szíria ismeri el; ugyanakkor a grúz kormány és szinte minden más ENSZ-tagállam Grúzia autonóm területének tekinti,[3][4][5] még akkor is, ha gyakorlatilag nincs befolyása a térségre. Grúzia Abháziát Oroszország által megszállt területének tekinti.[6][7]
| Abház Köztársaság | |||
| Аҧсны Аҳәынҭқарра Республика Абхазия | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Aiaaira | |||
| Fővárosa | Szuhumi | ||
| Államforma | köztársaság (de facto) | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Aslan Bzhania | ||
| Miniszterelnök | Alexander Ankvab | ||
| Hivatalos nyelv | abház, orosz | ||
| Beszélt nyelvek | grúz, mingrél, szván, örmény, cserkesz | ||
| Tagság | Lista Community for Democracy and Rights of Nations | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 244 000 (2025, becslés)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8 660[2] km² | ||
| Időzóna | Moszkvai idő (UTC+3) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | abház apsar, orosz rubel ([[ISO 4217|RUB]]) | ||
| Hívószám |
| ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Abház Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
|
| |||
Abházia az Oroszország által az ún. befagyasztott konfliktusok révén létrehozott Dnyeszter Menti Köztársaság és Dél-Oszétia régiókkal együtt az el nem ismert államok közösségét alkotja, amelyek kölcsönösen támogatják egymást szuverenitási törekvéseikben.
Az enyhe, szubtrópusi éghajlatáról, valamint gyógyüdülőhelyeiről és strandjairól ismert Abházia a szovjet korszak egyik legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontja volt.
Földrajz
szerkesztés
Északról az Oroszországi Föderáció (a Krasznodari határterület és Karacsáj-Cserkeszföld), délkeletről Grúzia, délnyugatról a Fekete-tenger határolja.
Domborzat
szerkesztésA Nyugat-Kaukázus déli oldalán fekszik. A területének nagy részét (kb. 75%-át) a Kaukázus nyúlványai foglalják el: a Gagra, Bzyb, Abház és Kodori vonulatok.
Délkelet felől a Kolkhisz-alföld nyúlik át Abháziába, fokozatosan leszűkülve. A Kodori folyótól északnyugatra a part mentén keskeny síkság húzódik. Gagrától kb. hat kilométerre található a festői Mamzúshkha-hegy (abh.: Мамӡы́шьха).
Legmagasabb pontja a Dombaj Ulgen (4046 m).
Itt van a világ két legmélyebb ismert barlangja:
- a Kruber-barlang (mélysége kb. 2080–2200 méter), amely Gagrától nem messze található,
- a Verjovkina-barlang (mélysége kb. 2210 méter).
Vízrajz
szerkesztésA folyók viszonylag rövidek. Főbbek közülük: a Kodori és a Bzib. A folyókat túlnyomórészt az eső és a hó táplálja, tavaszi és nyári áradások fordulnak elő.
A Geg(szki) körülbelül 70 méter magas vízesése nagyon népszerű a turisták körében. Abházia ÉNy-i részén, a Gagrai-hátság északi nyúlványában található, 530 méteres tengerszint feletti magasságban. A Sherlock Holmes és Watson doktor kalandjai című filmben itt forgatták az egyik jelenetet.[8]
Éghajlat
szerkesztésA partvidék éghajlata szubtrópusi, a hegyekben magashegyi. Sok az eső, a partvidéken évi 1000–1500 mm, a hegyekben 1700–3500 mm.
Története
szerkesztés1991-ben, a Szovjetunió felbomlását követően a volt Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság független állammá vált, és az Abház Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság autonóm köztársaságként ebbe az új államba került. Az abházok és a grúzok közötti etnikai súrlódás azonban a függetlenség egyoldalú kikiáltásához vezetett 1992. július 23-án.
A grúz csapatok és az orosz és abház félkatonai szervezetek közötti véres háború után 1994-ben tűzszünetet kötöttek, és 2008-ig Abházia de facto független állam maradt, nemzetközi elismerés nélkül, de az Orosz Föderáció támogatásával.
2006-ban a grúz csapatok bevonultak Abháziába, és kiterjesztették uralmukat Felső-Abházia területére. Ugyanezen év szeptember 27-e óta az említett területen megalakult a de jure kormány, amelynek székhelye Chjalta városában volt. A grúz előőrsöt azonban a második dél-oszétiai háború kitörése után, 2008 augusztusában Oroszország katonai beavatkozását követően kiutasították Abházia területéről. Ugyanezen hónap 26-án az Orosz Föderáció lett az első ország, amely elismerte a függetlenségét.
Politika
szerkesztés1992 óta de facto független állam, de a legtöbb ország Grúzia részeként tekint rá. Grúzia a régiót autonóm köztársaságként ismeri el.[3][9]
A Colorado Boulder Egyetem 2010-es tanulmánya szerint Abházia lakosságának túlnyomó többsége támogatja a függetlenséget, míg egy kisebb csoport az Orosz Föderációhoz való csatlakozás mellett áll ki. Az abházok között a Grúziával való újraegyesítés támogatottsága nagyon alacsony.[10]
Elismertsége
szerkesztésENSZ tagországok részéről:
- Oroszország: az orosz-grúz háború után 2008. augusztus 26-án ismerte el Abházát független országként.
- Nicaragua: 2008. szeptember 5-én ismerte el Abházát.[11]
- Venezuela: 2009. szeptember 10-én ismerte fel Abházát.
- Nauru: 2009. december 15-én ismerte el Abházát.
- Szíria: 2018. május 29-én ismerte el Abházát.[12]
Nem ENSZ tagországok részéről:
- Dél-Oszétia: 2006. november 17-én ismerte el Abházát.
- Dnyeszter Menti Köztársaság: 2006. november 17-én ismerte el Abháziát.
- Hegyi-Karabah Köztársaság: 2006. november 17-én ismerte el Abházát.
ENSZ tagországok melyek elismerték, majd később visszavonták az elismerésüket:
Államszervezet
szerkesztésAbházia félelnöki rendszerű köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
szerkesztésKözigazgatási beosztás
szerkesztés
Abháziát 7 járás és 1 város alkotja.
Védelmi rendszer
szerkesztésAz ország hadereje az Abház Fegyveres Erők, melynek alapját az Abház Nemzeti Gárda adta 1992 elején. A legtöbb hadieszköz a Godauta-i (Гəдоуҭа/Гудаута) légi támaszpontra érkezett Oroszországból. Maga a haderő szárazföldi erőkből áll, azonban van kisebb haditengerészete és légiereje is. Oroszország körülbelül egy 1600 fős biztosító erőt állomásoztat az általa elismert országban, melyet bármikor a duplájára (ezredszintűre) képes emelni.
- Abházia szárazföldi ereje megközelítőleg 5000 főt számlál, amelyben ejtőernyős és egyéb különleges műveleti egységek is tartoznak. Az országot fenyegető fegyveres összecsapások esetén ez a létszám közel tízszeresére, azaz 50 000 főre emelhető.
- A haditengerészete három flottaegységből áll, melyek Szuhumiban, Ocsamcsirában és Picunda-ban (Пиҵунда/Пицунда) állomásoznak.
- Légierője alapvetően kis létszámú (15-20 db), de igen nagy típusválasztékú, ami a gazdaságos fenntartást nehezíti.
Demográfia
szerkesztés
Főbb települések
szerkesztésFőbb települései: Szuhumi, Tkvarcseli, Ocsamcsira, Gal (Gali).[15]
A népesség változása
szerkesztés| Lakosok száma | 240 705 | 242 000 | 245 246 | 244 000 |
| 2011 | 2016 | 2018 | 2025 |
Etnikai megoszlás
szerkesztésA 2011-es népszámlálás alapján a lakosság etnikailag: abház (50,71%), örmény (17,39%), grúz (17,93%), orosz (9,17%).[16]
A Fekete-tenger partján fekvő Adzjubzsában és környékén valaha népes színesbőrű lakosság élt, akiket fekete abházoknak neveztek.[17] Hogy pontosan miként kerültek afrikaiak Abháziába, ez még a mai napig nem tisztázott.
Vallás
szerkesztésVallásilag a század elején (2003) a lakosság kb. 60%-a keresztény, 16%-a muszlim, 8%-a újpogány, a maradék egyéb vagy vallástalan.[18]
A hagyományos pogány abház vallást soha nem tudták kiirtani; a vallás rituáléit titokban adták tovább. Az 1980-as évektől, majd a Szovjetunió összeomlása utáni 1990-es évektől ezen abház ősvallás újjáéledése volt megfigyelhető.[19][20]
Egyéb
szerkesztésIgen sok száz éven felüli ember él itt. Szuhumiban külön tudományos intézet kutatja a hosszú élet titkát.[21]
Gazdaság
szerkesztésAbházia gazdaságilag mára teljesen alá van rendelve Oroszországnak, Grúziával mindenféle gazdasági kapcsolatot megszakított. Az ország nem használ saját pénznemet, helyette az orosz rubel a hivatalos fizetőeszköz. 2011-ben a szakadár kormány költségvetésének mintegy fele orosz segélypénzből volt finanszírozva.[22]
A régió jelentős gazdasági problémákkal küzd, jelentős mértékű a feketegazdaság, a legális ágakban szervezett bűnözői csoportok is éppúgy jelen vannak, továbbá kiterjedt a korrupció is.[23]
Mezőgazdaság
szerkesztésAbházia termőtalaja kimondottan jó minőségű. A mezőgazdaságban főleg dohányt, teát és mandarint állítanak elő. Az ágazat stabil. A Fekete-tenger nyújtotta kedvező klíma miatt igen jelentős a bortermelés, miként a szomszédos Grúziában is.
Ipar
szerkesztésIpara szerény, az energiatermelést az Enguri vízerőmű adja, melyet továbbra is közösen üzemeltet Grúziával.
Külkereskedelem
szerkesztésFő kereskedelmi partnerek:
Oroszország (64%),
Törökország (18%), Balti államok (5%),
Moldova (2%),
Németország (2%), Ukrajna (1%),
Kína (1%).
Közlekedés
szerkesztésVasúti közlekedés
szerkesztésA vasúti közlekedést teljes egészében az orosz állami vasutak irányítják, amely az abház vasutak részbeni tulajdonosa is. A vonatok leginkább Oroszország felé közlekednek.[24]
Turizmus
szerkesztésAz abház turisztikai célpontok elsődleges látogatói főként oroszok. Elsősorban azok jönnek ide, akik nem engedhetik meg maguknak pl. a törökországi vagy bulgáriai, esetleg egyiptomi utazásokat, ugyanis Abháziában minden jóval olcsóbb, továbbá nincs vízumkötelezettség se.[25][26]
Az abháziai strandok már a szovjet időszakban is nagyon népszerűek voltak. Akkoriban még egy-egy alkalommal magyar turisták ellátogattak ide, akik idejük nagy részét a közeli Szocsiban töltötték. 1991-ben is még legalább 200 ezer fő fölött volt a látogatók száma.[27] Az Abháziában dúló konfliktusok miatt a turizmus alábbhagyott, de miután a feszültségnek vége lett, újból beindult. Az olcsó árak ellenére viszont nagyon színvonal alatti a kínálat, sőt a turisztikai infrastruktúra még mindig ugyanolyan, mint a szocialista időkben. Ez ugyan vonzó lehet azoknak, akik kedvelik a retrográd-turizmust, esetleg katasztrófaturisták.
Kultúra
szerkesztésGasztronómia
szerkesztésAz abház konyha fogásai gyakran igen édesek és fűszeresek.[28] Mind a húsos, mind a zöldséges ételek gyakoriak, s a tenger közelsége miatt szinte mindig jelen van a friss hal.[28] A desszertek és különböző édességek alapanyagai a méz, dió és különféle magvak.
Ebédre levest, húst, kenyeret és zöldségeket szeretnek enni az abházok.[28] Egyik jellemző fogás az ajika, amely halból és húsból készülő pépes étel, fűszerek, erőspaprika és dió hozzáadásával.[28] A másik, a polenta, egy puliszkához hasonló kásás étel kukoricából, melyet szintén húsukhoz tálalnak.[28] A libio dióból, babból és korianderből tevődik össze.[28]
Az abházok jellegzetes kenyere a chudu, egy vastag lepénykenyér.[28] Nagyon sok húsétel készül baromfiból.[28]
Ünnepek
szerkesztésHivatalos ünnepek:
| Dátum | Név | Abház név | Orosz név, megj. | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Január 1–2. |
Újév | Новый год | ||
| Január 7. | ortodox karácsony | Рождество Христово | ||
| Január 14. | Azhyrnykhua | Ажьырныҳәа | Ажьырныхуа | a világ teremtésének ünnepe |
| Március 8. | Nemzetközi nőnap | Международный женский день | ||
| Május 9. | A győzelem napja | День Победы | A fasiszta Németország és a II. vh. vége Európában | |
| Május 23. | Simon apostol ünnepe | День Святого Апостола Симона Кананита | ||
| Május 31. | Emléknap | День памяти жертв Кавказской войны и насильственного выселения горских народов Кавказа | Emlékezés napja a kaukázusi háborúra és a kaukázusi hegyi népek erőszakos kilakoltatására | |
| Július 23. | A zászló napja | День Флага Республики | nemzeti ünnep – 1992 júl. 23 | |
| Augusztus 14. | A haza hőseinek napja | День памяти защитников Отечества | 1992 aug. 14 – abház-grúz háború kezdete | |
| Szeptember 30. | A függetlenség napja | День освобождения Республики Абхазия/ День независимости Абхазии |
1993. szeptember 30. – abház–grúz háború vége, Abházia de facto független lett | |
| November 26. | Az alkotmány napja | День Конституции Республики Абхазии | 1994 nov 26 – jelenlegi alkotmányt elfogadják | |
| December 14. | emléknap | День памяти детей, погибших в Отечественной войне в Абхазии (1992—1993 гг.) | gyerekek seregét ölték meg 1992. dec. 14-én, a háború alatt | |
| iszlám naptár: Dhul Hijja 10 |
Eid al-Adha | Курбанныхуа | iszlám ünnep |
Emberi jogok Abháziában
szerkesztésA Freedom House Abháziát részben szabadnak minősítette. Egy 2009-es jelentés komoly problémának nevezte meg az országban a korrupciót és az elmenekült grúzok helyzetének kérdését, valamint az elmúlt évtizedek háborús konfliktusai során, a grúz nemzetiségűek ellen folytatott etnikai tisztogatások kivizsgálását.[29] 2008-ban Abházia megbízott emberjogi biztosa Georgij Otyirba volt.[30] Az ENSZ már 1996 óta működtet emberi jogi hivatalt a térségben.[31]
Bár több független újság és rádió is van Abháziában, a médiát részben az állam ellenőrzi. A kormánnyal és vezető politikusokkal szembeni kritikusokat gyakorta elnyomják és rágalmazás címén fogják perbe őket.[32]
Az ország alkotmánya is tartalmaz kifogásolható részeket, így az okmány kitételként nevezi meg, hogy Abházia miniszterelnöke csakis abház etnikumú lehet.[33]
Galéria
szerkesztés- Új-Athosz kolostortemploma
- A Geg vízesés
- Anchko-hágó
- Picunda tengerpartja
- Kamani falu
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ "Digital 2025: Abkhazia". 2025. március 3. Hozzáférés: 2025. június 30.
- ↑ Hoiberg, Dale H., ed. (2010). "Abkhazia". Encyclopedia Britannica. I: A-ak Bayes (15th ed.). Chicago, IL: Encyclopedia Britannica Inc. p. 33. ISBN 978-1-59339-837-8.
- 1 2 Olga Oliker, Thomas S. Szayna. Faultlines of Conflict in Central Asia and the South Caucasus: Implications for the U.S. Army. Rand Corporation, 2003, ISBN 978-0-8330-3260-7.
- ↑ Emmanuel Karagiannis. Energy and Security in the Caucasus. Routledge, 2002. ISBN 978-0-7007-1481-0.
- ↑ Parfitt, Tom (2007. augusztus 6.). "Georgia up in arms over Olympic cash". The Guardian. 2022. november 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. február 25.
- ↑ "Грузия призвала РФ вывести войска из Абхазии и Южной Осетии". Deutsche Welle. 2022. augusztus 8. 2023. március 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 10.
{{cite web}}: Unknown parameter|deadlink=ignored (|url-status=suggested) (súgó) - ↑ "10 лет после войны с Грузией: как работает закон об оккупированных территориях". Русская служба Би-би-си. 2018. augusztus 9. 2023. március 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 9.
{{cite web}}: Unknown parameter|deadlink=ignored (|url-status=suggested) (súgó) - ↑ "Приключения Шерлока Холмса и доктора Ватсона - География съёмок - Смертельная схватка". www.221b.ru. Hozzáférés: 2024. július 3.
- ↑ "Constitution of the Republic of Abkhazia (Apsny)". Abkhazworld.com. 2016. június 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. május 31.
- ↑ Gerard Toal (2014. március 20.). "How people in South Ossetia, Abkhazia and Transnistria feel about annexation by Russia". The Washington Post. 2015. július 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. augusztus 23.
- ↑ MTI (2009. szeptember 11.). "Diplomáciai kapcsolatba lépett Nicaragua és Abházia". index.hu. Hozzáférés: 2020. augusztus 19.
- ↑ "Syria formally recognizes Abkhazia and South Ossetia | Eurasianet". eurasianet.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. augusztus 19.
- ↑ "Bloomberg - Are you a robot?". www.bloomberg.com. Hozzáférés: 2020. augusztus 19.
{{cite web}}: Cite uses generic title (súgó) - 1 2 Márk, Herczeg (2014. április 4.). "Egy haldokló óceániai szigetállam fellázadt Putyin ellen". 444. Hozzáférés: 2020. augusztus 19.
- ↑ "The Largest Cities in Abkhazia". WorldAtlas (amerikai angol nyelven). 2019. augusztus 29. Hozzáférés: 2023. március 2.
- ↑ "Численность населения Абхазии составляет 240 705 человек". 2012. február 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. február 9.
- ↑ The Tale of Afro-Abkhazians (Georgian Journal)
- ↑ http://www.portal-credo.ru/site/print.php?act=fresh&id=188
- ↑ Schnirelmann, Victor (2002), ""Christians! Go home": A Revival of Neo-Paganism between the Baltic Sea and Transcaucasia"
- ↑ Filatov, S; Shchipkov, A (1996), "Поволжские народы в поисках национальной веры (Povolzhskie narody v poiskakh natsional'noi very) [Volga region peoples in search of national faith]", in Filatov, SB (ed.), Религия и права человека: На пути к свободе совести (Religiia i prava cheloveka: Na puti k svobode sovesti) [Religion and Human Rights: Towards Freedom of Conscience] (in Russian), Moscow: Nauka, pp. 256–84.
- ↑ Tamasics Katalin: Kontinensek földrajza, 2008
- ↑ Nikolaus von Twickel (2011): No Clear Frontrunner as Abkhazia Goes to Poll (The Moscow Times)[halott link]
- ↑ "Country Report 2007: Abkhazia (Freedom House)". 2009. július 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 1.
- ↑ "LONG-HAUL PASSENGER TRANSPORTATION INFRASTRUCTURE". 2022. október 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 1.
- ↑ "В 2009 году туристический поток в". 2015. január 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 1.
- ↑ "Abkhazia". 2015. január 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 1.
- ↑ "Abkhazia's beauty out of sight". 2022. október 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 1.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 Discover Abkhazia – Cuisine
- ↑ "Freedom House Report". 2011. október 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 12.
- ↑ President ratified legal base of activity of Human rights commissioner
- ↑ The Georgian-Abkhaz conflict (OSCE)
- ↑ Abkhaz Media Fear Free Speech Under Threat (Institute for War and Peace Reporting)
- ↑ ЗАКОН РЕСПУБЛИКИ АБХАЗИЯ
További információk
szerkesztés- Hivatalos oldal (oroszul)
- Háború Abháziában (angolul)